Cimkék: Chulin  podcast

Tej, faggyú, döghús: hány tilalom rakódhat ugyanarra a falatra?

A Chulin 114. lapján Köves Slomó rabbi tovább pontosítja a hús és tej tilalmának határait. Vajon csak egy anyaállat tejében tilos megfőzni a gödölyét, vagy más állat tejében is? Mi történik, ha a hús eleve tiltott chelev (חלב), neveilah vagy más áldozati tilalom alatt áll? És miért nem elég mindig egy logikai levezetés, miért kell újra és újra a Tóra „anyja tejében” kifejezésének ismétléséhez visszatérni? A lap végén a kérdés már az, honnan tudjuk, hogy a hús-tej keveréket nemcsak főzni és enni, hanem haszonélvezetre is tilos használni.

Olyan állat teje is számít, amely még nem ellett

A Tóra úgy fogalmaz: „ne főzd a gödölyét anyja tejében”. Felmerül, mi a helyzet olyan nőstény tejével, amely még soha nem ellett.

A válasz szerint a tilalom erre is kiterjed. Az előző tanításból csak bizonyos tejfajták kizárását vezették le; abból azonban nem következik, hogy egy még nem ellett, de elvileg anyává válni képes állat teje kívül lenne a tilalmon.

Tej és tiltott faggyú együtt

A következő kérdés a chelev (חלב), a tiltott faggyú és a tej együttfőzése.

Az egyik vélemény szerint ezért jár büntetés, a másik szerint nem.

Az első magyarázat szerint a vita az isur chal al isur (איסור חל על איסור) kérdéséről szól: rá tud-e rakódni a hús-tej tilalom egy már korábban fennálló chelev-tilalomra?

A Talmud azonban más lehetőséget is felvet. Elképzelhető, hogy evésnél mindketten egyetértenek: a második tilalom nem rakódik rá az elsőre. A főzés viszont önálló cselekedet, hiszen chelevet önmagában szabad főzni, csak megenni tilos. Tejjel főzve tehát új, külön tilalom keletkezik.

Egy másik magyarázat éppen fordítva rendezi el a vitát: a főzésnél nincs vita, az evésnél viszont igen.

Már korábban tiltott hús tejjel

Egy brájta több esetet sorol fel.

Ha valaki tejjel főz:

• a tej savós részével húst;
• vért;
• csontot;
• inat;
• szarvat;
• patát,

nem kapja meg a hús-tej főzéséért járó büntetést.

Más azonban a helyzet, ha már eleve tiltott áldozati húst – például pigul (פיגול), megmaradt vagy tisztátalanná vált áldozati húst – főz tejjel. A brájta szerint ezért igenis járhat büntetés.

Ez azt mutatja, hogy ennek a brájtának a szerzője elfogadja: bizonyos esetekben egy újabb tilalom rá tud rakódni a korábbira.

A savó nem minden szempontból tej

A Talmud külön tárgyalja a tejből kiváló vizes folyadékot.

Bizonyos tisztasági szabályoknál ez tejnek számíthat. Köves Slomó rabbi felidézte azt a szabályt, hogy bizonyos folyadékok alkalmassá teszik az ételt a tisztátalanság befogadására. Ebben az összefüggésben a tejből kiváló folyadék valóban tejnek tekinthető.

A hús-tej tilalomnál azonban nem: ha húst ezzel főznek, nem ugyanaz a büntetés jár, mint valódi tejjel való főzésnél.

Miért nemcsak az anya tejéről van szó?

A Talmud ezután azt vizsgálja, honnan tudjuk, hogy a tilalom nem kizárólag a saját anya tejére vonatkozik.

Első próbálkozásként kal va-chomer (קל וחומר) érvelés jelenik meg. Ha az állat saját anyjával való bizonyos kapcsolat megengedettebb, és mégis tilos a húsát az anya tejében főzni, akkor más fajú állat tejében – ahol más tilalmak is fennállhatnak – annál inkább tiltani kellene.

A Talmud azonban megmutatja, hogy ez a levezetés támadható. Más szempontból éppen az anya és kölyke között vannak szigorúbb szabályok, például nem szabad őket ugyanazon a napon levágni.

Ezért végül nem pusztán logikából, hanem az „anyja tejében” kifejezés tórai ismétléséből tanulják, hogy más állat tejében is fennállhat a tilalom.

Az idősebb és fiatalabb „nővér” teje

A Talmud tovább finomítja a kérdést: mi van ugyanazon faj másik egyedének tejével?

Köves Slomó rabbi az „idősebb nővér” és „fiatalabb nővér” példájával magyarázta. Az egyik más évben, a másik ugyanabban az évben született, aminek az állati tized, ma’aser behemah (מעשר בהמה) szempontjából lehet jelentősége.

Itt is megpróbálják kal va-chomerrel levezetni a tilalmat, de minden levezetésnél található olyan másik halachikus szempont, amely miatt a párhuzam nem tökéletes.

A Talmud ezért ismét a tórai szöveg ismétlésére támaszkodik.

Saját tejében is tilos

A következő kérdés még különösebb: szabad-e egy állat húsát a saját tejében főzni?

Erre is készül logikai levezetés. A Talmud az anya és „származékai” viszonyát vizsgálja: a kölyök és a tej egyaránt az anya származékának tekinthető.

A kal va-chomer azonban itt sem bizonyul teljesen támadhatatlannak. Keresztezési, rokonsági és más példák mutatják, hogy nem lehet minden esetben ugyanúgy rangsorolni az anya–utód és két utód közötti kapcsolatot.

Köves Slomó rabbi példái között ló, öszvér, szolgák, valamint búza és árpa is szerepelnek annak szemléltetésére, hogy ugyanaz a logikai viszony különböző területeken másként működhet.

Végül ezért a saját tejében való főzés tilalmát is az ismételt „anyja tejében” kifejezésből vezetik le.

Honnan tudjuk, hogy enni is tilos?

A lap végén a Talmud visszatér a hús-tej három tilalmához: főzés, fogyasztás és haszonélvezet.

Az evés tilalmának egyik forrásaként elhangzik a tórai mondat: „ne egyetek semmilyen undorító dolgot”. Ebből azt tanulják, hogy amit a Tóra tiltott módon előállított, azt fogyasztani sem szabad.

Egy másik általános elv szerint amikor a Tóra azt mondja, hogy „ne egyél”, az nemcsak az evést, hanem a haszonélvezetet is kizárhatja, hacsak a Tóra külön nem jelzi az ellenkezőjét.

Neveilah: amikor a Tóra kifejezetten engedi a hasznot

A neveilah (נבילה) esetében a Tóra megengedi, hogy az ember átadja vagy eladja azt másnak.

A vita itt arról szól, hogyan kell érteni a mondatot: a letelepedett noahitának ajándékba, a pogánynak eladásra adható-e, vagy mindkettőnek mindkét módon.

Az egyik vélemény szerint az ajándékozás és az eladás mindkét személyre vonatkozik. Rabbi Yehudah viszont szűkebben olvassa: a letelepedett noahitának ajándékba, a pogánynak pedig eladásra.

Elhangzott példák röviden

• Olyan nőstény teje, amely még soha nem ellett.
• Chelev (חלב) tejjel való főzése és az isur chal al isur (איסור חל על איסור) kérdése.
• Pigul, megmaradt és tisztátalan áldozati hús tejjel.
• Vér, csont, ín, szarv és pata tejjel főzve.
• Tejsavó eltérő státusza tisztasági és hús-tej szabályokban.
• Más állatfaj tejében való főzés.
• „Idősebb” és „fiatalabb nővér” teje.
• Saját tejében főzött állat.
• Ló, öszvér és keresztezési példák.
• Szolga és felszabadított szolga példája.
• Búza és árpa együtt vetése.
• Neveilah (נבילה) ajándékozása vagy eladása noahitának, illetve pogánynak.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud