Cimkék: Chulin  podcast

Hat órát kell várni a hús után – vagy elég egy új étkezés?

A Chulin 105. lapján Köves Slomó rabbi a húsos és tejes ételek elválasztásának gyakorlati szabályait bontja tovább. Hogyan kell megtisztítani a szájat sajt után, mikor szükséges kézmosás, és mennyit kell várni hús után, mielőtt az ember sajtot ehet? A Talmud innen az étkezés előtti, közbeni és utáni kézmosás szabályaihoz jut el, majd egészen különös példákat hoz a vagyon rendszeres ellenőrzéséről, a kenyérmorzsák tiszteletéről és még az ital tetején képződő habról is.

Szájtörlés és szájöblítés sajt után

A 104. lap végén a Talmud arról beszélt, hogyan kell a sajtfogyasztás után megtisztítani a szájat, mielőtt az ember húst eszik.

Beit Shammai a kinuach (קינוח), szájtörlés kifejezést használja, Beit Hillel pedig a hadachah (הדחה), kiöblítést.

A Talmud végül arra jut, hogy valójában nincs köztük érdemi vita: mindkét módszer megfelelő, csak más oldalról fogalmazzák meg ugyanazt.

A szájtörlés úgy történik, hogy az ember valamilyen ételt eszik, amely magával viszi a szájban maradt sajtot. Köves Slomó rabbi előadásában eredetileg a kenyér szerepel példaként, de a Talmud végül azt mondja, hogy más étel is alkalmas lehet, kivéve olyan puha vagy apró dolgokat, amelyek nem tisztítanak megfelelően.

Sajt után rögtön hús, hús után viszont nem

A Talmud megkülönbözteti a két sorrendet.

Ha valaki sajtot evett, utána közvetlenül ehet húst, megfelelő szájtisztítás mellett.

Ha azonban húst evett, utána nem ehet rögtön sajtot.

Felmerül az is, hogy mi a helyzet a fogak között maradt húsdarabkákkal. A válaszhoz a Tóra fűrjekről szóló történetét idézik: „a hús még a fogaik között volt”. Vagyis a fogak között maradt hús továbbra is húsnak számít.

Mar Ukva: „ecet vagyok apám borához képest”

Mar Ukva elmondta, hogy apjához képest sokkal engedékenyebben járt el.

Apja, ha egyszer húst evett, csak másnap evett újra sajtot.

Mar Ukva viszont megelégedett azzal, hogy ugyanabban az étkezésben nem evett sajtot hús után: megvárta a következő étkezést.

Erre mondta magáról, hogy olyan, mint az ecet a borhoz képest – vagyis messze elmarad apja szigorúságától.

Naponta ellenőrizni a vagyont

Shmuel hasonlóan beszélt saját apjáról. Apja naponta kétszer ellenőrizte a földjeit és vagyonát, ő csak egyszer.

A rabbik szerint aki rendszeresen ellenőrzi javait, sok pénzt „talál”: nem szó szerint pénzérméket, hanem időben észreveszi a károkat.

Egy történetben a gazda rajtakapta munkását, amint nagy adag fát vitt el tőle. Másik esetben egy vízcsatorna tört meg, és kezdte elárasztani a földet. A tulajdonos azért tudta időben betömni és segítséget hívni, mert éppen ellenőrizte a birtokát. Ekkor mondta: most találtuk meg Shmuel megígért pénztallérjait.

Első, köztes és utolsó kézmosás

A Talmud háromféle kézmosást különböztet meg.

Az étkezés előtti kézmosás micva, az étkezés végi mayim acharonim (מים אחרונים) pedig kötelesség. A fogások közötti kézmosás általában nem kötelező.

Hús és sajt között azonban a köztes kézmosás is szükséges lehet.

Az első kézmosás vizét akár a földre is lehet önteni. A mayim acharonim vizével szigorúbbak: azt edénybe kell gyűjteni, illetve legalábbis nem szabad egyszerűen a földre önteni.

Miért kötelező a mayim acharonim?

Az egyik magyarázat a melach Sedomit (מלח סדומית), a szodomita só.

Ennek akár rendkívül kis mennyisége is veszélyes lehet a szemre. Ha valaki étkezés után a kezén maradt sóval a szeméhez ér, az károsíthatja.

Ezért az étkezés végén le kell mosni a kezet.

Köves Slomó rabbi elmondása szerint a veszélyes só akár hatalmas mennyiségű hétköznapi sóban is csak egyetlen szemként fordulhat elő, de már ez is elegendő indok az elővigyázatosságra. Aki sóval kereskedik vagy méri, annak szintén kezet kell mosnia.

Meleg vagy hideg víz?

Az első kézmosáshoz lehet meleg vizet is használni, amennyiben nem olyan forró, hogy megégesse a kezet.

A mayim acharonimnál a Talmud inkább hideg vizet ír elő. A magyarázat szerint a forró víz fellazíthatja a kézen maradt ételt és sót, ahelyett hogy megfelelően eltávolítaná.

Egy másik hagyomány enyhébb: csak az égetően forró vizet tiltja, a kellemesen meleg vizet nem.

Ne vegyél el valamit az ivó ember elől

Abaye több olyan szabályt idéz, amelyeket kezdetben egyszerű udvariassági vagy higiéniai előírásnak gondolt, mestere azonban más magyarázatot adott.

Az egyik szerint miközben valaki iszik, nem szabad elvinni előle az étkezéshez szükséges tárgyat vagy ételt.

Abaye először azt gondolta, hogy azért, mert az illető talán még enne belőle. Rava azonban misztikus veszélyt említett. Ha visszateszik, vagy nem viszik messzire, a veszély nem áll fenn.

Olyan tárgyra is ügyeltek, mint az asztalon lévő fűszertörő, ha az még szükséges volt az étkezéshez.

A kenyérmorzsa és a szegénység

Abaye azt is hitte, azért kell az étkezés után összesöpörni a morzsákat, hogy tiszta maradjon a ház.

Rava szerint ennél többről van szó: a kenyérmorzsák semmibevétele szegénységet hozhat.

A Talmud történetében egy embert a szegénység angyala követett, de nem tudott rajta fogást találni, mert mindig gondosan összeszedte a morzsákat.

Egyszer a mezőn evett, ahol a morzsák a fű közé hullottak. Még ott sem hagyta őket: felszedte a földdel együtt azt a részt, és a folyóba dobta. A szegénység angyala ekkor panaszkodott, hogy már majdnem sikerült bejutnia az életébe, de ismét kizárták.

Mi legyen az ital habjával?

A lap végén Abaye egy újabb szokást említ: az ital tetején lévő habot nem ajánlatos meginni.

Eleinte úgy gondolta, egyszerűen gusztustalannak tartják. Rava azonban egészségügyi veszélyről beszélt.

A habot:

• meginni káros;
• lefújni fejfájást okozhat;
• kézzel leszedni szegénységet hozhat.

A megoldás az, hogy az ember visszanyomja az italba.

A Talmud még „ellenszereket” is felsorol: bor habja után sör, sör habja után víz segíthet, a víz habjára azonban már nincs további ital. Innen jön a keserű megjegyzés: a szegényt újabb baj éri, mert akinek csak vize van, annak nincs mivel tovább enyhítenie a következményt.

Elhangzott példák röviden

• Száj kitörlése és kiöblítése sajt után.
• Kenyérrel vagy más étellel végzett kinuach (קינוח).
• Sajt után hús azonnal, hús után sajt csak később.
• Fogak között maradt hús a fűrjek történetében.
• Mar Ukva apja másnapig várt hús után; Mar Ukva csak a következő étkezésig.
• Shmuel apja naponta kétszer, Shmuel naponta egyszer ellenőrizte vagyonát.
• Lopott fa és időben észrevett vízcsatorna.
• Étkezés előtti, köztes és mayim acharonim (מים אחרונים) kézmosás.
• Melach Sedomit (מלח סדומית) veszélye.
• Hideg és meleg víz használata kézmosáshoz.
• Étkezéshez szükséges tárgy elvétele ivás közben.
• Kenyérmorzsák összeszedése és a szegénység angyalának története.
• Italhab lenyelése, lefújása vagy kézzel eltávolítása.
• Bor, sör és víz habjához kapcsolódó „ellenszerek”.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud