Cimkék: Chulin  podcast

Egy falat, két tilalom – és még a szándékod is megváltoztathatja, mit ettél

A Chulin 102. lapján Köves Slomó rabbi az ever min ha-chai (אבר מן החי), az élő állatból leválasztott testrész fogyasztásának tilalmát vizsgálja. A kérdés először az, hogy ez a tilalom csak kóser állatokra vonatkozik-e, vagy nem kóser fajokra is, majd az, hogy mekkora mennyiséget kell elfogyasztani a büntetéshez. A Talmud egészen egy apró madár példájáig jut: ha valaki egészben eszi meg, az egyetlen állat vagy sok-sok testrész? És számíthat-e annyit az ember előzetes gondolata, hogy ugyanaz a cselekedet két embernél más jogi megítélést kapjon?

Élő állatból enni: a noahitákra is vonatkozó tilalom

Az ever min ha-chai (אבר מן החי) azt jelenti, hogy valaki egy még élő állatból leválaszt egy testrészt és elfogyasztja. Ez súlyos tilalom, és a hét noahita törvény között is szerepel.

Rabbi Yehudah és Rabbi Elazar szerint a tilalom kóser és nem kóser állatokra, vadakra és madarakra egyaránt vonatkozik. A tórai vers a vér fogyasztásának tilalmával kapcsolja össze az élő állat húsát: amihez vértilalom tartozik, arra az ever min ha-chai is érvényes.

A bölcsek másként olvassák a mondatot: „ne edd a húst a lelkével”. Szerintük csak olyan állatról beszél, amelyet ha szabályosan levágnának, meg lehetne enni. Ezért a tilalom csak kóser fajokra vonatkozik.

Rabbi Meir még szűkebbre szabja

Rabbi Meir harmadik álláspontot képvisel: szerinte az ever min ha-chai csak kóser háziállatokra vonatkozik, még kóser madarakra sem.

Ennek alapja a szövegkörnyezet. A Tóra közvetlenül előtte a nyájból és marhából való vágásról beszél, ezért Rabbi Meir a folytatás tilalmait is ezekre az állatokra szűkíti.

Így három vélemény rajzolódik ki:

• Rabbi Yehudah és Rabbi Elazar: minden állatra;
• a bölcsek: minden kóser állatra, vadra és madárra;
• Rabbi Meir: csak kóser háziállatra.

Noahitánál nincs különbség

Rav szerint ez a vita csak zsidókra vonatkozik.

Noahita esetében mindenki egyetért, hogy az ever min ha-chai tilalma kóser és nem kóser állatra egyaránt érvényes. A noahiták számára ugyanis eleve nincs olyan tórai étkezési felosztás, mint Izraelnél a tiszta és tisztátalan fajok között.

Egy brájta ezt úgy fogalmazza meg: noahitának a tiszta és tisztátalan állatból származó élő testrész egyaránt tilos, Izrael esetében viszont a különböző tannaita vélemények szerint szűkebb a kör.

Mikor számít halottnak az állat?

A Talmud egy furcsának tűnő brájtát idéz. Egy nem kóser madárból élve levett testrészért a zsidó bizonyos vélemény szerint nem kap ever min ha-chai miatti büntetést.

A brájta folytatása azonban arról beszél, hogy a madár levágása még nem teszi azonnal fogyaszthatóvá. Ez már noahitára vonatkozik.

Köves Slomó rabbi magyarázata szerint a zsidó halacha szempontjából a szabályos shechitah (שחיטה) után az állat akkor is levágottnak számít, ha még vergődik. Noahitánál viszont amíg ténylegesen él és mozog, az ever min ha-chai tilalma továbbra is fennállhat.

A brájta első fele tehát zsidóról, a második noahitáról beszél.

Kell-e egy kezayit?

Rav szerint az ever min ha-chai büntetéséhez is szükséges legalább egy kezayit (כזית).

Ennek oka, hogy a Tóra az „evés” nyelvét használja, és az evés szokásos halachikus minimuma egy kezayit.

A Talmud azonban több forrással próbálja ezt megcáfolni. Ha például valaki egy nagyon apró madár teljes szárnyát eszi meg, előfordulhat, hogy a hús önmagában nem ér el egy kezayitot.

A válasz: a kezayitba az ever min ha-chai esetében a hús mellett a csont és az inak is beleszámíthatnak. Így a teljes testrész eléri a szükséges mennyiséget, miközben pusztán a nem kóser hús fogyasztásánál csak az ehető hús számít.

Egy egész apró madár

Rav egy másik tanítása szerint ha valaki egy egész apró kóser madarat élve fogyaszt el, büntethető, míg ha ugyanaz a madár már döglött állapotban neveilah (נבלה), akkor a büntetéshez kezayitnyi hús szükséges.

Ez sem cáfolja Ravot: az élő madár teljes teste – hús, csont és inak együtt – lehet kezayitnyi, még ha a húsa önmagában kevesebb is.

Egy egész állat testrésznek számít?

Egy brájtában Rebbe és Rabbi Elazar ben Rabbi Shimon vitatkozik egy egészben lenyelt apró élő madárról.

Rebbe szerint az ever min ha-chai tilalma „élő állat testrészéről” beszél. Ha valaki az egész állatot fogyasztja el, nem ezt a konkrét tilalmat szegi meg.

Rabbi Elazar ben Rabbi Shimon viszont kal va-chomer (קל וחומר) érvel: ha egyetlen testrész elfogyasztása tilos, akkor az egész állat elfogyasztása annál inkább.

A vita tehát arról szól, hogy egy még egyben lévő állat szervei már önálló „testrészeknek” számítanak-e, vagy csak akkor válnak azzá, amikor leválasztják őket.

Az autó vagy az alkatrészek?

Köves Slomó rabbi ezt egy mai hasonlattal tette szemléletessé.

Egy autóbontó ránézhet egy autóra úgy, hogy tükröt, szélvédőt, motort és más alkatrészeket lát benne. Más ember egyszerűen egyetlen autót lát.

Ugyanez a kérdés az apró madárnál: egyetlen élő állat van előttünk, vagy már most sok-sok testrész együttese?

Ez Rebbe és Rabbi Elazar ben Rabbi Shimon vitájának lényege.

Megváltoztathatja-e a gondolat a státuszt?

A lap végén a Talmud új kérdést kapcsol ehhez: számít-e az ember előzetes szándéka?

Köves Slomó rabbi példája szerint egy egyszerű kő szombaton muktzeh (מוקצה) lehet. Ha előre székként készítik elő, használhatóvá válhat. De mi van akkor, ha az ember csak gondolatban szánja ülőhelynek?

Hasonlóan az apró madárnál: ha valaki előre arra gondol, hogy darabokra szedi és úgy eszi meg, akkor ez a gondolat vajon már önálló testrészekként határozza meg?

Az egyik magyarázat szerint igen. Ezért elképzelhető, hogy két ember ugyanazt az egész madarat fogyasztja el, de előzetes szándékuk miatt eltérően ítélik meg őket.

A Talmud ezzel azt mutatja meg, hogy bizonyos halachikus kategóriákban nemcsak az anyag és a cselekedet, hanem az ember tudatos előkészítése is alakíthatja egy tárgy státuszát.

Elhangzott példák röviden

• Élő állatból levágott testrész, ever min ha-chai (אבר מן החי).
• Kóser és nem kóser állatokra vonatkozó három tannaita álláspont.
• Noahitánál a tilalom minden állatfajra kiterjed.
• Élve levett sasszárny példája.
• Levágott, de még vergődő madár zsidó és noahita megítélése.
• Kezayit (כזית) követelménye az ever min ha-chainál.
• Hús, csont és inak együttes beszámítása.
• Egészben lenyelt apró madár.
• Rebbe szerint az egész állat nem azonos egy „testrésszel”.
• Rabbi Elazar ben Rabbi Shimon kal va-chomer érve.
• Autó és alkatrészei mint hasonlat.
• Kő székként való előkészítése szombatra.
• Előzetes gondolat hatása a madár testrészeinek halachikus státuszára.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud