Cimkék: Bává Bátrá  MI  nyugta  podcast

Vita tárgya az a kérdés, hogy létezik-e a #nyugta fogalma egy tartozás részleges visszafizetésénél. Ha nem, akkor hogy oldják meg hogy ne az eredeti követelést hajtsa be a hitelező?

Tartalmi összefoglaló – Bává Bátrá 171 (Napi Talmud 1804)

1. Részleges visszafizetés kezelése

1. Két vélemény a részleges visszafizetés dokumentálására:
   • Rabbi Jehuda:
     • Az eredeti szerződést széttépik, és új szerződést írnak a fennmaradó tartozásról.
     • A kérdés az új szerződés dátumának meghatározása:
       • Eredeti dátum: Az eredeti tartozás dátuma marad.
       • Új dátum: A részleges visszafizetés dátuma lesz az új szerződés időpontja.
   • Rabbi Joszi:
     • Az eredeti szerződés megmarad, és a részleges visszafizetésről nyugtát állítanak ki az adósnak.
2. A megoldások előnyei és hátrányai:
   • Nyugta használata:
     • Előny: Az eredeti szerződés megtartása erősíti a hitelező pozícióját.
     • Hátrány: Az adósnak őriznie kell a nyugtát, különben a hitelező újra a teljes összeget követelheti.
   • Új szerződés írása:
     • Előny: Az adósnak nincs szüksége nyugtára.
     • Hátrány: Ha az új dátum kerül a szerződésbe, a szavatosság csak az új dátum óta eladott vagyonra érvényes.
3. Rav és a bírósági szerep:
   • Rav szerint a szerződést az eredeti dátummal lehet újraírni, de ezt csak a bíróság teheti meg, nem a tanúk.
   • Érv: A bíróságnak joga van ilyen lépéseket tenni, mivel a vagyon feletti döntési joguk is kiterjedt.

2. Előre és visszadátumozott szerződések

1. Visszadátumozott szerződés:
   • Probléma: A szavatosság olyan időpontra is érvényes lehet, amikor az adós még nem volt tartozásban.
   • Példa: Egy visszadátumozott szerződéssel a hitelező olyan vagyonra is igényt tarthat, amelyet az adós korábban értékesített.
2. Előre dátumozott szerződés:
   • Elsősorban a hitelező számára jelent kockázatot, mert a szerződésben feltüntetett dátum után eladott vagyon nem kerülhet szavatosság alá.
   • Elfogadott, ha a dátum egyértelműen irreális (pl. szombati vagy jom kipuri dátum), mert ez kizárja a visszaélés lehetőségét.
3. Megoldások:
   • Nyugta dátum nélkül: Az adós kap nyugtát, de abba nem írják bele a dátumot, hogy a hitelező ne tudja kihasználni a szerződés és nyugta dátumai közötti különbségeket.
   • Szerződés megjegyzéssel: A szerződésbe beleírják, hogy az egy jövőbeni eseményhez kapcsolódik, és előre dátumozott.

3. Nyugta használatának problémái

1. Nyugta előnyei:
   • Könnyen bizonyítható a részleges vagy teljes visszafizetés.
   • Megőrzi a hitelező eredeti szerződését és pozícióját.
2. Nyugta hátrányai:
   • Az adós elveszítheti a nyugtát, ami lehetővé teszi a hitelező számára a teljes követelés újbóli behajtását.
   • Ha a hitelező veszti el a szerződést, az adós megtagadhatja a további fizetést.
3. Rabbinikus irányelv:
   • Az adósnak kell viselnie a nyugta elvesztésének kockázatát, mert a Tóra szerint „az, aki kölcsönkér, szolgává válik a hitelezőnek”.

4. Adásvételi szerződések és visszaélési lehetőségek

1. Adásvétel visszadátumozása:
   • Probléma: Az eladó visszavásárolja az ingatlant, de a visszadátumozott szerződés alapján a vevő újra eladhatja azt harmadik félnek.
   • Az adásvételi szerződéseknél a visszadátumozás és előre dátumozás egyaránt érvénytelen.
2. Kölcsönügyletek különbsége:
   • A kölcsönszerződéseknél csak visszadátumozott szerződés érvénytelen, előre dátumozás esetén nincsenek ugyanolyan visszaélési lehetőségek.

5. Rabbinikus szabályozások az előre dátumozott szerződésekről

1. Beleírt figyelmeztetés:
   • Az előre dátumozott szerződésekbe beleírják, hogy az esemény későbbi időponthoz kapcsolódik.
2. Alternatív megoldás:
   • A nyugta dátum nélküli kiállítása.
3. Rabbinikus tanács:
   • A szabályozások biztosítják a visszaélések elkerülését.
   • Aki betartja ezeket az előírásokat, az védelmet élvez. Aki nem, az vállalja a kockázatot.

Összefoglalás

• A részleges visszafizetés kezelésekor három megoldás létezik: nyugta kiadása, új szerződés új dátummal, vagy új szerződés eredeti dátummal.
• Az előre és visszadátumozott szerződések jelentős kockázatokat hordoznak a szavatossági követelések és az adásvétel során.
• A rabbinikus szabályozások célja a hitelezők és adósok közötti viszony tisztázása és a visszaélések megelőzése.

—————————————————-

Bává Bátrá (Az utolsó kapu) – בבא בתרא

Az üzleti társulás, a közös birtok határának megvonása, az adásvételi szerződések, valamint az örökösödési jog, illetve az okiratok kiállításának törvényei. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 176 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #nyugta