Cimkék: Ávodá Zárá  bőr  podcast

Mi történik akkor, ha egy pogány pusztán hozzáér a zsidó borhoz? Vajon már ettől tiltottá válik a bor, mint Jajin Nesach (יין נסך), vagy csak akkor, ha szándékos bálványimádásról van szó? Az Ávodá Zárá 57-es lapja ezt a kényes kérdést boncolgatja. A Talmudban tárgyalt esetek között szerepel, amikor a pogány egy pálmaággal véletlenül hozzáér a borhoz, vagy amikor egy dühös mozdulattal keveri meg a bort a zsidó boltjában – és az érintett bor sorsa a rabbik döntésére vár. Az is felmerül, hogy kiskorú pogány szolgák érintése számít-e vagy sem. A válaszokat árnyalja, hogy mit jelent a szándékosság, és hogy egyáltalán elvárható-e ez egy kisgyermektől. Sőt, az is kérdésként merül fel, hogy egy már betért, de még „pogány gondolkodásmóddal” bíró szolga mikortól tekinthető tisztának. Mindez azt mutatja: az egyszerűnek tűnő érintés mögött komoly teológiai és jogi dilemmák húzódnak.

A bor eltiltásának kérdése: érintés és szándékosság

A vita középpontjában az áll, hogy egy pogány érintése mikor teszi a bort Jajin Nesach (יין נסך) státuszúvá, azaz tiltottá fogyasztásra és haszonszerzésre. Rabbi Natán szigorú véleményt képviselt: szerinte már a puszta érintés – különösen a kézzel történő – tiltottá teszi nemcsak a fogyasztást, de az eladást is. Ráadásul ő nem tett különbséget szándékos és nem szándékos érintés között.

Rabbi Simón ezzel szemben a legmegengedőbb véleményt vallotta: szerinte egy pogány fizikai érintése – ha nem szándékos bálványimádó szándékkal történt – nem teszi a bort tiltottá, sem fogyasztásra, sem haszonra.

Az eset Nahardában – közös szőlőtaposás

Egy gyakorlati példa a dilemmára: Nahardában zsidók és pogányok együtt taposták a szőlőt. A kérdés az volt, hogy ezáltal a bor Jajin Nesach státuszba kerül-e. Smuel három ünnepet is kivárt a döntés meghozatalával, hogy a legnagyobb tudósokkal konzultálhasson. Végül is az ő hajlandósága inkább a megengedés irányába mutatott, de csak bizonyos feltételek mellett.

A pálmaág érintése és a szándékos mozdulatok

Egy másik eset során egy pogány pálmafára mászott, majd visszajövet pálmaága véletlenül hozzáért a zsidó borhoz. Az eset nem volt szándékos, és ennek megfelelően a bor fogyasztása tilos lett, de az eladása megengedett maradt. Ez is a szándékosság kérdését helyezi előtérbe.

Kiskorú pogány szolgák – tréflivé válik-e a bor?

A Talmud részletesen tárgyalja, hogy egy kiskorú pogány – akár egy egynapos csecsemő – képes-e tréflivé tenni a bort. Rabbi szigorú álláspontja szerint igen. Ezzel szemben a Brájtá (ברייתא) világosan különbséget tesz a nagykorú és a kiskorú szolgák között: csak az számít, hogy a szolga ismeri-e a bálványimádás szokásait (ovdé kochavim – עובדי כוכבים), és van-e tudása arról, amit csinál.

A betért szolgák státusza – mikor tekinthetők „tisztának”?

Szintén lényegi kérdés: ha egy szolgát körülmetélnek és alámerítenek a mikvébe (מקווה), de frissen tért be, akkor azonnal „tisztának” számít-e? Smuel szerint nem: szerinte 12 hónapnak kell eltelnie ahhoz, hogy a korábbi pogány gondolkodás „kimenjen a fejéből”, és addig is eltréflízi a bort, ha megérinti.

A Brájtá azonban ezzel nem ért egyet: szerinte már a körülmetélés és az alámerítés elegendő ahhoz, hogy a bor érintése ne legyen tilos. Itt is kulcsfontosságú a neveltetés kérdése: ha a szolga zsidó házban nevelkedett, másképp ítélik meg, mint ha nem.

Az eset Mázában – a bor megkeverése dühből

Egy későbbi példa szerint Mázában egy pogány bement egy zsidó boltjába, és miután a zsidó kereskedő azt mondta, hogy nincs bor eladó, a pogány belenyúlt egy vödörbe, és megkeverte a bort. A zsidó mérgében visszaöntötte a vödör tartalmát a hordóba. A rabbik ekkor azon vitatkoztak, hogy a megérintett bor eladható-e, vagy teljesen tiltottá vált. Ráv engedélyezte az eladást, de nem a fogyasztást. Más rabbik viszont még a haszonhúzást is megtiltották.

Konklúzió

Az Ávodá Zárá 57-es lapja megmutatja, hogy mennyire komplex és árnyalt a Jajin Nesach törvénye. A puszta érintés, a szándékosság foka, az érintő személy státusza és háttere, sőt még a neveltetése is mind-mind kulcsszerepet játszik. Rabbi Natán, Rabbi Simón, Ráv és Smuel különféle véleményei jól mutatják, hogyan lehet ugyanarra a halachikus kérdésre különböző válaszokat adni – aszerint, hogy mit tekintünk „bálványimádásnak”, és mennyire bízunk az emberi szándék felismerhetőségében.

Elhangzott példák listája:

• Nahardai közös szőlőtaposás esete
• Pálmaág véletlen érintése borral
• Egynapos pogány gyermek érintésének hatása
• Kiskorú/nagykorú szolga borérintési szabályai
• Betért, de „pogány tudattal” bíró szolgák státusza
• Mázai eset: pogány dühből megkeverte a zsidó borát

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #bor