Cimkék: Ávodá Zárá  podcast

Megfizetni a bűnt? – Miért tilos a bálványborral végzett munkáért járó bér?

A Talmud új fejezete egy provokatív kérdéssel nyit: vajon a bűnnel való közvetett kapcsolat – például bálványimádó borának szállítása – miatt a munkadíj is tilossá válik? Az 5. fejezet témája a jájin nészech (יין נסך), a pogány által bálványimádás céljára használt bor, és az ebből fakadó pénzügyi következmények. A misna és a Talmud egyaránt azt vizsgálja, milyen körülmények között válik a munkáért kapott fizetség maga is tilalmassá. Vajon a munkadíj is átveszi a tréfli bor szentségtörő státuszát? Mindez nem csupán elméleti kérdés: valakinek a hajóbérletét valóban „elégetésre és elásásra” ítélték!

Pogány által felbérelt zsidó munkás: mikor tilos a fizetség?

A misna szerint:

• Ha a pogány kifejezetten azért béreli fel a zsidót, hogy jájin nészech-kel dolgozzon, akkor a munkadíj asur (אסור), vagyis tilos.
• Ha a munkavégzés más jellegű, de járulékosan hordja a bálványbort (pl. a pogány utólag kéri meg rá), a fizetség megengedett.

Ez alapján a szándék, a megbízás célja meghatározó.

Szamárbérlet: mikor tilos a bérleti díj?

A misna tovább árnyalja:

• Ha a szamarat kifejezetten a bor szállítására bérelte ki a pogány – a díj tilos.
• Ha személyszállítás céljából bérelték, és csak mellékesen került rá a bálványbor – a díj megengedett.

Ez a finom megkülönböztetés mutatja, hogy a Talmud figyelembe veszi a szerződéses célokat és a megbízás tartalmát.

A Talmud lehetséges magyarázatai

A Talmud három fő elméletet vizsgál arra, hogy miért tilos a fizetség ilyen esetekben:

1. Tiltott haszonból fakadó tilalom

Talán a jájin nészech tilalma kiterjed minden belőle származó haszonra? Ezt az elméletet az orla (ערלה) és kilajim (כלאים) példáival cáfolja a Talmud, hiszen ezeknél a haszon értéke (damim) nem tilos.

2. Analógia a bálványszoborral

A Tóra szerint, ha valaki elad egy bálványt, a kapott pénz magával a bálvánnyal azonos státuszú. Talán ugyanez érvényes a jájin nészech-re is? De a smitaév (שביעית) gyümölcsének pénzzé váltása nem eredményez hasonló tilalmat a fizetségre, csak a cseretermékre.

3. G’zeirat chachamim – rabbinikus büntetőrendelet

A helyes magyarázat végül: a bölcsek külön rendeletet hoztak (גזירת חכמים), hogy a bálványborral kapcsolatos munkáért kapott fizetség tilos legyen. Nem logikai alapon, hanem preventív szándékból, hogy távol tartsák a zsidókat minden ilyen kapcsolatból.

Szamárszállítók esete smitaévben – tilalom vagy engedmény?

A Talmud átvált a smitaév (שביעית) gyümölcseinek szállítására, és megvizsgálja: vajon a szállítmányozásért kapott fizetség is átveszi-e a gyümölcs szentségét?

Két értelmezés vetekszik:

• Rava szerint: a szállítók bérét a bölcsek tiltottá tették, mert a fizetség nagysága jelentős, és ez kereskedelmet idézne elő.
• Abáje szerint: nem tilalomról van szó, hanem engedményről – vagyis lehet smita gyümölccsel fizetni ajándékként, ha a kifizetés nem konkrét ellentételezésként történik. Példát hoz a ma’ászer séniről (מעשר שני), ahol az étkezés Jeruzsálemben ajándék formájában történhet.

A végkövetkeztetés: nagy értékű fizetség esetén (pl. szállítók) a bölcsek tilalmat hoztak, míg kisebb értéknél (pl. munkások) ezt nem tették meg.

Stam jénám – a nem bálványimádó pogány bora

A Talmud megkérdezi: vonatkozik-e ugyanez a tilalom az olyan borra, amely nem bálványimádás céljára készült, de pogány készítette, azaz stam jénám (סתם יינם)?

Egy történet Ráv Chiszdával választ ad:

• Valaki kibérelte a hajóját pogánybor szállítására, fizetségként búzát kapott.
• Ráv Chiszda elrendelte, hogy a búzát égessék el és temessék el, hogy világos legyen: ez a fizetség szigorúan tilos, csakúgy mint a jájin nészech esetén.

Ez alapján: a stam jénám esetében is tilos a munkáért kapott bér, ugyanazon rabbinikus rendelet alapján.

Miért kellett elégetni ÉS eltemetni?

A Talmud részletesen kitér arra, miért nem volt elég csak elégetni vagy csak elásni a tiltott fizetséget:

• Ha csak szétszórják – valaki összeszedheti, tilalmat szegve.
• Ha csak elégetik – a hamu termékenyíti a földet, tehát haszon származik belőle.
• Ha csak eltemetik – nem válik nyilvánvalóvá, hogy ez tiltott holmi.

Az elégetés fizikai megsemmisítés, az eltemetés pedig figyelmeztető jel a közösség számára.

Példák a „bűn nem öröklődik” elvre

A Talmud több példán keresztül vizsgálja, átveszi-e valami a tilalmat, ha már nem az eredeti kontextusban jelenik meg:

• Smitaév gyümölcse kölcsönadás során a nyolcadik évre tolódik: megengedett, mert már nem az eredeti gyümölcsről van szó.
• Zóna bére (etnán zoná – אתנן זונה): ha nem a szexuális aktus idején adták a fizetséget (pl. előtte vagy utána), a fizetség nem válik tilossá – a bűn nem száll át automatikusan.

Ezek a példák segítenek megérteni, mikor és hogyan kap „tilalmi státuszt” egy tárgy vagy érték – a rabbinikus jog rugalmasságát és korlátozásait egyaránt demonstrálva.

Az elhangzott példák összefoglalása:

• Pogány által megbízott zsidó munkás bálványborral – tilos a fizetség.
• Szamaras szállítás céljától függően tilos vagy megengedett.
• Jájin nészech-ért kapott bér tilos rabbinikus rendelet alapján.
• Smitaév gyümölcse: fizetség nagysága alapján tilos vagy megengedett.
• Hajóbérlet staminom szállítására – tilos fizetség, elégetve és eltemetve.
• Smitaév gyümölcsének kölcsönadása – nem válik tilossá nyolcadik évben.
• Etznán zoná – csak közvetlen fizetség tilos, nem utólagos.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud