Cimkék: Ávodá Zárá  notentam  podcast

Eltréflizi-e az ételt az olyan #notentam ami rontja az étel ízét?

Ávodá Zárá 67 – A „rontott íz” fogalma és alkalmazása a haláchában

Alapelv: „Nószén tám lifgam” – Rontott íz nem tilos

A misna kimondja, hogy egy tréfli anyag csak akkor teszi tiltottá a kóser ételt, ha „nószén tám” – ízt ad, amely élvezhető. Ha azonban az íz rontja az étel minőségét – „nószén tám lifgam” –, akkor az nem teszi az ételt tiltottá.

Példa: Ecet gerslire öntve

Ráv Jehuda értelmezése szerint ez az elv csak akkor alkalmazható, ha az árpa (gersli) forró, mert akkor valóban romlik az íze az ecettől. Ha viszont hideg, az ecet akár javíthatja is az ízét, és ilyenkor tilos lehet.

Különböző változatok Res Lakis tanításából

Két eltérő változat maradt fenn arról, hogyan értelmezte Res Lakis a „rontott íz” fogalmát:

1. Szűk értelmezés: Csak akkor beszélhetünk „tám lifgam”-ról, ha kizárólag a tréfli elem rontja az ízt.
2. Tágabb értelmezés: Akkor is „lifgam”-nak számít, ha az íz romlása egyéb tényezők miatt is bekövetkezik (pl. só hiánya), és a tréfli anyag csak ráerősít erre.

A Talmud az utóbbi értelmezést fogadja el: többféle rontó hatás együttes jelenléte is elég ahhoz, hogy az egész „lifgam”-nak minősüljön, és így megengedett maradjon az étel.

Halachikus következmények

Ha egy tréfli anyag:

• Ízt ad (pozitívat): tilos.
• Rontott ízt ad: megengedett.
• Szubsztancia jelen van és az íz pozitív: tilos és botütéssel is jár.
• Csak íz van, de nincs fizikai jelenlét: tilos, de nincs botütés.
• Rontott íz és nincs jelen fizikai szubsztancia: megengedett.

Tanaim véleményei

• Rabbi Meir: mindenféle íz (még rontott is) tilossá teszi az ételt. Ezt abból vezeti le, hogy a tréfli edényeket is ki kell kóserolni, még akkor is, ha csak rontott íz jönne ki belőlük.
• Rabbi Simon: csak a pozitív íz tilt, a „lifgam” nem. A neveila (dög) törvényéből vezeti le, amely csak akkor számít tilosnak, ha az idegennek (ger) is adható lenne. Ami nem fogyasztható – pl. mert rontott – az nem is neveila.

Következtetés: a halacha Rabbi Simon irányába hajlik

A Talmud inkább elfogadja azt a véleményt, hogy a „nószén tám lifgam” megengedett, vagyis a rontott íz nem tilos. A vitában végül Res Lakis második változata és Rabbi Simon véleménye kerül előtérbe.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud