Cimkék: Chulin  podcast

Ha együtt sózzuk a kósert és a tréflit, a vér mindent elront?

A Chulin 113. lapján Köves Slomó rabbi a sózás közben távozó vér és húslé státuszától jut el a hús és tej tórai tilalmának pontos határaihoz. Először azt vizsgálja a Talmud, mi történik, ha kóser és tréfli húst együtt sóznak: elég-e, hogy a vér kifolyik, vagy a tiltott húsból származó nedv átjárja a másikat? Ezután a hús kóserolásának gyakorlati szabályai következnek, majd a Misna azt kérdezi: milyen állatok húsára és tejére vonatkozik egyáltalán a „ne főzd a gödölyét anyja tejében” parancsa?

A tréfli hús leve is tréfli

Rabbi Rachel fia egyszer kóser és tréfli húst együtt sózott egy lyukacsos edényben, majd bizonytalanná vált: a tréfli húsból távozó folyadék nem teszi-e tiltottá a kóser darabot.

Rava azt mondta: igen. A Tóra megfogalmazásából azt vezette le, hogy nemcsak maga a tiltott állat húsa problémás, hanem az is, ami kijön belőle: a váladéka, leve vagy főzéskor a szósza.

Felmerül, miért nem elég az a korábban tanult szabály, hogy a sózott étel olyan, mint a forró. Azért, mert abból legfeljebb a vér problémájára lehetne következtetni. Külön tanítás kellett ahhoz, hogy maga a tréfli húsból távozó nedv is tiltott legyen.

Mi van a sózott kóser és nem kóser hallal?

Egy brájtából elsőre úgy tűnhetett, hogy kóser és nem kóser hal együtt sózva mégis megengedett.

A Talmud azonban pontosít: arról az esetről van szó, amikor a kóser hal meg volt sózva, a tréfli viszont nem. Ha éppen a tréfli van megsózva, és a kóser nincs, akkor a kóser hal tiltottá válik, mert magába szívhatja a tiltott nedvet.

A szöveg különböző olvasatait megvizsgálva a Talmud nem engedi, hogy ebből azt következtessük: két megsózott hal esetén ne lenne probléma.

Hogyan kell a húsból eltávolítani a vért?

A hús megfelelő előkészítéséhez alapos sózás és mosás szükséges.

Rav Huna szerint először megsózzuk, majd megmossuk. Egy brájtában viszont ez a sorrend szerepel:

• először megmosni;
• utána megsózni;
• végül újra megmosni.

Az eltérés csak látszólagos. Rav Huna olyan húsról beszélt, amelyet a vágás helyén már előzőleg lemostak.

Köves Slomó rabbi azt is elmondta, hogy nagy szemű sót használtak, amely a vér eltávolítása után lemosható volt a húsról.

Mely belső részeknél enyhébb a vér problémája?

Bizonyos bélszakaszokat nem tekintettek annyira vérrel telinek, hogy az elmaradt sózás automatikusan problémát okozzon.

Az előadásban a végbél, a vastagbél vége és a vékonybél egyes kanyarulatai, illetve a bélfodor kerültek szóba.

A hús sózásához lyukacsos, lefolyást biztosító felületet használnak, hogy a kioldódó vér ne gyűljön össze a hús alatt.

Felmerült az is, szabad-e több húsdarabot együtt sózni. Ha attól tartunk, hogy az egyikből kijövő vért a másik beszívja, ugyanez egyetlen húsdarabon belül is problémát jelentene. Ezért a Talmud végül nem tartja szükségesnek a darabok teljes elkülönítését.

Miért tilos eltörni az állat gerincét közvetlenül a vágás után?

Rav Yehudah Rabbi Chiya nevében három problémát sorolt fel.

Ha az állat gerincét még a teljes elvérzés előtt eltörik:

• a sérülés miatt a vér nem távozik megfelelően;
• az állat súlyosabb marad, ezért a vevőt megtéveszthetik;
• több vér maradhat a szervekben.

A Talmud azonban nyitva hagyja, hogy ez kizárólag kereskedelmi-etikai probléma-e, vagy maga a hús is tiltottá válik a benne maradt vér miatt. A kérdés teiku (תיקו) állapotban marad.

Baromfi tejjel: tórai vagy rabbinikus tilalom?

A Talmud visszatér a hús és tej keveréséhez.

Egy korábbi megfogalmazásból úgy tűnhetett, hogy ha valaki baromfit és sajtot csak egy asztalra tesz, még nem szeg tórai tilalmat, együtt fogyasztva viszont igen.

Ezt azonban másképp is lehet érteni: az egy asztalon tartás azért tilos, hogy az ember ne jusson el a tényleges együttfogyasztásig. Így ebből önmagában nem bizonyítható, hogy a baromfi és tej tórai szinten tiltott.

Mely hús és mely tej tartozik a tórai tilalomba?

Az új Misna különbséget tesz.

Kóser állat húsa kóser állat tejével együtt főzve tilos, és a keverékből hasznot húzni is tilos.

Viszont:

• kóser állat húsa nem kóser állat tejével;
• vagy nem kóser állat húsa kóser állat tejével

nem tartozik ugyanabba a hús-tej tilalomba.

Rabbi Akiva szerint a vadállat és a baromfi sem tartozik bele a tórai hús-tej tilalomba. Rabbi Yose HaGelili viszont a vadat beleérti, a baromfit nem, mert a baromfinak nincs teje.

Mit jelent pontosan a „gdi”?

A Tóra háromszor mondja: ne főzd a gdi (גדי), a gödölye húsát anyja tejében.

A Talmud megkérdezi: honnan tudjuk, hogy ez nem kizárólag kecskegidára vonatkozik?

Más tórai helyeken külön szerepel a „kecske gödölyéje” kifejezés. Ebből következtetnek arra, hogy ahol pusztán gdi áll, ott a szó tágabb értelemben más állat kölykét is jelentheti.

Shmuel a három gdi-említésből további részleteket tanul: a tilalom vonatkozhat a kölyök chelev (חלב) részére és a neveilah (נבילה) státuszú kölyökre is, miközben bizonyos más eseteket kizár.

Rárakódhat-e egy új tilalom a régire?

Ezzel ismét előkerül az isur chal al isur (איסור חל על איסור) kérdése: ha valami már egy okból tiltott, létrejöhet-e rajta egy második tilalom is?

Shmuel egyik tanításából úgy tűnik, hogy a hús-tej esetében igen: például a már eleve tiltott chelevre vagy neveilah-ra rákerülhet a hús-tej tilalma.

Másik mondásában azonban, Rabbi Eliezer nevében, azt tanította, hogy egy tisztátalan kohén, aki már tisztátalan terumah (תרומה)-t eszik, nem kapja meg a tisztátalan kohén terumahfogyasztásához kapcsolódó halálbüntetést.

A Talmud három lehetőséget hagy nyitva: vagy általában egymásra rakódnak a tilalmak, és a terumah kivétel; vagy általában nem, de a hús-tej különleges szövege kivétel; illetve lehetséges, hogy Shmuel saját álláspontja és Rabbi Eliezer nevében idézett tanítása egyszerűen eltér egymástól.

Elhangzott példák röviden

• Kóser és tréfli hús együtt sózása lyukacsos edényben.
• Kóser és nem kóser hal eltérő sózási kombinációi.
• Hús mosása–sózása–újbóli mosása.
• Nagy szemű só használata.
• Bélrészek, amelyekben kevésbé tartanak a vértől.
• Több húsdarab együttes sózása.
• Az állat gerincének eltörése és a benne maradó vér.
• Baromfi és sajt egy asztalon.
• Kóser hús nem kóser tejjel és fordítva.
• Vad- és baromfihús helye a hús-tej tilalomban.
• A gdi (גדי) szó értelmezése.
• Chelev (חלב) és neveilah (נבילה) a hús-tej tilalom mellett.
• Isur chal al isur (איסור חל על איסור) és a tisztátalan kohén–tisztátalan terumah esete.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud