Cimkék: Ávodá Zárá  podcast

Miért nem szabad három nappal a pogány ünnep előtt kenyeret eladni? – Az üzlet tilalma mint spirituális védelem

Az Ávodá Zárá traktátus 6-os lapján a Talmud új szintre emeli a hétköznapi kereskedelem értelmezését. Egy pogány ünnep közeledtével a legegyszerűbb tranzakciók – mint egy állat eladása vagy kölcsön nyújtása – komoly spirituális és jogi dilemmává válik. Köves Slomó rabbi előadásában a háromnapos tilalom pontos értelmezésén, Noé bárkájának állatai és a bálványáldozatok kapcsolatán, valamint a „lifné iver” (לפני עור – „ne vess gáncsot a vak elé”) elvének gyakorlati következményein keresztül vezet minket végig. A kérdés örök: hol húzódik a határ a kereskedelem, a jó szándék és a felelősség között?

Miért három nap a tilalom?

A Misna szerint tilos a pogányokkal üzletelni ünnepük előtt három nappal. A Talmud azt vizsgálja, hogy ez a három nap miért elég – szemben a zsidó áldozati előkészületekkel, amelyek 30 napot igényelnek.

A különbség oka:

• A zsidó áldozatok csak hibátlan állatok lehetnek – még a legapróbb testi hiba is kizárja az alkalmasságot.
• A pogány áldozatok számára csak az az állat alkalmatlan, amelynek valamelyik testrésze hiányzik – sokkal enyhébb követelmények.

A háromnapos határ tehát elég arra, hogy egy ilyen állatot beszerezzenek. A rabbi rámutat: ez a különbség már Noé idejéből ered, akinek az állatokat „minden élőből” (mikol cháj, מכל חי) kellett vinnie a bárkába – olyanokat, amelyek egészségesek, nem tréfák (azaz nem hordoznak halálos hibát).

A tréfa fogalma és Noé példája

Felmerül a kérdés: mit jelent pontosan, hogy egy állat nem tréfa?

• Az a tréfa, amely egy éven belül biztosan elpusztul.
• Egy vélemény szerint ilyen állat nem képes szaporodni, ezért nem alkalmas áldozatnak.
• Más vélemény szerint még ha szaporodhat is, mivel nem „használható hosszú távon”, nem fogadható el.

A szöveg azt is mondja: „hozzál állatokat veled együtt” (itach, איתך) – ebből következik, hogy az állatoknak olyan állapotban kell lenniük, mint Noé maga: igaz, jámbor és egészséges.

Az ünnep beleszámít-e a három napba?

Komoly vita tárgyát képezi, hogy amikor azt mondjuk, „három nappal az ünnep előtt”, az magában foglalja-e az ünnep napját.

Álláspontok:

• Rabbi Ismáel szerint három nappal előtte és három nappal utána is tilos üzletelni – tehát az ünnepnap nem része a három napnak.
• Más bölcsek szerint a három nap tartalmazza az ünnepnapot is.

Ez azért fontos, mert ha például az ünnep nyolc napos (mint a „Kalenda”), akkor a három napos tilalom 10 napos hatállyá is válhat – attól függően, hogy hogyan értelmezzük a szöveget.

A tilalom okai: spirituális és halachikus érvek

A tilalom két fő indoka kerül elemzésre:

1. Bűnre való rásegítés – ha egy pogánynak állatot adunk el, és ő azt áldozatul bemutatja bálványának, akkor megszegjük a „lifné iver” (לפני עור – „ne vess gáncsot a vak elé”) parancsolatát.
2. Örömszerzés és hála – ha bármilyen előnyt nyújtunk neki, ő örül, és hálát ad istenének – ez szintén problémás.

Mi a különbség a kettő között? Ha a pogánynak már eleve van saját áldozati állata, akkor:

• az első eset (bűnre rásegítés) nem áll fenn – hisz nélküled is meg tudta volna tenni,
• de a második (örömszerzés) továbbra is érvényes.

A „vak elé ne vess gáncsot” elvének gyakorlati példái

A rabbi itt idézi a következő eseteket:

• Nazir (נזיר): aki megfogadta, hogy nem iszik bort – neki bort átnyújtani tilos.
• Noachita: aki nem ehet élő állatból vett húst – ha átnyújtjuk neki, megszegjük a „lifné iver” elvet, akkor is, ha magától is hozzájuthatna.

A Talmud hozzáteszi: a tilalom különösen akkor áll fenn, ha az illető csak tőlünk juthat hozzá (például egy folyó két partján vannak), tehát mi tesszük lehetővé számára a bűnt.

Ha már megtörtént az üzlet: lehet-e hasznot húzni?

Ez is fontos kérdés: ha valaki mégis üzletelt a tilalom ideje alatt, akkor abból hasznot húzhat-e?

Két vélemény:

• Reis Lakis szerint szabad hasznot húzni – kivéve, ha maga az ünnepnap volt.
• Mások szerint tilos, de csak olyan áru esetén, amely megmarad az ünnepre, tehát valószínűleg áldozatként fogják használni.

Van tehát különbség:

• Fogyóáru (pl. friss gyümölcs): nem fog megmaradni, nem lesz belőle probléma.
• Maradandó tárgy (pl. állat, ékszer): ebből a pogány hasznot húz, és ezért kerülendő.

Történet Reish Lakissal: elfogadjuk-e a pogány ajándékát?

Példaként elhangzik egy eset, amikor egy pogány ajándékot adott egy zsidónak saját ünnepén:

• Elfogadja, akkor a pogány hálát ad istenének.
• Nem fogadja el, akkor meggyűlöli – antiszemitizmus lehet a vége.

Reish Lakis tanácsa: fogadja el az ajándékot, de rejtve dobja el, hogy ne húzzon belőle hasznot, és ne is bántsa meg a pogányt.

A kereskedelmi tilalom részletezése

A Misna felsorolja a tiltott formákat:

• eladni
• vásárolni
• kölcsönadni
• kölcsönkérni
• visszafizetni
• visszafizetést elfogadni

Miért tilos még a kölcsönkérés is?

• Mert előbb-utóbb kölcsön is ad az ember, és ezzel már örömet szerez.
• A pogány dicsőségként éli meg, ha zsidónak segíthet – ezáltal istenének hálát ad.

Példák felsorolása:

• Noé bárkájának állatai – tréfa állatok kizárása
• Állat, amely szaporodik vagy nem
• Ünnepnap három nappal megelőző értelmezése
• Kalenda és Starnura perzsa pogány ünnepek
• Nazir esete, akinek nem szabad bort nyújtani
• Noachita, akinek nem szabad élő húsrészt nyújtani
• Reish Lakis tanácsa az ünnepi ajándék elfogadására
• Misna tilalmainak részletes halachikus elemzése

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud