Cimkék: Ávodá Zárá  podcast

Kényszer alatt imádtam a bálványt – és most az én marhám is tiltott?

Mi történik, ha valakit arra kényszerítenek, hogy saját tulajdonát bálványként tisztelje? Vagy ha valaki más a mi állatunkat használja fel bálványimádásra – válik-e az állat tiltottá? Köves Rabbi mai előadása az Ávodá Zárá 54-es lapját értelmezte, amely e komplex kérdésen keresztül vizsgálja a bálványimádás halachikus határait. Vajon feloldja-e a kényszer a bűn alól az embert – és mi történik azzal a tárggyal vagy élőlénnyel, amelyet akarata ellenére használnak fel az imádatra? Mit jelent a tényleges „cselekvés” a bálványimádásban, és hol húzódik a határ a szándékos és nem szándékos tisztelet között? Az előadás végén pedig egy különösen izgalmas filozófiai kérdésre tértünk rá: ha Isten annyira gyűlöli a bálványokat, miért nem pusztítja el őket?

Tilos-e, amit nem én tettem bálvánnyá? – A tulajdon kérdése

A Talmud korábbi tanítása szerint:

• Ha valaki a saját tulajdonát bálvánnyá nyilvánítja, az tiltottá válik.
• Ha valaki más tulajdonát nyilvánítja bálvánnyá, az nem válik automatikusan tiltottá.

De felmerül egy brájta, amely szerint:

„Minden, amit bálványként tisztelnek, tiltott, akár szándékosan, akár véletlenül, akár kényszerből (be’oness – באונס).”

A kérdés: hogyan lehet kényszerből valamit bálvánnyá tenni? Két lehetőség:

• Valakit fizikailag kényszerítenek, hogy saját állatát vagy tárgyát tisztelje.
• Valaki idegen beleegyezése nélkül kezdi használni annak tulajdonát bálványként.

A Rabbi értelmezése szerint az oness itt az első esetre utal: ha pogányok kényszerítik a zsidót arra, hogy saját tulajdonát tisztelje bálványként.

Kényszer és életveszély – mikor enged a Tóra?

A Tóra két elvet ütköztet:

• „Őrizzétek meg törvényeimet, hogy éljen általuk az ember” – azaz az élet fontosabb, mint a parancsolatok.
• „Ne szentségtelenítsétek meg nevemet” – vagyis az Isten nevének megszentségtelenítése súlyosabb lehet, mint az élet elvesztése.

Feloldás:

• Ha titokban kényszerítik bálványimádásra az embert, szabad megszegni a tilalmat az élet védelmében.
• Ha nyilvánosan történik a kényszerítés (befarheszja – בפרהסיא), akkor is tilos, és az életét kell adnia, hogy ne profanizálja Isten nevét.

Ezért, ha valakit nyilvánosan kényszerítenek, hogy boruljon le a saját állata előtt, az állat tiltottá válik – hiszen a cselekedet számít bálványimádásnak.

Elég a leborulás? – A fizikai cselekedet jelentősége

A Talmud megkülönbözteti a puszta tiszteletadást (pl. leborulás) a fizikai cselekedettől:

• Ha valaki csak leborul más tulajdona előtt, azzal nem teszi tiltottá.
• Ha fizikai cselekedetet végez – pl. bálványbort önt az állat szarvára, vagy elcseréli azt egy bálványra – akkor a dolog bálvánnyá válik.

Rabbi Huna példája: ha egy állatot, amit a bálványok tiszteletére gyűjtöttek össze, levág a pogány, az már tiltott – még akkor is, ha csak a nyelőcső (siman) egy részét vágta el. A fizikai tett az, ami a bálványimádás aktusává teszi az eseményt.

Példák az érvényes fizikai cselekvésre

• Bálványbor öntése egy állat szarvára
• Elcserélés bálványra
• Gödrök és árkok ásása egy hegyben, amelyet bálványként imádnak
• Bálványáldozatként történő vágás

Ezek mind cselekvések, amelyek révén a tárgy tiltottá válik – akkor is, ha a tulajdonos nem maga végezte a tiszteletet.

Cseréje tilos-e örökké? – A „csere cseréje” kérdése

Egy érdekes vita: ha egy bálványt elcserélnek valamire, az új dolog is tilos. De mi a helyzet a csere cseréjével?

Két álláspont:

• Az egyik szerint: örökké tilos, a csere cseréje is, sőt tovább is.
  Ennek alapja: „ne hozz undokságot a házadba” – vagyis ami „olyan, mint ő”, az is tiltott.
• A másik szerint: csak az első csere tilos.
  Alapja: „utálattal utáld, vesd meg” – csak „az” tilos, nem az, ami már másra lett cserélve.

Párhuzam: smitá (שמיטה) évének termése is hasonló szabályt mutat. Ott a gyümölcs és az abból vett csere is tilos – de csak egy bizonyos pontig.

Miért nem pusztítja el Isten a bálványokat? – Filozófiai kérdés

A római filozófusok provokatív kérdést tettek fel a bölcseknek:

„Ha a ti Istenetek valóban gyűlöli a bálványokat, miért nem pusztítja el őket?”

A válasz többrétegű:

• Ha elpusztítaná azokat is, amik a természet részei (nap, hold, csillagok), azzal a világ rendjét zavarná meg.
• Ha csak a mesterséges bálványokat pusztítaná el, az emberek azt hinnék, a megmaradtak (pl. Nap) valódi istenek – és még jobban imádnák őket.

Ezért Isten nem avatkozik közvetlenül, hanem hagyja, hogy a világ a maga törvényei szerint működjön. A bűnösök pedig a túlvilágon nyerik el büntetésüket.

Példák az Isten passzivitására a világban

• Valaki lopott gabonát vet el, és az mégis kikel – mert a természet rendje nem áll meg a bűn miatt.
• Egy nő házasságtörést követ el, mégis teherbe esik – mert a biológia nem különböztet bűnt és erényt.

Az érv: a világ nem állhat meg az „idióták” miatt. Isten megadta a szabad akaratot, és a következményeket nem mindig ebben a világban szabja ki.

---

Elhangzott példák:

• Bálványimádás kényszer alatt: titokban és nyilvánosan
• Állat szarvára öntött bálványbor
• Zsidó leborul saját állata előtt – mikor válik tiltottá?
• Papok, akik pogány templomban szolgáltak: nem térhetnek vissza a jeruzsálemi szolgálatba
• Hasmóneusok: a görögök által bemocskolt oltár eltemetése
• Hiszkijá király: a bálványimádó apjától örökölt eszközök újraszentelése
• A „csere cseréje” tilalma – bálvány és smitá év párhuzama
• Római filozófusok kérdése: miért nem pusztítja el Isten a bálványokat?
• Lopott gabona példája – a természet nem tesz erkölcsi megkülönböztetést

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud