Cimkék: Ávodá Zárá  podcast

„Tréflibort szétverni – micve?” Avagy lehet-e bűnt szent célra megsemmisíteni?

Mi történik, ha egy zsidó munkást azért bérelnek fel, hogy bálványimádók borát – jájin nészech-et (יין נסך) – megsemmisítse? A fizetség ebben az esetben tiltott, vagy éppen hogy megengedett, mert a cél maga jó? A mai előadás egy új szemszögből közelíti meg a tréfli borral való kapcsolatot: nem fogyasztás vagy szállítás, hanem annak elpusztítása révén. Hasonló dilemmát vet fel a kevert vetés (kiláim – כלאים) megsemmisítése: vajon akkor is micvét teljesítünk, ha közben érdekeltek vagyunk abban, hogy a bűn ideiglenesen fennmaradjon, hogy aztán megkapjuk a fizetséget a megsemmisítésért? A válaszok rétegeiben egymásnak feszül Ráf Nachman engedékenysége, Rabban Gamliel óvatossága, és a megtérő pogányokkal kapcsolatos bonyolult halachikus megkülönböztetések.

Megsemmisítési megbízás: megengedett fizetség?

A kérdés: ha egy zsidó munkás fel van bérelve egy pogány által arra, hogy széttörje a tréfli bort tartalmazó hordókat, vajon szabad-e elfogadnia a fizetséget?

• Ráf Nachman szerint: megengedett. „Törj csak szét, és áldjon meg az Örökkévaló!” – mondja.
• Az ok: bár a munkás esetleg „örülne”, ha a hordók sértetlenül megmaradnának addig, amíg odaér, a munkája maga mégis a tilalom megsemmisítésére irányul.

Párhuzam a kevert vetéssel (kiláim – כלאים)

A Talmud egy brájtát idéz: ha valakit azért bérelnek fel, hogy megsemmisítse a tilos kevert vetést (kiláim), akkor ez megengedett, még ha érdeke is, hogy ideiglenesen fennmaradjon.

• Ráf Nachman álláspontja ezzel párhuzamos: a célt kell nézni, nem az időleges érdeket.
• Kérdés, hogy ez a brájta Rabbi Akiva (רבי עקיבא) véleményét követi-e, aki szerint már a kiláim meghagyása is bűn, vagy a chachamimét (חכמים), akik szerint nem.

A megengedés indoka: ajándék pogánynak?

Ha valaki önkéntesen, fizetség nélkül segít a pogánynak, hogy eltávolítsa a kevert vetést, az a kérdés, hogy nem számít-e ez tilos ajándéknak pogány számára (isszur mataná lenochri – איסור מתנה לנוכרי)?

• Rabbi Jehuda (רבי יהודה) szerint: ez a fajta ajándék megengedett, ha micve célját szolgálja, azaz megszünteti a bűnt.

Pogány eladja a bálványát: mi a státusza a pénznek?

Újabb kérdés: ha egy pogány eladja a bálványát, vajon a kapott pénz is tiltott haszon-nak számít-e?

• Egy brájtá szerint, ha a zsidó hitelező a pogánytól úgy kap pénzt, hogy az eladja a bálványát, akkor az a pénz megengedett.
• DE: ha a pogány azt mondja: „várj, amíg eladom a bálványomat, abból fizetlek”, akkor tilos, mert nyilvánvalóvá válik, hogy érdekelt a bálvány fennmaradásában.

Örökségi felosztás: bálványért cserébe pénz?

Egy misna alapján:

• Ha egy zsidó és egy pogány testvér öröklik apjuk vagyonát (amiben bálványok is vannak), akkor a zsidó mondhatja: „vidd te a bálványt, én viszem a pénzt.”
• Ez akkor is megengedett, ha ezzel segíti, hogy a bálvány érintetlen maradjon – mert ez csak közvetett.

A megengedés oka: nehogy a betért zsidó visszaforduljon, ha nem tudná korrekt módon felosztani az örökséget.

Betért pogány (gér tosáv – גר תושב): Anulálhat-e bálványt?

Új kérdés: vajon egy gér tosáv, aki elfogadta a hét noachi parancsolatot, de még nem tért be teljesen, anulálhatja-e a bálványt?

• Ráf Nachman szerint: nem – csak az anulálhat bálványt, aki valaha is szolgálta.
• A Talmud vitatkozik: egy brájtá szerint a pogány anulálhatja más pogány bálványát, akár szolgálja azt, akár nem.
• Ez alapján a gér tosáv is anulálhatná – de Ráf Nachman ezt a brájtát másképp értelmezi, és fenntartja, hogy csak bálványimádó jogosult a bálvány megsemmisítésére.

Gér tosáv státusza: bor és olaj, éruv és tulajdon

A gér tosáv különleges státusza miatt:

• Borát rövid ideig szabad zsidónál hagyni, hosszabb távra nem.
• Olaja megengedett – „a bora olyan, mint az olaja” – vagyis nem tilos, de nem is lehet meginni.
• Éruv (ערוב): nem tekinthető szombattartó zsidónak, ezért csak bérleti szerződés alapján lehet bevonni a közös szombati használatba.

Ezért mondja a misna, hogy „minden más szempontból olyan, mint egy pogány” – de anulálási jog szempontjából nem.

Az előadásban említett példák összefoglalása:

• Zsidó munkás bálványbor széttörésére felbérelve – megengedett fizetség.
• Párhuzam a kevert vetés megsemmisítésével – ideiglenes fennmaradás nem akadály.
• Pogány eladja a bálványát – pénz megengedett, ha nem akarja, hogy megmaradjon.
• Testvéri örökség felosztása – zsidó viheti a pénzt, pogány a bálványt.
• Gér tosáv nem anulálhat bálványt – Ráf Nachman szerint csak bálványimádó teheti ezt.
• Gér tosáv bora csak korlátozottan tárolható – olaja megengedett, de nem szent.
• Éruv szabályokban nem kezelhető zsidóként.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud