Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Ávodá Zárá 5 – Napi Talmud 1996: Jobb lett volna, ha nem vétkeznek? – Miért szükséges a bűn a megtéréshez?

  

Cimkék:   

Jobb lett volna, ha nem vétkeznek? – Miért szükséges a bűn a megtéréshez?

Mi értelme volt Dávid király bűnének Batshevával? Miért engedte meg Isten az aranyborjú bűnét rögtön a Szináj-hegyi szövetség után? Köves Slomó rabbi tanítása az Ávodá Zárá 5-ös lapjáról megdöbbentő válasszal szolgál: ezek a bűnök nemcsak hogy megtörténtek, hanem szükségesek is voltak, hogy örök példát állítsanak a megtérés lehetőségére – egyén és közösség számára egyaránt. A rabbi elmélyült elemzése az emberi tökéletlenség teológiájától a halál szükségszerűségéig, egészen a pogány áldozati rendek vizsgálatáig ível. A kérdés a végén az: jobb lenne a világ bűnök nélkül, vagy így, hogy van út visszafelé is?

Egyéni és közösségi bűnök, mint a megtérés precedensei

A talmudi bölcsek szerint Dávid király és a zsidó nép aranyborjú-bűne valójában nem „szükségszerűen” történt volna meg – hanem „meg lett engedve” annak érdekében, hogy precedenst adjon a megtéréshez (tesuvá, תשובה). A tanítás hangsúlyozza, hogy:

  • Dávid bűne megmutatja, hogy egy egyén, aki mégis vétkezik, de megbánja, elfogadtatik Isten előtt.
  • Az aranyborjú bűne bizonyítja, hogy egy egész közösség is vétkezhet súlyosan, de ha valódi megtérést mutat, az is elfogadtatik.

Mindkettőre szükség van, mert egyik sem elégséges a másik nélkül: ha csak az egyén példáját ismernénk, azt gondolnánk, a nyilvános, kollektív bűnöket nem lehet megbocsátani. Ha csak a közösségi példát, akkor azt hinnénk, az egyénnek nincs elég érdeme a megtéréshez.

A megtérés igája: „aki felkötötte a járomot”

A rabbi idézi Dávid szavait: „ezek Dávid fiainak a szavai, aki felkötötte a járomot”, vagyis az igát (ol, עוֹל). Ez nem más, mint a tesuvá igája, amit magára vesz az, aki a bűn után visszatér az isteni útra. Ezzel kapcsolatban elhangzik:

  • Aki micvát teljesít, az olyan, mint egy követ, amely megelőzi őt a túlvilágon.
  • Aki bűnt követ el, az olyan, mintha egy kutyát vonszolna maga után, ami nem ereszti el – a bűn elkíséri őt az ítélet napjáig.

A halál teológiája: lett volna-e halál, ha nincs bűn?

A Talmud vitatja, hogy ha a zsidók nem vétkeztek volna az aranyborjúval, meghaltak volna-e egyáltalán. A következő nézőpontok hangzanak el:

  • Rési Lakis szerint, ha nem vétkeztek volna, akkor nem haltak volna meg – olyan szintre emelkedtek a Szináj-hegyen, mint az angyalok.
  • Ráv Joszi szerint viszont a halál már Ádám óta ki volt mondva, tehát elkerülhetetlen volt.

Ezzel kapcsolatban rabbi Köves idézi a híres zsidó betért embert, aki azért választotta a zsidóságot, mert itt a Tóra szereplői – beleértve a hősöket – is esendő emberek, nem makulátlan szentek. Ez a hiteles emberkép.

A gyermeknemzés és a Messiás eljövetele

Felmerül a kérdés: ha a zsidók nem vétkeztek volna, lett volna utódnemzés? A rabbi a következő válaszokat adja:

  • A micva, hogy „szaporodjatok és sokasodjatok” (pru u’revu, פרו ורבו) nem szűnt meg a tóraadással.
  • A lelkek már előre léteztek egy égi „lélekbankban”, és az a cél, hogy ezek testet öltsenek.
  • A Messiás eljövetele akkor következik be, ha minden lélek leszületett.

Ezért is fontos a gyermekvállalás: a világ beteljesülése szempontjából minden új lélek számít.

A halál mint feltételes micva?

Érdekes teológiai felvetés, hogy a Tórában szereplő halálhoz kapcsolódó parancsolatok (pl. sógorházasság, öröklés) valójában csak feltételes parancsok lennének – ha nem lenne bűn, akkor nem lenne halál, és ezek a szabályok sem lennének alkalmazhatóak.

Hálátlanok nemzedéke: az emberi természet kritikája

Mózes a 40. év végén fejti ki kritikáját a nép felé: „nem adott Isten nektek szívet, hogy értsétek”. A hálátlanság gyökerei Ádámig vezethetők vissza: az első ember, miután megkapta Évát, azonnal őt hibáztatta a bűnért. Ez a hálátlan hozzáállás az ember természetéhez tartozik.

A pogány áldozatok vizsgálata: miért elég nekik három nap?

A misna megtiltja, hogy három nappal a pogány ünnep előtt kereskedjünk velük – nehogy a mi termékeinket a bálványuknak ajánlják. A Talmudban felmerül:

  • A zsidó ünnepek előtt 30 nappal kezdjük a felkészülést.
  • Miért elég a pogányoknál 3 nap? Mert náluk az áldozati állattal szembeni követelmények sokkal enyhébbek.
  • A bálványáldozatnál elég, ha az állat minden testrésze megvan – a mumim (makulák) nem számítanak.
  • Ez a szemlélet Noé történetéből ered, ahol az állatok feltétele az volt, hogy „minden élőből” legyen – azaz minden testrészük ép legyen.

Példák felsorolása:

  • Dávid király és Batsheva története
  • Az aranyborjú bűne és megbocsátása
  • A jármát felvevő ember példája
  • József és Potifárné kísértésének története
  • A zsoltár: „Én azt mondtam, angyalok vagytok… de mint ember haltok meg”
  • A „lélekbank” és a Messiás eljövetele
  • Ádám és utódai – nemzedékek „könyve”
  • A sógorházasság és öröklési törvények mint feltételes micvák
  • A négy ember, aki már életében halottnak számít: szegény, vak, leprás, gyermektelen
  • Mózes 40 év utáni megfedése: „nem adott nektek Isten értő szívet”
  • A pogányok áldozati vizsgálatának egyszerűsége Noé példáján keresztül

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036