- This event has passed.
Chulin 100 – Napi Talmud 2407: A nem kóser állat és a gid tilalma
Miért nem tűnik el a tiltott ín, még akkor sem, ha száz másik közé keveredik?
A Chulin 100. lapján Köves Slomó rabbi előbb a keverékek egyik fontos kivételét vizsgálja: vannak tiltott dolgok, amelyek nem semmisülnek meg egyszerűen azért, mert nagyobb mennyiségű megengedett ételbe kerülnek. A gid ha-nasheh (גיד הנשה) azért különleges, mert önálló, meghatározott „egész” dolognak számít; egy szép, vendégnek is felszolgálható tiltott húsdarab pedig a jelentősége miatt nem vész el a keverékben. A lap második fele visszatér ahhoz, hogy a gid tilalma vonatkozik-e eleve nem kóser állatra is, és ezzel újra felmerül az alapkérdés: rá tud-e rakódni egy új tilalom egy már meglévőre?
Egy egész gid nem semmisül meg
A Misna szerint ha egy tiltott gid más megengedett inakkal keveredik, és már nem lehet felismerni, melyik a tiltott, az egész keverék tilos.
Miért nem mondjuk egyszerűen, hogy a többség semlegesíti?
A Talmud válasza:
beriah (בריה) – önálló, teljes teremtmény vagy egység – nem semmisül meg a többségben.
A gid ha-nasheh mint teljes, önmagában meghatározott testrész különleges státuszú. Ezért akkor sem tűnik el halachikusan, ha mennyiségileg kisebbségben van.
A vendégnek felszolgálható darab sem tűnik el
A Misna ugyanezt mondja egy tiltott hús- vagy haldarabról, amely más darabok közé keveredik.
Itt már nem a beriah az indok. A Talmud az Orlah traktátus szabályát idézi: vannak olyan fontos darabok, amelyek nem semmisülnek meg.
Az egyik vélemény szerint minden olyan étel ide tartozhat, amelyet akár alkalmanként darabszámra értékesítenek. A szigorúbb meghatározás szerint csak az, amit rendszeresen darabszám szerint adnak-vesznek.
A mi esetünkben azonban egy másik elv dönt:
chatikhah ha-re’uyah le-hitkabed (חתיכה הראויה להתכבד) – olyan darab, amely elég jelentős ahhoz, hogy vendég elé tegyék.
Egy ilyen értékes hús- vagy haldarab nem veszti el önálló státuszát a keverékben.
Miért kellett mindkét esetet külön mondani?
A Talmud hangsúlyozza: mind a gid, mind a jelentős húsdarab példájára szükség volt.
Ha csak a gidet mondta volna, azt gondolhatnánk, hogy kizárólag azért nem semmisül meg, mert beriah.
Ha csak a vendégnek felszolgálható húsdarabot említette volna, azt gondolhatnánk, hogy kizárólag a társadalmi és étkezési jelentőség számít, míg egy gid igenis feloldódhat.
A Misna ezért mindkét külön kategóriát megnevezi.
Amikor egy kóser darab is tréflivé válik
A Talmud ezután egy összetettebb keveréket vizsgál.
Ha egy tiltott hús- vagy haldarab ízt ad egy kóser darabnak, akkor az a kóser darab is átveszi a tiltott ízt. Innen kezdve már maga is úgy kezelhető, mint egy tiltott darab.
Rava magyarázata szerint ez különösen fontos akkor, amikor azonos típusú ételek keverednek. A tiltott hal íze átmegy egy kóser halba, majd ez kerül további halak közé.
Az eredetileg kóser hal így már a tilalom hordozójává válik.
Egy egységből kettő
A Talmud másik magyarázata számszerű példával világítja meg a helyzetet.
Tegyük fel, hogy van:
- egy egység tiltott hal;
- egy egység kóser hal, amely átvette a tiltott hal ízét;
- hatvan egység zöldség.
Ha csak az eredeti tiltott halat számolnánk, egy a hatvanhoz lenne az arány, és a tilalom semlegesedhetne.
De a kóser hal már magába szívta a tiltott ízt, ezért ő is tiltott egységként számít. Így már két egység tiltott áll szemben hatvan megengedettel, és nincs meg a szükséges arány.
Új Misna: gid nem kóser állatban
A Talmud ezután újra megkérdezi: milyen állatokra vonatkozik a gid ha-nasheh (גיד הנשה) tilalma?
Az első vélemény szerint kóser állatra igen, eleve nem kóser állatfajra nem.
Rabbi Yehudah viszont azt mondja: a gid tilalma nem kóser állatnál is fennáll.
Érve Jákob története. Amikor Jákob fiai megkapták volna a gid tilalmát, még nem történt meg a Szináj-hegyi tóraadás, tehát még nem létezett számukra a későbbi kóser–nem kóser állatfajok rendszere.
A bölcsek válasza: a tilalmat valójában csak Szinájnál kapták. Mózes azonban a Tórában ahhoz a korábbi történethez kapcsolta, amelyből a tilalom oka származik.
Rákerülhet-e egy tilalom egy másikra?
Rabbi Yehudah véleménye komoly problémát vet fel.
Ha egy állat eleve nem kóser faj, akkor húsának fogyasztása már tiltott. Hogyan jöhet erre még egy külön gid ha-nasheh tilalom?
Az általános elv:
ein issur chal al issur (אין איסור חל על איסור) – egy tilalom általában nem rakódik rá egy már fennálló tilalomra.
Elsőre úgy tűnhet, hogy Rabbi Yehudah ezt az elvet nem fogadja el.
A nem megfelelően levágott madár példája
A Talmud azonban másutt azt látja, hogy Rabbi Yehudah igenis elfogadja az elvet.
Egy kóser fajhoz tartozó madár teteme különleges tisztátalanságot okoz annak, aki megeszi. Egy eleve nem kóser madárnál viszont Rabbi Yehudah szerint ez a tetemtilalom nem rakódik rá a már meglévő fajtilalomra.
Ez azt bizonyítja, hogy szerinte valóban:
ein issur chal al issur.
A gid esetére tehát más magyarázatot kell találni.
Talán a gidnek nincs íze?
Az egyik próbálkozás szerint a gid maga nem számít rendes ételnek, mert nincs íze.
Ha így van, akkor a nem kóser állat általános fogyasztási tilalma eleve nem vonatkozott az íztelen ínra – ahogy a szarv vagy a pata sem egyszerűen „hús”.
Ezért amikor a gid külön tilalma megjelenik, nem egy már fennálló tilalomra rakódik rá: azon a konkrét ínon korábban nem volt fogyasztási tilalom.
Ez a megoldás azonban nem marad meg, mert Rabbi Yehudah szerint nem kóser állat gidjének elfogyasztásáért két büntetés is járhat. Ez azt mutatja, hogy mindkét tilalom jelen van.
Talán egyszerre keletkezik a két tilalom?
A következő lehetőség: a nem kóser állat tilalma és a gid tilalma egyszerre jön létre.
Rabbi Yehudah bizonyos esetben már a magzatnál figyelembe veszi a gidet. Ha az állat nem kóser státusza és a gid tilalma egy időben keletkezne, akkor nem beszélnénk egyik tilalomnak a másikra rakódásáról.
A Talmud ezt is megnehezíti: egy magzat már létezhet akkor, amikor inai és más testrészei még nem fejlődtek ki. Ezt a nazir tisztátalanságáról szóló szabályból bizonyítják, ahol még egy nagyon korai fejlődési állapotban lévő elvetélt magzat is „halottnak” számíthat.
Az embrió tehát korábban létezik, mint a gid.
A megoldás: kiterjedtebb tilalom
A lap végül visszatér egy korábban már ismert megoldáshoz.
Rabbi Yehudah szerint a gid ha-nasheh tilalma már Noé leszármazottaira is vonatkozott. Ezért a gid tilalma szélesebb körű, mint az adott nem kóser állat fogyasztásának zsidókra vonatkozó tilalma.
Az ilyen kiterjedtebb tilalom rá tud rakódni egy korábban fennállóra.
Vagyis előbb létrejön az állat mint nem kóser faj, később kifejlődik benne a gid, és ekkor a gid külön tilalma is beáll – éppen azért, mert ez a tilalom nemcsak Izraelre, hanem a korábbi emberiség szélesebb körére is kiterjedt Rabbi Yehudah értelmezésében.
Elhangzott példák röviden
- Gid ha-nasheh (גיד הנשה) megengedett inak között.
- Beriah (בריה) nem semmisül meg a többségben.
- Tiltott hús- vagy haldarab más darabok között.
- Chatikhah ha-re’uyah le-hitkabed (חתיכה הראויה להתכבד).
- Darabszámra értékesített ételek.
- Tiltott hal ízt ad egy kóser halnak.
- Egy tiltott egységből két tiltott egység lesz az ízátadás miatt.
- Egy egység hal és hatvan egység zöldség példája.
- Gid tilalma kóser és nem kóser állatnál.
- Rabbi Yehudah Jákob fiaiból vezeti le a tilalmat.
- Bölcsek szerint a gid tilalmát csak Szinájnál kapták.
- Ein issur chal al issur (אין איסור חל על איסור).
- Kóser madár tetemének különleges tisztátalansága.
- Nem kóser madárnál nem rakódik rá újabb tetemtilalom.
- Az íztelen gid mint lehetséges magyarázat.
- Két büntetés nem kóser állat gidjének elfogyasztásáért.
- Magzat létezése a testrészek és inak kialakulása előtt.
- Nazir és korai fejlődési állapotú embrió példája.
- Rabbi Yehudah szerint a gid tilalma Noé leszármazottaira is kiterjed.
- A kiterjedtebb tilalom rá tud rakódni egy korábbira.
—————————————————-
Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
