Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Chulin 108 – Napi Talmud 2415: Egyetlen tejcsepp miatt az egész sólet tréflivé válhat?

  

Cimkék:   

Egyetlen tejcsepp miatt az egész sólet tréflivé válhat?

A Chulin 108. lapján Köves Slomó rabbi a hús és tej keveredésének egyik legfontosabb kérdéséhez ér: mit kell mérni, ha egy csepp tej beleesik a húsos ételbe? Ha csak egyetlen húsdarabot ér el, először ahhoz kell viszonyítani, de ha az ételt gyorsan megkeverik, már az egész főzelék számíthat. Innen a Talmud továbbmegy: ha egy húsdarab egyszer magába szívta a tejet, maga a hús válik-e tiltottá, és onnantól új tiltott darabként képes-e az egész ételt eltiltani? A vita végén még az is felmerül, hogy egy egyszer már összekeveredett hús és tej visszaválasztható-e egymástól.

Hideg hús és sajt együtt

A Misna szerint a húst és a sajtot ugyanabba a batyuba is lehet tenni, feltéve, hogy közvetlenül nem érnek egymáshoz.

Ha mégis összeérnek, attól önmagában nem válik egyik sem tiltottá, hiszen mindkettő hideg. Viszont meg kell mosni őket, mert valamennyi zsiradék átkerülhet egyik felületről a másikra.

A hangsúly tehát nem a közös hűtőszekrényen van, hanem azon, hogy főzéskor, edényhasználatkor és közvetlen érintkezéskor ne jöjjön létre problémás keveredés.

Mikor ehet két ember egy asztalnál?

Két idegen, akik nem ismerik egymást, ehet ugyanannál az asztalnál úgy, hogy az egyik húsosat, a másik tejest fogyaszt.

A tiltás oka ugyanis az, hogy ismerősök könnyen átnyúlhatnak egymás ételéhez. Idegeneknél ettől nem tartunk.

Ha azonban ismerik egymást, már akkor is fennáll a veszély, ha egyikük sincs otthon, hanem mindketten vendégek.

A Talmud ezt két utazó példájával szemlélteti: az egyik északról, a másik délről érkezik ugyanabba a fogadóba, és mindketten saját ételüket hozzák. Mivel idegenek egymásnak, együtt ülhetnek.

Mi van, ha két testvér nem beszél egymással?

Felmerül a különös eset: két testvér összeveszett, nincs beszélő viszonyban, ezért gyakorlatilag idegenként viselkednek.

Mégsem egyszerű megengedni nekik a közös húsos-tejes asztalt, mert a kívülálló csak azt látja, hogy két testvérnek valami olyasmi megengedett, ami másoknak tilos.

Köves Slomó rabbi ehhez egy történetet mondott két idős testvérről, akik évtizedekig nem beszéltek egymással egy Purimkor félreértett mishloach manot (משלוח מנות) miatt: az ajándékot vivő gyerek elesett a sárban, a címzett azonban azt hitte, testvére szándékosan küldött neki sáros csomagot.

Mit mondanak majd az emberek?

A Talmud párhuzama a formázott macesz.

Ha egy bizonyos pékség gyors formázóeszközzel biztonságosan készíthetne különleges alakú maceszt, mások akkor sem feltétlenül értenék, miért csak neki szabad. A kívülálló azt látná: másoknak tilos, ennek az embernek pedig megengedett.

Hasonló kérdés merül fel félünnepen a ruhamosásnál. Akinek csak egy ruhája van, moshat, és ezt mások is felismerhetik abból, hogy az övével együtt szárad a ruhája: látszik, hogy nincs másik, amelyre áttehette volna.

Egy csepp tej egy húsdarabon

A Misna következő esete: egy fazékban több húsdarab fő, és egy csepp tej ráesik az egyik darabra.

Ha nem keverik meg az ételt, azt kell vizsgálni, hogy a tej adott-e ízt ennek az egy húsdarabnak. Gyakorlati mérceként az egy a hatvanhoz arány szolgál.

Ha viszont gyorsan megkeverik a főzeléket, a tej szétoszlik, ezért már a tejcseppet az egész étel mennyiségéhez viszonyítjuk.

Az íz ugyanolyan-e, mint maga az anyag?

Innen jut a Talmud a ta’am ke-ikar (טעם כעיקר) kérdéséhez: ha a tiltott anyagot már kivettük, de az íze ott maradt, az ízt ugyanúgy kezeljük-e, mintha maga a tiltott anyag még jelen lenne?

Köves Slomó rabbi példája szerint ha egy tiltott húsdarab belefőtt sok kóser hús közé, majd felismerjük és kivesszük, maga a hús eltűnt, de az íze maradhatott.

A tejcsepp esete arra utalhatna, hogy az íz önmagában is halachikus jelentőségű. A Talmud azonban megkérdezi, lehet-e ebből általános szabályt tanulni.

Hús és tej mint különleges eset

A hús és tej tilalma különleges, chiddush (חידוש): külön-külön mindkettő megengedett, csak együtt főzve válnak tiltottá.

Ezért elképzelhető, hogy innen nem lehet minden más tiltott keverékre következtetni.

Másrészt a Misna még ennél a különleges tilalomnál is azt vizsgálja, átment-e az íz. Ebből úgy tűnhet, hogy az íz valóban meghatározó.

A válasz: a hús-tej tilalom kifejezetten főzésről szól, a főzés lényege pedig éppen az ízek átadása. Ezért lehet, hogy itt az íz jelentősége speciális, és nem bizonyítja automatikusan a ta’am ke-ikar általános elvét. Az előadás ezen a ponton nem ad végleges lezárást a kérdésre.

Amikor az egy húsdarab maga válik tréflivé

Ha a tejcsepp elegendő ízt adott annak az egy húsdarabnak, Rav szerint maga a húsdarab válik tiltottá.

Ez már komoly következménnyel jár. Nem egyszerűen egy csepp tej van a fazékban, hanem egy teljes tiltott húsdarab.

Rabbi Yehudah álláspontja szerint azonos típusú dolgoknál min be-mino (מין במינו) nem semmisül meg. Így a tejtől tiltottá vált húsdarab a többi hús között sem tűnne el pusztán a nagyobb mennyiség miatt.

És mi lesz a szósszal?

A főzelékben azonban nemcsak húsdarabok vannak, hanem lé vagy szósz is.

Ha ez valóban más típusú összetevő, akkor az azonos húsdarabokat figyelmen kívül hagyhatjuk, és a tiltott darabot a szószhoz viszonyíthatjuk. Ha ott megvan a megfelelő arány, a keverék megengedhető lehet.

De ha a szósz nagyon sűrű, tele van húsrészekkel, és már nem választható el élesen a hústól, akkor ez a megoldás nem működik ilyen egyszerűen.

Visszafordítható-e a keveredés?

A lap végén új kérdés következik: ha valami tiltott anyagot magába szívott, majd azt később „kifacsarjuk” belőle, visszatérhet-e eredeti megengedett állapotába?

Köves Slomó rabbi szivacs példájával magyarázta: ha egy szivacs tiltott bort szívott fel, majd teljesen kicsavarjuk, marad-e tiltott?

Ugyanez hús és tej esetén: ha a hús magába szívta a tejet, majd elméletileg ki lehetne préselni belőle, a hús továbbra is tiltott marad-e?

Rav és Rabbi Chanina szerint igen: ami egyszer tiltottá vált, attól még nem lesz újra megengedett, hogy a beszívott anyagot eltávolítják. Shmuel szerint viszont ha valóban teljesen eltávolítható, visszatérhet eredeti állapotába.

Hús a forró tejben

A Talmud Rav másik mondásával próbálja ezt összevetni.

Ha egy húsdarab beleesik forró tejbe, majd kiveszik, Rav szerint a hús tiltott, de a tej megengedett maradhat.

Elsőre ez ellentmondásos: a húsba tej ment be, majd onnan már „húsossá vált” tej kerülhetett vissza a fazékba.

A magyarázat egy másik elv: miközben valami éppen magába szív, nem feltétlenül ad ki ugyanabban a pillanatban. Köves Slomó rabbi ezt úgy szemléltette: az ember vagy befogad, vagy kifelé ad; ugyanígy az étel is lehet éppen a beszívás állapotában.

Elhangzott példák röviden

  • Hideg szalámi és sajt ugyanabban a batyuban.
  • Két idegen utazó húsos és tejes étellel ugyanazon az asztalon.
  • Évtizedekig haragban lévő testvérek és a sáros mishloach manot.
  • Formázott macesz és a kívülállók félreértésének veszélye.
  • Félünnepen mosott egyetlen ruha az övével együtt.
  • Egy csepp tej egy húsdarabra esik a főzelékben.
  • Megkeverés előtt a húsdarabhoz, megkeverés után az egész ételhez viszonyított arány.
  • Ta’am ke-ikar (טעם כעיקר): a tiltott íz státusza.
  • Hús és tej mint chiddush (חידוש).
  • Tejtől tiltottá vált húsdarab és min be-mino (מין במינו).
  • Húsdarabok és szósz eltérő megítélése.
  • Szivacsba szívott tiltott bor és a kifacsarás példája.
  • Húsdarab forró tejben.
  • A beszívás és kiadás egyidejűségének kérdése.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036