Cimkék: Chulin  podcast

Hány tilalom fér el ugyanabban a falatban?

Köves Slomó rabbi mai előadása a Chulin 101. lapján egyetlen falat húsból épít fel egész jogelméleti rendszert. Ha valaki nem kóser állat gid ha-nasheh (גיד הנשה) részét eszi meg, egy vagy két tilalmat szeg? Mi történik akkor, ha kóser állatról van szó, de az elpusztult, ezért neveilah (נבלה) lett? A kérdés az, hogy egy már létező tilalomra rá tud-e rakódni egy másik. A Talmud megkülönbözteti azt az esetet, amikor az új tilalom több dologra terjed ki, attól, amikor magát a korábbi tilalmat teszi súlyosabbá. A vita végül egészen a szombatra eső Jom Kippurig vezet.

Miért nem jár Rabbi Shimon szerint egyetlen büntetés sem?

Rabbi Yehudah szerint aki nem kóser állat gid ha-nashehjét eszi meg, két tilalmat szeg:

• megeszik egy eleve nem kóser állatot;
• megeszi a gid ha-nashehet.

Rabbi Shimon viszont azt mondja: ebben az esetben egyáltalán nem jár büntetés.

Elsőre ez nehezen érthető. Ha két tilalom rá tud rakódni egymásra, akkor kettőnek kellene lennie. Ha pedig nem, legalább az egyiknek fenn kellene maradnia.

Rava magyarázata szerint Rabbi Shimon abból indul ki, hogy maga az ín nem rendes étel: íztelen, olyan, mint egy fadarab, pata vagy szarv. Ezért a nem kóser állat húsának általános tilalma nem vonatkozik rá.

A külön gidtilalom pedig azért nem vonatkozik rá, mert a Tóra úgy fogalmaz: „ezért nem eszik Izrael fiai a gid ha-nashehet”. Rabbi Shimon ezt olyan állatra érti, amelynek húsát Izrael egyébként fogyaszthatná. Egy eleve nem kóser állat így kívül marad a gid külön tilalmán is.

Mi történik egy kóser állat tetemének gidjével?

A következő eset már más. Az állat kóser fajhoz tartozik, tehát a gid tilalma eredetileg fennáll rajta, de az állat elpusztul vagy nem szabályosan vágják le, ezért neveilah lesz.

Rabbi Meir szerint aki ilyenkor megeszi a gidet, két büntetést kap:

• a gid ha-nasheh miatt;
• a neveilah miatt.

A bölcsek szerint csak egyet.

A vita kulcsa az általános szabály:

ein issur chal al issur (אין איסור חל על איסור) – egy már fennálló tilalomra rendszerint nem rakódik rá újabb tilalom.

Amikor az új tilalom több mindenre terjed ki

A Talmud azonban két fontos kivételt különböztet meg.

Az egyik az issur kolel (איסור כולל): az új tilalom nemcsak ugyanazt a dolgot tiltja meg, hanem szélesebb körre terjed ki.

Köves Slomó rabbi ezt „horizontális” kiterjesztésként magyarázta.

A gid már korábban is fogyasztásra tiltott volt. Amikor azonban az állat neveilah lesz, nemcsak maga a gid kerül új helyzetbe: az egész állat tetemstátuszt kap, és további szabályok, például tisztátalanság kapcsolódnak hozzá. Rabbi Meir szerint ez már elég ahhoz, hogy a neveilah új tilalma ráépüljön a gidre.

Amikor az új tilalom súlyosabbá is válik

A másik kategória az issur mosif (איסור מוסיף): az új tilalom új minőséget, további korlátozást ad ugyanahhoz a tárgyhoz.

Köves Slomó rabbi ezt „vertikális” súlyosbodásként írta le.

Például ha a gid egy olyan áldozati állathoz tartozik, amelyből nemcsak enni tilos, hanem hasznot húzni is, akkor az új tilalom valamivel többet tesz tiltottá, mint a korábbi.

A bölcsek a Talmud magyarázata szerint szigorúbb feltételt követnek: önmagában egy kiterjedtebb vagy önmagában egy súlyosabb tilalom még nem feltétlenül rakódik rá a korábbira. Ha azonban mindkét elem egyszerre megvan, már elfogadhatják az új tilalom ráépülését.

Tisztátalan ember és tisztátalan áldozati hús

A Talmud ennek megértéséhez egy másik vitát hoz.

Két külön tilalom létezik:

• tisztátalan ember ne egyen áldozati húst;
• tiszta ember se egyen tisztátalanná vált áldozati húst.

A kettő büntetése sem azonos. Tisztátalan személy áldozati húsevéséért karet (כרת) járhat, míg tisztátalan áldozati hús evése enyhébb büntetésű.

Mi történik, ha az ember és a hús is tisztátalan?

Rabbi Yose HaGelili szerint számít, melyik tilalom lépett életbe előbb.

Ha előbb a hús lett tisztátalan, majd az ember, felmerülne, hogy az ember tisztátalanságának tilalma ráépül az elsőre. A bölcsek szerint igen, mert az új tilalom kiterjedtebb: innentől az illető minden áldozati hús fogyasztásától el van tiltva.

Rabbi Yose HaGelili azonban ezt nem feltétlenül fogadja el.

Súlyosabb-e valóban a második tilalom?

Úgy tűnhet, hogy az ember tisztátalansága nemcsak kiterjedtebb, hanem súlyosabb is, hiszen karet jár érte.

A Talmud azonban árnyalja a képet: a tisztátalan ember megtisztulhat, például mikvébe merüléssel. A tisztátalanná vált áldozati hús viszont már nem tisztítható meg.

Így nem egyértelmű, melyik a „súlyosabb”. Az egyiknek nagyobb a büntetése, a másiknak viszont nincs helyreállítási lehetősége.

Szombat és Jom Kippur egyszerre

A következő próba a szombat és Jom Kippur találkozása.

Ha Jom Kippur szombatra esik, és valaki tiltott munkát végez, vajon egy vagy két tilalmat szeg?

Egy brájta két véleményt idéz. A Talmud végül megfordítja az eredeti névhozzárendelést, hogy Rabbi Yose HaGelili álláspontja összhangban maradjon azzal, hogy a tilalmak nem rakódnak automatikusan egymásra.

Felmerül azonban egy új probléma: szombat és Jom Kippur azon a napon egyszerre kezdődik. Ha két tilalom ugyanabban a pillanatban lép életbe, akkor nem is klasszikus „ráépülésről” beszélünk.

A római üldözés különleges Jom Kippurja

A Talmud ezért különleges történelmi helyzettel magyarázza az esetet.

Egy időszakban a hatalom megtiltotta a zsidóknak Jom Kippur megtartását. A bölcsek ezért azt rendelték el, hogy egy szombati napon tartsanak egyfajta emlékező, rabbinikus „Jom Kippurt”, hogy az ünnep ne merüljön feledésbe.

Ebben az esetben a szombati tilalom valóban korábban és tórai szinten fennállt, míg az adott „Jom Kippur” csak rabbinikus rendelkezés volt. Így érthetővé válik, miért nem kezeljük a kettőt azonos súlyú, egyszerre létrejövő tilalomként.

Mikor kapta Izrael a gid tilalmát?

A lap végén visszatérünk Rabbi Yehudah eredeti érvéhez.

Rabbi Yehudah szerint a gid ha-nasheh már Jákob fiainak idején tiltott lett, amikor még nem létezett a kóser és nem kóser állatok tórai felosztása. Innen következik számára, hogy a tilalom nem kóser fajokra is kiterjed.

A bölcsek azonban azt mondják: a tilalmat valójában csak Szinájnál kapták. Mózes azért írta Jákob angyallal való küzdelmének története mellé, mert ez magyarázza a micva eredetét, nem azért, mert már akkor kötelező volt.

Rabbi Yehudah visszakérdez: az „Izrael fiai” elnevezés már a tóraadás előtt is előfordul, például amikor Jákob holttestét fiai Kánaánba viszik.

A válasz szerint a micvákat nem úgy értelmezzük, hogy egy bibliai történet valamely későbbi, köztes pontján külön életbe lépnek. Vagy közvetlenül az eseménynél kapták a parancsot, vagy a tóraadáskor. A bölcsek szerint ebben az esetben az utóbbi történt.

Elhangzott példák röviden

• Nem kóser állat gid ha-nashehje (גיד הנשה) Rabbi Yehudah és Rabbi Shimon szerint.
• Íztelen ín párhuzama a patával és a szarvval.
• Kóser állatból lett neveilah (נבלה) gidje.
• Ein issur chal al issur (אין איסור חל על איסור).
• Issur kolel (איסור כולל) mint kiterjedtebb tilalom.
• Issur mosif (איסור מוסיף) mint újabb korlátozást hozzáadó tilalom.
• Áldozati állat, amelyből a haszonélvezet is tilos.
• Megkövezendő állat mint több szinten súlyosbodó eset.
• Tisztátalan ember és tisztátalan áldozati hús.
• Karet és korbácsütés eltérő súlya.
• Mikvével megtisztítható ember, de már nem tisztítható hús.
• Szombat és Jom Kippur egy napra esése.
• Üldözés idején szombaton megtartott rabbinikus Jom Kippur.
• Rabbi Yehudah szerint a gid tilalma Jákob fiainál kezdődött.
• Bölcsek szerint a tilalmat csak Szinájnál kapták.
• „Izrael fiai” kifejezés Jákob temetésének történetében.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud