Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Ávodá Zárá 63 – Napi Talmud 2054: Szex és szentség

  

Cimkék:   

Szex és szentség: Lehet-e prostitúcióból származó bárányt áldozni a Szentélyben?

Az előadás központi dilemmája, hogy egy szexuális aktusért fizetségként adott áldozati állat – például egy kecske – bemutatható-e a Szentélyben. A Tóra szerint egy etnán zoná (אתנן זונה), azaz prostituáltnak adott díj tilos az áldozati oltáron. De vajon mikor válik egy ajándék e tilalom hatálya alá? Az időzítés, a tulajdonszerzés módja és a felek közti szándék mind meghatározó szerepet játszanak. Az előadás során több, egymásnak feszülő brájtá, érvelés és valós történet világítja meg ezt az összetett halachikus kérdést.

A tilalom alapja: Etz’nán zoná (אתנן זונה)

A Tóra tiltja, hogy olyan állatot áldozzanak fel, amelyet egy nő a prostitúciójáért fizetségként kapott. A kérdés az, hogy milyen feltételek mellett száll át a „bűn” státusza az állatra:

  • Ha az állatot az aktus során kapta meg: tilos (asur – אסור).
  • Ha előtte vagy utána kapta meg: megengedett (mutár – מותר), legalábbis bizonyos esetekben.

Előre átadott fizetség: mikor nem tilos?

A Talmud egy brájtát idéz, amely szerint, ha a férfi előre adja a kecskét, és a nő még az aktus előtt bemutatja a Szentélyben (makrivá – מקריבה), akkor az állat megengedett. Miért?

  • A tulajdonátruházás akkor számít teljesnek, ha a nő ténylegesen megszerzi az állatot. Ha az aktus előtt a férfi azt mondja: „Ha akarod, már most legyen a tiéd”, akkor az ajándékozás egyértelmű, és nem válik etz’nánná.
  • Reb Elázár (רבי אלעזר) szerint ez csak akkor igaz, ha valóban bemutatta az állatot még az aktus előtt – pusztán az, hogy fölszentelte (hekdes – הקדש), nem elég. Ha az állat „a szemünk előtt van” a bűn pillanatában, akkor az tilalmat vonhat maga után.

Mi a különbség hekdes és áldozat között?

A Talmud megkülönbözteti:

  • Hekdes (הקדש): csupán felszentelés – az állat szent célra van szánva.
  • Hakrává (הקרבה): az állat tényleges bemutatása, feláldozása a Szentélyben.

Reb Elázár kifejezetten a bemutatásról beszélt, nem a hekdesről – ebből következtethető, hogy a hekdes nem elég a tilalom elkerülésére.

Később adott fizetség: mikor mégis tilos?

Mi van akkor, ha a férfi az aktus után adja oda a kecskét? A Talmud két esetet különböztet meg:

  • Ha azt mondta: „Közösülj velem egy kecske fejében”, majd később adta oda a kecskét: tilos, mert az aktus a kecske fejében történt.
  • Ha azt mondta: „Közösülj velem, és majd fizetek egy kecskét”: ez megengedett, mert nem volt konkrét tárgy az aktus idején.

Tulajdonszerzés mechanizmusa: kinyán (קנין)

A tilalom érvényessége azon is múlik, hogyan történik a tulajdonátruházás:

  • Zsidó nő esetén csak akkor szerzi meg az állatot, ha fizikai birtokba kerül, például az udvarán (chatzer – חצר) van.
  • Pogány nő esetén már a pénzügyi megegyezés is elég lehet a szerzéshez (kinyán keszef – קנין כסף).

A Talmud egy esetet is tárgyal, amikor a férfi zálogként adja a kecskét, mondván: „Ha nem fizetnék ki, ez legyen a tiéd.” Ilyenkor a kecske is etnánná válik, ha később is történik a tényleges átadás.

Smitaév gyümölcse – újra a „csere áru” kérdés

A másik nagy téma az előadásban a smitaév (שביעית) gyümölcseinek státusza, különösen, ha azokat elcserélik későbbi év gyümölcseire.

Rabbi Jochánán (רבי יוחנן) története szerint a fiainak a háza népe a következőket tette:

  • A hetedik évben kaptak gyümölcsöt szegényektől.
  • A nyolcadik évben visszaadták nekik ugyanazt a mennyiséget más gyümölcs formájában.

A kérdés: ez a nyolcadik évi termés vajon átveszi-e a smitaév szentségét?

Rabbi Jochánán válasza: nem, mert az eredeti gyümölcs már nincs jelen (ein lefaneinu – אין לפנינו), azaz már elfogyott, így a csereárura nem száll át a szentség.

Brájtá egy boltosról és a hetedik évi fizetségről

A Talmud egy brájtát idéz, amelyben egy ember szolgáinak azt mondja:

  • „Menjetek, vegyetek magatoknak ennivalót, én majd kifizetem.”

Ez tilos, mert lehet, hogy hetedik évi gyümölcsöt esznek, és a férfi ezzel tiltott módon fizetne értük – még akkor is, ha már elfogyasztották a terményt.

Ez látszólag ellentmond Rabbi Jochánán elvének, hogy „ami nincs előttünk, az nem váltja ki a tilalmat”.

Többféle megoldási kísérlet

A Talmud különböző megoldásokat kínál:

Ráf Chizda (רב חסדא):

  • Ha a boltos ismerős, és kreditre ad árut, akkor a megrendelő azonnal adóssá válik, már a fogyasztás előtt – és így a fizetés tiltott lesz.

Ráf Pápá (רב פפא):

  • Az eset arról szól, hogy a pénzt már előre odaadták a boltosnak – így amikor a munkások elviszik a gyümölcsöt, az ár átveszi a tiltott státuszt.

Ráv Ási (רב אשי):

  • A főnök maga veszi meg és adja át a gyümölcsöt a munkásainak, ezzel ő maga válik az aktív félként vétkessé.

Mindegyik megközelítés azt mutatja, hogy a pénzügyi felelősség, a tranzakció jellege és időpontja kulcsfontosságú a smitaév tilalmainak értelmezésében.

Az előadásban szereplő példák összefoglalása:

  • Prostituált fizetsége (etz’nán zoná): mikor válik tilossá az állat?
  • Közösülés előtt odaadott, bemutatott kecske – megengedett.
  • Később adott kecske – ha zálogként volt megnevezve, akkor tilos.
  • Smitaév gyümölcseinek elcserélése – ha az eredeti már nincs meg, a csere termék megengedett.
  • Boltos példája – attól függ, mikor adta oda a pénzt, ki volt az eladó, és hogyan történt a fizetés.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036