Cimkék: Ávodá Zárá  podcast

„Ne igyál bele, pogány keze járt benne!” – Meddig él a bor tilalma?

Mi történik, ha egy pogány megérinti, keveri, vagy akár „csak” vízzel felönti a zsidó borát? Tilos-e belőle inni? Eladni? Hasznot húzni? A Talmud Ávodá Zárá traktátusának 59. lapja továbbra is a jájin nészech (יין נסך), azaz a bálványimádásra szánt bor tilalmát boncolgatja, miközben kiterjeszti annak határait pogányok által végzett, akár látszólag ártalmatlan műveletekre is – legyen az víz hozzáadása, egy etrog megmentése a borból, vagy csak egy véletlen mozdulat. Rabbi történeteken, halachikus vitákon és humoros párhuzamokon keresztül világít rá a tilalom logikájára és határaira: a pogány szándéka, a szituáció értelmezése, a bor jellege, sőt még a közösségi vagy magántulajdon kérdése is meghatározza a döntést.

Mi a különbség a közösségi és magántulajdon között?

Rabbi Johanán álláspontja szerint közösségi tulajdonú víz nem válhat tiltottá azáltal, hogy egy pogány bálványként tiszteli – mivel nem tulajdonítható neki. Ezzel szemben, ha egy magántulajdonú víztározót egy pogány szakrális célra használna, az tilalmassá válhat, de csak akkor, ha az elválik a földtől – például ha valaki kimeríti. Ez párhuzamba állítható a hegyből levált kő (אבן שנפלה מההר) tilalmával is, ahol a tilalom csak akkor lép életbe, ha az ember aktívan választja le a tárgyat a természetből.

Három tilalom egy látogatásból: bor, főzelék, és… mamzer

Egy Rabbi Brárába látogatott, ahol három problémás esettel szembesült:

• Zsidó nő és körülmetélt, de mikvében még nem járt pogány viszonya: a gyermekre kimondta a mamzer (ממזר) státuszt, noha ez egy vitatott halacha.
• Pogány által vízzel felöntött bor: a víz hozzáadását a pogány részéről elegendőnek tartotta a bor tiltottá válásához, elővigyázatossági megfontolásból (הרחק מן הכרם לנזיר).
• Pogány által főzött turmuszin (תורמסין): noha ez nyersen nem ehető, a tilalmat nem az étel természetére, hanem a közösség tudatlanságára alapozta – nehogy általánosítás történjen a pogányok főztének engedélyezéséről.

Mikor számít a víz hozzáadása érintésnek?

Ha egy pogány vizet önt a borhoz, az nem számít fizikai érintésnek, mégis tilalom alá esik, hiszen „elvezethet a bűnhöz”, hasonlóan ahhoz, ahogy a nazirnak (נזיר) sem szabad belépnie a szőlőbe, nehogy bort igyon. Ez a szigora mi-drabbanán elve.

Etrog a borban – lehet kimenteni?

Egy érdekes történetben egy etrog esett a boros hordóba, és egy pogány próbálta azt kimenteni. A rabbinikus tanács: ne hagyjuk, hogy keverje a bort, hanem öntsük át egy másik edénybe, miközben tartjuk a kezét. Ez mutatja, hogy már egy keverés mozdulata is gyanússá válhat, ha pogány végzi – hiszen lehet, hogy bálványimádó szándékkal teszi.

Kártérítés egy tréflizett borért

A tilalom alól egy kivétel: ha a pogány szándékosan tréflizte el a bort – például bosszúból – akkor a zsidó kártérítést kérhet, mivel ez már károkozásnak számít, nem „haszonszerzésnek” a bor után.

Fogyasztható-e a bor, ha nem tudta, hogy az bor?

Történet: egy pogány felszolgáló bort tölt a rabbiknak, de nem tudja, hogy az bor. A döntés attól függ, milyen gondolatmenetet feltételezünk a pogány részéről:

• Ha tudta, hogy bor, és töltötte – tilos.
• Ha azt hitte, hogy más ital, és úgy töltötte – megengedett.

Ez a gondolatmenet ahhoz hasonlít, mint amikor valaki már előre eldönti, hogy a szomszédjától nem kér kapát, mert az korábban nem adott neki kalapácsot.

Szőlőszállítás pogányok által: tilos vagy sem?

A Talmud különbséget tesz a priori és utólagos (בדיעבד) esetek között:

• Előre nem szabad pogánnyal szállíttatni a szőlőt a sajtóhelyre, nehogy tiltott bor keletkezzen.
• Ha már leszállította, és útközben csöpögött a lé, akkor az engedett – mert ez még nem bor (még nem fermentált).

Pogány megrázza a bort: tiltott, de kártérítést lehet kérni

Ha egy pogány direkt keveri vagy megrázza a bort, az eltiltja a fogyasztástól és az eladástól is. De a kártérítés kérhető tőle, mert ezzel aktívan kárt okozott, és ez független a bor szentségi státuszától.

Elhangzott példák röviden:

• Etrog kimentése a borból pogány által.
• Turmuszin főzelék pogány főzéséből.
• Víz hozzáöntése a borhoz (mozegh).
• Bort töltő felszolgáló, aki nem tudja, hogy bort tölt.
• Szőlőszállítás közbeni csöpögés és annak státusza.
• Kártérítés joga, ha egy pogány eltréflizte a bort.
• Mamzer státusz egy félig betért pogánytól született gyerekre.
• Közösségi vs. magántulajdonú víz bálványtisztelete.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud