Cimkék: Chulin  podcast

Csirke sajttal: tórai tilalom vagy rabbinikus védőfal?

A Chulin 104. lapján Köves Slomó rabbi megkezdi a nyolcadik fejezetet, amely a hús és tej keverésének tilalmával foglalkozik. A Tóra háromszor mondja: „Ne főzd a gödölyét anyja tejében”, amiből a bölcsek a főzés, az evés és a haszonszerzés tilalmát vezetik le. De vajon a csirke is ugyanúgy „hús”, mint a marha? Ha csak rabbinikusan tilos tejjel enni, miért kell még attól is tartani, hogy ugyanarra az asztalra kerüljön? És miért árul el valamit egy szó jelentéséről az, hogy a bevásárlással megbízott ember mire kérdez vissza?

Három tilalom a hús és tej keverékénél

A fejezet alapja a tórai basar be-chalav (בשר בחלב) tilalom. A „ne főzd a gödölyét anyja tejében” mondat háromszor szerepel a Tórában, és a bölcsek ebből három külön tilalmat tanulnak:

• tilos húst és tejet együtt főzni;
• tilos az együtt főzött keveréket megenni;
• tilos hasznot húzni belőle.

A rabbik ezen túl további védőszabályokat is alkottak. Így olyan hús és tej együtt fogyasztását is megtiltották, amelyeket nem főztek össze, és bizonyos esetekben még azt is, hogy ugyanazon az étkezőasztalon legyenek.

A Misna kivételként a halat és a sáskát említi.

A csirke húsnak számít-e?

A központi vita az, hogy a baromfi és a vad húsa tórai vagy csak rabbinikus szinten tartozik-e a hús-tej tilalomhoz.

Rabbi Akiva szerint ezek nem részei a tórai basar be-chalav tilalomnak, fogyasztásukat a bölcsek tiltották meg. Más vélemény szerint a baromfi is tórai tilalom alá esik.

A Misna eleje első pillantásra az utóbbi véleményt követi, hiszen azt mondja: minden hús tilos tejjel, kivéve a halat és a sáskát.

A Misna folytatása azonban a fogadalmak kapcsán inkább Rabbi Akiva gondolkodását tükrözi.

Mit árul el a házvezető visszakérdezése?

Ha valaki fogadalmat tesz, hogy nem eszik húst, a fogadalom a baromfira is vonatkozik.

Rabbi Akiva ennek megítélésére érdekes nyelvi próbát használ. Ha valakit elküldenek húst vásárolni, de csak baromfit talál, visszakérdez: „Csirke jó lesz?”

Rabbi Akiva szerint éppen ez bizonyítja, hogy a baromfi a „hús” tágabb kategóriájába tartozik. Ha teljesen más dolog lenne, nem kérdezne vissza.

Köves Slomó rabbi a zöldség példáját is idézte. Ha valakit zöldségért küldenek, és csak tök van, visszakérdezhet, hogy megfelel-e. Ha viszont csak bab van, azt egyszerűen más kategóriának tekinti. A bizonytalan visszakérdezés tehát azt jelzi, hogy a dolog még a megnevezett fogalom körébe tartozik.

Két szerző vagy egyetlen álláspont?

A Talmud két megoldást ad arra, hogyan fér össze a Misna két része.

Az első szerint a Misna szerkesztője két külön álláspontot választott:

• a hús és tej kérdésében a bölcsekét;
• a fogadalmak kérdésében Rabbi Akiváét.

A második szerint az egész Misna Rabbi Akivát követi. Amikor azt mondja, hogy „minden hús” tilos tejjel, nem állítja, hogy minden eset tórai. A marhahús tórai, a baromfi rabbinikus, a hal és a sáska pedig egyáltalán nem tiltott ebben a vonatkozásban.

Lehet-e rabbinikus tilalomra újabb rabbinikus tilalmat építeni?

A Misna azt is tiltja, hogy hús és tej ugyanazon étkezőasztalon legyen.

Ez felvet egy problémát. Ha a csirke tejjel eleve csak rabbinikus tilalom, miért kell még egy újabb rabbinikus védőfalat emelni, és megtiltani azt is, hogy együtt legyenek az asztalon?

A Talmud ennek párhuzamaként a challah (חלה), a tésztaadomány esetét idézi. Izraelen kívüli gabonából csak rabbinikusan kell challah-t adni. Ezt a rabbinikus challah-t nem tiltották meg ugyanazon az asztalon egy nem kohén ételével – ami arra utalhat, hogy általában nem építünk újabb védőtilalmat egy már rabbinikus szabály köré.

A Talmud azonban elutasítja a teljes párhuzamot: Izraelen kívül kicsi az esély, hogy az ember ezt egy tórai challah-val tévessze össze, míg csirke és tej után nagyon könnyű továbbcsúszni a marhahús és tej esetére.

Miért veszélyes már az egy asztal is?

Felmerül: még ha valaki ugyanarról az asztalról eszik marhahúst és sajtot, önmagában ez sem feltétlenül tórai tilalom, hiszen az ételeket nem főzték össze.

A válasz: attól tartunk, hogy az ételt magából a forró főzőedényből teszik az asztalra, és a tej vagy a hús belekerül a másik forró ételébe. Ilyenkor már valódi főzés történhet.

A Talmud különbséget tesz a kli rishon (כלי ראשון), az eredeti főzőedény és a kli sheni (כלי שני), a második edény között. A félelem arra az esetre vonatkozik, amikor maga a forró főzőedény kerül az asztalra.

Beit Shammai és Beit Hillel vitája

A következő Misna szerint Beit Shammai megengedi, hogy baromfi és tej ugyanazon az asztalon legyen, de együtt enni már nem szabad.

Beit Hillel szigorúbb:

• együtt enni sem szabad;
• ugyanazon étkezőasztalon sem lehetnek.

Ez azon ritkább esetek egyike, amikor Beit Shammai engedékenyebb Beit Hillelnél.

A tiltás csak az étkezőasztalra vonatkozik. Az előkészítőasztalon, ahol az ételeket rendezik, mielőtt kiviszik őket, húsos és tejes étel egymás mellé tehető, mert ott kisebb a veszélye annak, hogy valaki összekeveri vagy együtt fogyasztja őket.

Miért ismétli meg a Misna ugyanazt?

A Misna később külön megjegyzi, hogy ez egy olyan eset, amikor Beit Shammai megengedőbb Beit Hillelnél.

A Talmud megkérdezi: miért kellett ezt megismételni?

Az egyik felvetés szerint talán azért, mert Beit Shammai még az együtt fogyasztást is megengedte volna. Egy brájta azonban ezt kizárja: csak az egy asztalnál ülést engedte meg.

A válasz szerint a szerkesztő azért ismételte meg a mondást, hogy megnevezze annak szerzőjét. Köves Slomó rabbi ennek kapcsán idézte az elvet: aki egy tanítást annak eredeti mondójának nevében ad tovább, közelebb hozza a megváltást. Eszter is Mordechai nevében adta tovább az információt a királynak.

Sajt után csirke – és marhahús?

Rabbi Abba azt tanította, hogy baromfi fogyasztható tejtermék után anélkül, hogy közben kezet és szájat kellene tisztítani.

Egy történetben azonban valaki sajtot evett, majd közvetlenül utána marhahúst, és nem mosta meg a kezét.

Megkérdezték tőle: Rabbi Abba csak baromfiról beszélt. Hogyan lehet ugyanezt marhahúsnál alkalmazni?

A válasz: az előírt kézmosás elsősorban éjszaka szükséges, amikor az ember nem látja biztosan, maradt-e sajt a kezén. Nappal, ha jól látja, hogy semmi nem maradt rajta, nincs mit lemosni.

Elhangzott példák röviden

• A „ne főzd a gödölyét anyja tejében” három előfordulása: főzés, evés, haszonszerzés.
• Marhahús, baromfi, vad, hal és sáska eltérő státusza.
• Húsról tett fogadalom, amelybe a baromfi is beletartozik.
• Házvezető visszakérdezése: „Csirke jó lesz?”
• Zöldség, tök és bab példája a kategóriák meghatározására.
• Izraelen kívüli challah (חלה) mint rabbinikus párhuzam.
• Baromfi és tej egy asztalon.
• Forró kli rishon (כלי ראשון) és kli sheni (כלי שני) különbsége.
• Beit Shammai és Beit Hillel vitája a baromfi és tej közös asztaláról.
• Étkezőasztal és előkészítőasztal megkülönböztetése.
• Tanítás idézése eredeti szerzőjének nevében, Eszter és Mordechai példájával.
• Sajt után baromfi kéz- és szájtisztítás nélkül.
• Sajt után marhahús, valamint a nappali és éjszakai kézmosás különbsége.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud