Cimkék: Ávodá Zárá  betérés  noahita  noéhéttörvénye  podcast

„Ajándék bálványimádónak? Még szőlőre csöppent bor is tréflivé válhat”

Adhat-e ajándékot egy zsidó egy nem zsidónak pogány ünnepen? Mikortól számít valaki gér tosávnak (גר תושב), és mi történik, ha nem viszi végig a betérés folyamatát? A lap egyik központi témája, hogy milyen státuszt tulajdonítunk egy nem zsidónak, aki ugyan már megtagadta a bálványimádást, de még nem tért be. Ezzel párhuzamosan újra felmerül a jájin nészech (יין נסך) – bálványimádásra szánt bor – tilalma, immár annak szállításával, megsemmisítésével és az általa érintett más ételek státuszával kapcsolatban. A talmudi gondolatmenet során több rabbinikus vita, történet és halachikus részlet fedi fel a tilalom határait – egészen addig, hogy mikor válik tilossá egy csupán szőlőre vagy búzára ömlött bor.

Ki számít gér tosávnak?

A 64. lap végén felmerült kérdés folytatásaként a Talmud tovább vizsgálja, hogy milyen feltételek mellett lehet valakit gér tosávként kezelni:

• Elég, ha megtagadja a bálványimádást, vagy szükséges, hogy magára vegye a hét noachida parancsolatot?
• Egyes vélemények szerint a gér tosáv státuszt csak akkor nyeri el, ha ezt három zsidó előtt vállalja.
• Más vélemények szerint a zsidókkal való jogviszony (például ajándékozás tilalma vagy kötelező támogatás) nem feltétlenül függ ettől a formális nyilatkozattól.

Példa: Huda ajándéka Avidranának

Rav Huda ajándékot küldött egy Avidrana nevű nem zsidónak pogány ünnepen – ez látszólag tilos, mert félő, hogy a pogány Istenét dicséri az ajándék miatt. Rav Huda azonban azt mondta: Avidrana nem bálványimádó, ezért rá ez nem vonatkozik. Rava ezzel nem értett egyet: „Nem vállalta három ember előtt a bálványimádás megtagadását, tehát nem számít gér tosávnak.”

A válasz: ez a három ember előtti nyilatkozat csak a támogatási kötelezettségre vonatkozik, nem arra, hogy tilos-e ajándékot adni.

Halogatott betérés – súlyosabb, mint pogányság?

Rabára nevében elhangzott, hogy aki megtagadta a bálványimádást, de 12 hónap után sem tér be, az rosszabb, mint egy pogány – apikorosz (אפיקורוס) státuszt kap. De ez csak akkor igaz, ha a személy kifejezetten szándékozott betérni, és nem tette meg. Ha csak gér tosáv marad, nem sújtja ez az ítélet.

Rava és a rózsavizes pogány párbeszéde

Rava ajándékot adott egy nem zsidó ismerősének, aki rózsavízzel telt fürdőben, meztelen prostituáltak között élvezte a pogány életet. A pogány gúnyosan megkérdezte: „Van nektek ilyen az eljövendő világban?” Rava válasza:

„A ti örömötök mulandó, mert félelemben éltek az evilági hatalomtól. A mi örömünk örök és isteni.”

A beszélgetés alatt a király követe érkezett, és a pogány ijedten elsietett. Beismerte Rava igazát: „Fakadjon ki annak a szeme, aki a zsidók rosszakarója!” Rava válasza: „Pont a te szemed fog kifakadni!” – és így is történt. Ez megerősítette, hogy a pogány élet örömei valójában kiszolgáltatottak és bizonytalanok.

Tréfli borral kapcsolatos munkabér kérdései

A misna szerint, ha egy pogány kifejezetten bálványborral való munkára bérel fel egy zsidót, akkor a bér tilos. Ha viszont egyéb munkára bérelte fel, és csak utólag kéri meg a borral kapcsolatos feladatra, a bér megengedett.

Kétféle szerződés:

• Egységes díj (pl. 100 hordó 100 prutáért): ha egy hordó tréfli bor, az egész bér tilos.
• Darabonkénti díj (1 hordó = 1 prutá): csak az a rész tilos, amelyik tréfli bort érint.

Szamár szállítmányozása és pogány bor

A misna második esete: ha egy szamárhajcsárt bérelnek fel megengedett árura, de a pogány pluszban felrak egy tömlőt jájin nészechhel, a bér megengedett. A tilalom csak akkor lépne életbe, ha a bérlés tárgya kifejezetten a bor szállítása lenne.

Vita: kinek milyen rakományt szabad feltennie?

• Az utas felteheti: ruháját, élelmét, italát, tömlőjét.
• A hajcsár: csak egy napi élelmet – mert tőle elvárható, hogy utánpótlást szerezzen.

Ez alapján jogosan rakhatta fel a pogány a boros tömlőt – de ez nem teszi a bért tilossá, mert nem változtat a megállapodás jellegén.

Ráv Ika esete a borral és a hordókkal

Ráv Ika (אויקה) gyakorlati példája:

• Pogányok bort vásároltak tőle.
• Ő átöntötte a bort az ő tömlőjükbe, majd komppal átszállíttatta.
• Fizetségként a hordókat hagyták nála.

Kérdés: tréfli borért kapott valamit?

Ráv Ábáje válasza: nem, mert a bor még nem vált tréfivé, amikor Ráv Ika foglalkozott vele. A tréfliség csak akkor lépett be, amikor a pogányok edényébe került. Az sem gond, hogy ő szervezte a szállítást – nem ő maga vitte át, és nem volt érdekelt a bor megtartásában, hiszen kikötötte, hogy ha sérül a tömlő, akkor sem jár vissza a hordó.

Mi történik, ha a tréfli bor ráömlik más ételekre?

Ha jájin nészech ömlik:

• Repedt szőlőre: tilos, mert a bor behatol a gyümölcsbe.
• Egész szőlőre: mosható, megengedett.
• Datolyára, fügére: ha ad ízt, tilos; ha rontja az ízét, megengedett.

Történet: Buszbén Zunán és a fügék

Buszbén Zunán hajón utazott, amikor egy boroshordó ráömlött 100 fügére. A bölcsek megengedték a füge használatát – mert a bor nem adott jó ízt a gyümölcsnek. Ez alapján a szabály:

„Ha jó ízt ad a tilos anyag, az étel tilos. Ha rontja az ízét – megengedett.”

Búzára ömlött bor – tilos eladni zsidónak

Történt, hogy egy tréfli boros hordó ráömlött egy rakat búzára. Rava megengedte, hogy ezt eladják egy pogánynak. Azonban felmerült a probléma: mi van, ha a pogány továbbadja zsidónak?

A hasonló esetek tilalmát a kevert anyagú ruháknál tanuljuk: tilos pogánynak eladni olyasmit, ami zsidó számára tilos lehet, nehogy visszakerüljön zsidóhoz. Ezért végül Rava visszavonta az engedélyt – csak úgy engedte meg, ha a búzából kenyeret készítenek, és nem látja zsidó, hogy hogyan készült, így elkerülhető a félreértés.

A búza sajátossága: alapból „repedt”?

A Talmud megjegyzi: bár a szőlőnél csak a megrepedt példány szívja be a bort, a búza esetében minden szemnek van egy természetes bemélyedése, ezért olyan, mintha megrepedt lenne – tehát a bor behatol, és tréfivé teszi.

Elhangzott példák összefoglalása:

• Rav Huda ajándéka Avidranának pogány ünnepen.
• Rava párbeszéde a rózsavizes pogánnyal és annak „szemkifakadása”.
• Jájin nészech munkabér esetek (egységes vs. darabonkénti díj).
• Szamár szállítmányozása – mikor válik tilossá a bér?
• Ráv Ika és a pogány borvásárlók – mikor válik a bor tréfivé?
• Buszbén Zunán fügéi – ízrontó bor = megengedett.
• Tréfli bor búzán – eladás csak rejtetten, késztermékként.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #noahita #noéhéttörvénye #betérés