- This event has passed.
Chulin 99 – Napi Talmud 2406: Az egy a hatvanhoz arány
Ha nincs íze, nincs mitől tréflivé válni?
A Chulin 99. lapján Köves Slomó rabbi tovább követi azt a kérdést, honnan származik az egy a hatvanhoz arány a tiltott és megengedett ételek keveredésénél. A názir áldozati kosának első lába azért különleges példa, mert a csak kohén számára fogyasztható részt eleve együtt főzik a kos többi húsával. A Talmud ebből próbál következtetni az ízátadás szabályaira, majd felteszi az alapvető kérdést: az ételbe átkerült tiltott íz ugyanolyan jogi státuszú-e, mint maga a tiltott anyag? A lap végén pedig visszatérünk a gid ha-nasheh (גיד הנשה)-hez, és megszületik a gyakorlati döntés: maga az ín nem ad át tiltott ízt a combnak.
Az íz olyan-e, mint maga a tiltott anyag?
A názir kosának első lábát a kohén fogyasztja, a kos többi részét pedig maga a názir, mégis együtt főzik őket. A korábbi lap ebből vezette le az egy a hatvanhoz, illetve egy másik vélemény szerint az egy a százhoz arányt.
A brájta azonban úgy fogalmaz, hogy „ez” az a különleges eset, ahol tiltott és megengedett együtt szerepelhet. Rava szerint ez nem azt jelenti, hogy innen semmilyen általános szabály nem tanulható, hanem egy másik különlegességre utal.
Ez a ta’am ke-ikar (טעם כעיקר) kérdése: ha a tiltott étel anyaga már nincs jelen, de az íze átkerült egy másik ételbe, akkor az ízt ugyanúgy kezeljük-e, mint magát a tiltott anyagot?
Profán ételeknél ez nem feltétlenül tórai szabály. A szent áldozatoknál azonban a Talmud szerint az íz különösen jelentős lehet.
A chatat bizonyítéka
A Tóra a chatat (חטאת), bűnáldozat húsáról azt mondja, hogy ami érintkezik vele, az megszentelődik.
A Talmud ezt úgy értelmezi: ha a chatat érvénytelen, és ízt ad át más ételnek, az a másik étel is az ő tiltott státuszát veszi fel; ha érvényes, az átvett ízre is a chatat fogyasztási szabályai vonatkozhatnak.
Ez azt mutatja, hogy áldozatoknál a ta’am ke-ikar (טעם כעיקר) elve érvényesül.
Felmerül azonban: ha a chatatból ezt tanuljuk, miért nem a názir kosából következtetünk éppen az ellenkezőjére, hiszen ott a kohénnak járó láb íze nem tiltja meg a kos többi részét?
A válasz: a názir kosának esete chiddush (חידוש), különleges tórai kivétel. Már az is rendkívüli, hogy eleve együtt kell vagy lehet főzni két eltérő fogyasztási státuszú részt. Egy ilyen kivételből enyhítő általános szabályt nem lehet tanulni.
Miért tanuljuk mégis innen a hatvanat?
Ha a názir kosának esete ennyire különleges, akkor hogyan vezethető le belőle mégis az egy a hatvanhoz vagy egy a százhoz arány?
Azért, mert ez a levezetés szigorít.
Tórai alapszinten a többség már semlegesíthetné a kisebbséget. Az egy a hatvanhoz követelménye ennél sokkal szigorúbb mérce. A Talmud szerint egy különleges esetből ilyen szigorító következtetést lehet levonni, miközben általános enyhítést nem.
Mi más lehet még különleges a názir kosánál?
Egy további magyarázat szerint a brájta „ez az eset” kifejezése nem az ízátadásra vonatkozik.
A különlegesség az, hogy amikor a kohénnak járó lábat levágják a kos többi részéről, a vágási felület megengedett marad. Más esetekben felmerülhetne, hogy a tiltott résszel közvetlenül érintkező részből is el kell távolítani valamennyit.
Itt tehát nem maga a keveredés, hanem a levágás helyének megengedettsége lehet a speciális szabály.
Hatvan vagy száz?
A lap újra felidézi a vitát: egy a hatvanhoz vagy egy a százhoz arány szükséges?
Az Orlah traktátus egyik Misnája alapján Abaye azt próbálja bizonyítani, hogy nem lehet minden esetben egy a százhoz a mérce.
Ha különböző típusú ételek keverednek – például árpa a lencsével –, akkor elsősorban az számít, érződik-e a tiltott összetevő íze. Ha érződik, a nagy mennyiségi arány sem feltétlenül segít; ha nem érződik, enyhébb elbírálás lehetséges.
Abaye szerint ennek akkor van igazán értelme, ha az ilyen esetekben a hatvanszoros arány a háttérben álló mérce.
Azonos és különböző típusú keverékek
A Talmud különbséget tesz:
- min be-mino (מין במינו) – azonos típusú dolgok keverednek;
- min be-she-eino mino (מין בשאינו מינו) – különböző típusú dolgok keverednek.
Azonos típusnál az íz sokszor nem segít, hiszen ugyanaz az íz keveredik ugyanazzal. Különböző típusoknál viszont az íz közvetlenül vizsgálható.
A terumah példájában, ha árpából készült tiltott rész kerül lencsébe, az íz dönti el a kérdést. Ha érződik az árpa hatása, tiltott maradhat a keverék; ha nem, a megfelelő arány mellett megengedhető.
A kovász azért más, mert valóban hat
A Misna különösen szigorú a kovásznál. Kis mennyiség is tiltottá teheti az egész tésztát, ha ténylegesen megkeleszti.
Abaye ebből arra emlékeztet: a keverékek szabályának mélyebb logikája nem pusztán a szám.
A lényeg az, hogy a tiltott összetevő milyen tényleges hatást gyakorol a teljes ételre.
Ha kis mennyiségű kovász az egész tésztát megváltoztatja, akkor jelentős marad akkor is, ha matematikailag nagyon kis részarányt képvisel.
A hal kocsonyája akár kétszázszorosban is számíthat
Köves Slomó rabbi ennek példájaként idézte a nem kóser halból származó folyadékot vagy kocsonyát.
Rabbi Yehudah szerint ez akár nagyon nagy, közel egy a kétszázhoz arányban is tilthat, ha hatása még mindig érződik.
A tanulság: a hatvan, száz vagy kétszáz nem önmagában mágikus szám. A számok azt próbálják megragadni, meddig van az összetevőnek érzékelhető, halachikusan jelentős hatása.
És mi lesz a gid ha-nasheh ízével?
A Talmud végül visszatér az eredeti Misnához: ha a combot együtt főzték a gid ha-nashehhel, hogyan kell megítélni?
Korábban úgy becsülték, mintha ugyanekkora mennyiségű hús keveredett volna zöldséggel, és azt vizsgálnák, érződne-e annak az íze.
Ez azonban ellentétben áll azzal a véleménnyel, hogy magának a gidnek nincs íze.
Egy történetben valaki Rabbi Chanina elé vitt ilyen kérdést. Úgy jött vissza, hogy Rabbi Chanina megengedte. Amikor kételkedtek ebben, visszaküldték hozzá. Rabbi Chanina erre azt üzente: ne zaklassák tovább, mert az ínnek valóban nincs íze.
A végső döntés: az ín nem ad ízt
Más rabbik is Rabbi Chanina álláspontjára hagyatkoztak. Volt, aki a kérdezőket hozzá vagy más megengedő rabbihoz küldte, miközben saját maga szigorúbban járt el.
A lap végső halachikus következtetése azonban egyértelmű:
a gid ha-nasheh (גיד הנשה) nem ad át számottevő ízt.
Ezért ha magát az ínt a combbal együtt főzték, az ín eltávolítandó és természetesen nem fogyasztható, de pusztán az ízátadás miatt a comb többi része nem válik tiltottá.
Elhangzott példák röviden
- A názir kosának kohénnak járó első lába együtt fő a kos többi részével.
- Ta’am ke-ikar (טעם כעיקר): az íz státusza a tiltott anyaghoz képest.
- Chatat (חטאת) ízének átadása más ételnek.
- A názir kosának esete mint chiddush (חידוש).
- Szigorítást lehet levezetni különleges esetből, enyhítést nem feltétlenül.
- A láb levágási felületének megengedettsége.
- Egy a hatvanhoz és egy a százhoz arány vitája.
- Árpa és lencse keveredése.
- Min be-mino (מין במינו) és különböző típusú keverék.
- Kovász kis mennyiségben is megkelesztheti az egész tésztát.
- Nem kóser hal kocsonyájának erős hatása.
- Comb együtt főzve a gid ha-nashehhel (גיד הנשה).
- Rabbi Chanina szerint a gidnek nincs íze.
- A végső döntés szerint az ín nem tiltja meg ízével a combot.
—————————————————-
Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
