Cimkék: Chulin  podcast

Egy falatban hány bűn fér el – és mi számít egyáltalán evésnek?

Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 103. lapján lezárja a gid ha-nasheh (גיד הנשה) fejezetét, de előtte még tovább bontja az issur chal al issur (איסור חל על איסור) kérdését: ha ugyanaz az étel több okból is tiltott, hány külön tilalomszegés történik? A Talmud három kategóriát kapcsol össze: élő állat szerve, élő állat húsa és sérült, tréfli állat húsa. A lap végén pedig már egészen más kérdés kerül előtérbe: egy tiltott falatnál az számít-e, mennyi jutott a gyomorba, vagy az, mennyi ment át a torkon és adott étkezési élvezetet?

Három tilalom, két tórai mondat

A Talmud három tilalmat vizsgál:

• ever min ha-chai (אבר מן החי) – élő állatból leválasztott teljes testrész;
• basar min ha-chai (בשר מן החי) – élő állatból kivágott húsdarab;
• tereifah (טרפה) – halálos sérüléssel rendelkező állat húsa.

Rabbi Yochanan és Reish Lakish abban vitatkoznak, melyik tilalmat melyik tórai mondatból vezetjük le.

Rabbi Yochanan szerint a „ne edd a lelket a hússal” az ever min ha-chai forrása, míg a „húst a mezőn, széttépettet ne egyetek” mondatból egyszerre tanuljuk a basar min ha-chai és a tereifah tilalmát.

Reish Lakish fordítva csoportosít: szerinte az első versből az ever min ha-chai és a basar min ha-chai is következik, a másodikból pedig önállóan a tereifah.

Ennek gyakorlati jelentősége az, hogy két külön tórai tilalom megszegése két büntetési tételt eredményezhet, míg ugyanabból a mondatból levezetett két kategória egyetlen tilalomként is számíthat.

Mi történik, ha ugyanaz az állat élő és tréfli is?

A nehezebb eset az, amikor valaki egy olyan élő állat testrészét eszi meg, amely maga is tereifah.

Rabbi Yochanan két, Reish Lakish egy tilalmat számít. A Talmud többféleképpen próbálja megmagyarázni a vitát.

Az egyik lehetőség az, hogy az állat már születésekor sérült volt. Rabbi Yochanan szerint az élő állat már születése pillanatától szervek összessége, így az ever min ha-chai és a tereifah tilalma egyszerre jön létre. Reish Lakish szerint az állat addig egységes egész, amíg a szervet ténylegesen le nem választják, ezért az ever min ha-chai csak később lép életbe, és már nem rakódik rá az előző tilalomra.

Melyik tilalom súlyosabb?

Egy másik magyarázat szerint mindenki elfogadja, hogy az ever min ha-chai csak a szerv leválasztásakor jön létre.

Rabbi Yochanan mégis megengedi, hogy ráépüljön a már létező tereifah tilalmára, mert az ever min ha-chai kiterjedtebb: nemcsak zsidókra, hanem noahitákra is vonatkozik.

Egy másik változatban éppen a tereifah jön létre később. Itt azzal lehet érvelni, hogy ez súlyosabb, mert nincs későbbi feloldása: a halálos sérülést szenvedett állat hiába kerülne később szabályosan levágásra, nem lesz fogyasztható. Az élő állat szerve viszont megfelelő shechitah után már nem lenne ever min ha-chai.

Amikor maga a letépés teszi tréfli állattá

A Talmud azt az esetet is vizsgálja, amikor valaki úgy tépi le az állat egy szervét, hogy éppen ezzel okozza a halálos sérülést.

Ha az ever min ha-chai státusza már az állat életének kezdetétől fennáll, akkor előbb volt a szervtilalom, és csak később jött a tereifah.

Ha azonban az ever min ha-chai csak a leválasztás pillanatában keletkezik, akkor a két tilalom egyszerre áll be. Ebben az esetben nem kell eldönteni, hogy egyik ráépülhet-e a másikra: mindkettő érvényes.

A tiltott faggyúval már három tilalom lehet

Köves Slomó rabbi ezután ugyanennek a problémának egy nehezített változatát mutatta be.

Valaki egy élő, egyben tereifah állatból tép ki olyan részt, amely chelev (חלב), tiltott faggyú.

Elvileg három tilalom találkozik:

• ever min ha-chai;
• tereifah;
• chelev.

Rabbi Yochanan és Reish Lakish itt is eltérően számolhatják őket attól függően, mikor jön létre az ever min ha-chai, és elfogadják-e, hogy a későbbi tilalom ráépüljön a korábbira.

A Tóra külön beszél „neveilah és tereifah faggyújáról”, ami azt mutatja, hogy a tereifah tilalma rá tud rakódni a már korábban létező chelev tilalmára. Ebből azonban nem feltétlenül következik, hogy ugyanígy ráépül az ever min ha-chai tilalmára is, mert a chelev bizonyos állatoknál – például vadaknál – egyáltalán nem tiltott.

Mennyi tiltott ételt kell megenni?

A következő kérdés már a mennyiségről szól.

Általánosan egy tiltott ételből kezayit (כזית), olívabogyónyi mennyiség szükséges a büntetéshez, és ezt nagyjából kedei achilat pras (כדי אכילת פרס), egy szokásos étkezési időn belül kell elfogyasztani.

De mi történik az ever min ha-chainál, ahol maga az „egész szerv” a tilalom tárgya?

Ha valaki a szervet még evés előtt kettévágja, Rabbi Yochanan szerint már nem teljes szervet eszik, ezért mentes lehet az ever min ha-chai büntetése alól.

Ha azonban a szájában rágja ketté, már vita van arról, hogy ez még egyetlen elfogyasztott szervnek tekinthető-e.

A torok vagy a gyomor számít?

Rabbi Yochanan szerint a szájban feldarabolt részek összeadódhatnak, mert a torok végül az egész tiltott mennyiséget élvezi.

Reish Lakish szerint nem a torok, hanem a gyomorba jutó étel a döntő.

Rabbi Elazar ennél tovább megy: még ha a tányéron darabolta is fel a szervet, ha az egészet megfelelő időn belül megette, a részek összeadódnak.

A Talmud azt is megkülönbözteti, ami a fogak között marad attól, ami a szájpadláson van. A fogak között maradt étel nem számít bele, a szájpadláson lévő viszont már részt vesz az evés élvezetében.

Fél kezayit kétszer

A legélesebb példa: valaki lenyel fél kezayit tiltott ételt, kihányja, majd újra lenyeli.

A kérdés: egy fél kezayitot evett, vagy a torkán kétszer ment át fél-fél kezayit, vagyis összesen egy teljes kezayitnyi étkezési élvezet történt?

Rabbi Asi korábbi tanításából az következik, hogy a torok élvezete a döntő. Ha két fél kezayit egymás után áthaladt rajta, összeadódhatnak, még akkor is, ha a gyomorban végül nem maradt egy teljes kezayit.

Köves Slomó rabbi ezt egy beléptetőkapuhoz hasonlította: nem feltétlenül az számít, hány ember van bent egyszerre, hanem hogy hányszor haladtak át a kapun.

A felvetett további példa az volt, hogy ha valakit szondán vagy más módon táplálnak úgy, hogy az étel nem halad át a torkán, akkor éppen az válik kérdéssé, hogy a fogyasztási tilalom az étel testi jelenlétéhez vagy az evés élvezetéhez kötődik-e.

Elhangzott példák röviden

• Ever min ha-chai (אבר מן החי), basar min ha-chai (בשר מן החי) és tereifah (טרפה) három tilalma.
• Rabbi Yochanan és Reish Lakish eltérő levezetése a két tórai mondatból.
• Születésekor már sérült állat és a tilalmak egyidejűsége.
• Az állat mint egyetlen egész vagy mint szervek összessége.
• Noahitákra is kiterjedő ever min ha-chai mint súlyosabb tilalom.
• Szerv letépésével egyidejűleg létrehozott tereifah.
• Chelev (חלב) hozzáadása harmadik tilalomként.
• Tereifah tilalmának ráépülése a chelevre.
• Kezayit (כזית) és kedei achilat pras (כדי אכילת פרס).
• Szerv kettévágása tányéron vagy rágás közben.
• Fogak között és szájpadláson maradt étel különbsége.
• Fél kezayit lenyelése, kihányása és újranyelése.
• Torok kontra gyomor mint az evés meghatározó helye.
• Beléptetőkapu hasonlata.
• Szondán keresztüli táplálás mint az étkezési élvezet határkérdése.

Köves Slomó rabbi ezzel lezárta a Chulin hetedik fejezetét: Hadran alakh Gid HaNasheh (הדרן עלך גיד הנשה).

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud