Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Ávodá Zárá 4 – Napi Talmud 1995: Amikor a kakas taraja eldönti a sorsod – Egy pillanat Isten haragjában

  

Cimkék:   

Amikor a kakas taraja eldönti a sorsod – Egy pillanat Isten haragjában

Lehet-e egyetlen pillanat alatt eldőlni egy ember, egy nép vagy akár az egész világ sorsa? A Talmud Ávodá Zárá 4-es lapja megrendítő képet rajzol a végítélet napjáról és az isteni harag időzített jelenlétéről. A cádikok és rósáim sorsa között csupán egy napfénycsóva a különbség, Bilám próféta próbálja eltalálni a pillanatot, amikor Isten haragszik, és még a kakas tarajának színe is metaforává válik. Köves Slomó rabbi előadása arra tanít, hogy a világban jelen lévő káosztól a rend felé vezető út kulcsa nem a manipuláció, hanem az alázat és a közösség védelme.

A nap kiszabadulása: gyógyító fény vagy pusztító tűz?

A lap nyitó képe az ítélet napján (jom hadin, יום הדין) bekövetkező isteni beavatkozásról szól: Isten „kiveszi a napot a tokjából”, s a szabadon áradó fény másként hat a különböző emberekre. A cádikok számára ez gyógyító és felemelő, míg a rósáim (רשעים) számára pusztító és megsemmisítő. Ez a motívum erőteljes metaforája annak, hogy ugyanaz az isteni igazság különbözőképp érvényesül aszerint, ki hogyan áll hozzá.

Halak az emberi világban: a hatalom és rend szükségessége

A Talmud párhuzamot von az emberek és a halak világa között. Ahogy a hal a vízből kivéve elpusztul, az ember is spirituális halált szenved, ha elszakad a Tórától. Ugyanígy, ahogy a nagy hal megeszi a kisebbet, az emberek is felfalnák egymást hatalom nélkül. Innen az ismert tanítás: „Imádkozz a királyság békéjéért…” – mert hatalom híján káosz uralkodna.

Ellentmondásos isteni attribútumok: erő és harag

A rabbi több ellentmondást mutat be a Tánáchból: például „Isten nagy erejű” kontra „Isten elrejti az erejét”, vagy „Nincs nálam harag” kontra „Bosszúálló Isten a haragjában”. Ezeket a Talmud azzal oldja fel, hogy a zsidókra másként vonatkozik az isteni harag, mint a népekre. Izrael esetében Isten visszafogja a haragját – mert megesküdött Mózesnek –, míg más népeknél kegyetlen ítéletet alkalmaz.

Isten és Izrael viszonya: fájdalom és megtisztulás

A midász hadin (מדת הדין) megnyilvánulása során Isten különböző bánásmódot alkalmaz: a népeket azonnali pusztítással sújtja, a zsidókat viszont lassú „csipkedéssel”, mint a tyúk. Ez a „csipkedés” két dolgot jelenthet:

  • részletekben történő megtisztítást a bűnöktől
  • vagy akár apró micvák elismerését is Isten részéről
    A zsidó nép panasza („miért veszed el a megélhetésünket?”) valójában az isteni szeretet megnyilvánulása: Isten inkább ebben a világban büntet, hogy a túlvilágon mentesítsen.

Bilám és a szamár: egy próféta, aki saját állatát sem ismeri

A történet középpontjában Bilám áll, akit Balák felkér, hogy átkozza meg Izraelt. Bilám egyetlen „előnye”, hogy tudja, mikor van Isten haragjának pillanata (rega, רגע), és azt a pillanatot akarja kihasználni az átokra. Azonban még saját szamarát sem tudja irányítani: a szamár szimbolikusan (és Talmudi értelmezésben nagyon is konkrétan) vádolja meg Bilámot azzal, hogy nappal rajta lovagol, éjjel pedig vele közösül. Ez a groteszk történet rávilágít: Bilám, aki az égieket „ismeri”, saját ösztönein sem tud uralkodni. Ez az égi tudás így nem más, mint illúzió.

Az isteni harag rejtett pillanata: lehet-e manipulálni?

A Talmud kérdése: mikor van az a pillanat, amikor Isten haragszik? Válasz: naponta egyszer, egy rega erejéig – ez az időtartam kb. az 1/53848-ad része egy órának. Egy különösen képszerű jele ennek: amikor a kakas taraja teljesen kifehéredik, még a piros árnyalat nélkül is. Egy rabbi egyszer megpróbált egy ilyen pillanatban átkot mondani egy eretnekre, de elaludt, és lekéste az időt. Tanulság: Isten nem akarja, hogy bárki ilyen pillanatot manipuláljon – rachamáv al kol maasáv (רחמיו על כל מעשיו) – „könyörületessége minden teremtményére kiterjed”.

A közösség ereje és a Muszáf imádság

A ros hásánái Muszáf imádság kapcsán a Talmud figyelmeztet: egyedül ne mondja az ember a Muszáfot a nap első három órájában – amikor esetleg Isten haragszik –, mert a midász hadin alapján súlyosabb ítélet születhet. De ha közösséggel mondja, akkor a cibur (ציבור) érdemei védelmet adnak. A közösségi ima nem csak spirituális élmény, hanem védelmi struktúra is az isteni igazságszolgáltatás idején.

A mitzvák tanúságtétele az eljövendő világban

A rabbi több tanítást idéz Lévi rabbi nevében:

  • „Amit megparancsoltam, ma kell cselekedni” – most van az idő a micvákra
  • A jutalom nem most, hanem az eljövendő világban jár
  • Minden micva tanúskodni fog a zsidók érdemében
  • A népek látni fogják a micvák által elért bölcsességet és dicsőséget – ez „megveri arcukat” a kontraszt miatt

Konklúzió

Köves Slomó rabbi előadása egy sokrétegű spirituális pszichológiai látlelet: az ember próbálja kiszámítani, manipulálni az isteni rendszert, de az egyetlen biztos út a micvák útja. A pillanat, amikor Isten haragszik, nem megfogható. A cádikok is elpusztulhatnak, ha nem tettek meg mindent a közösségükért. A büntetés itt és most nem mindig büntetés – lehet, hogy éppen megváltás. A közösség pedig nem csak társaság, hanem spirituális menedék. Aki ma cselekszik, holnap élni fog.

Elhangzott példák

  • A nap fénye gyógyítja a cádikokat, pusztítja a rósákat
  • A hal és az ember analógiája: a Tóra nélkül halál
  • A tyúk csipkedésének metaforája: fokozatos isteni megtisztítás
  • Bilám és a szamár groteszk dialógusa
  • A kakas tarajának elszíneződése mint isteni jel
  • A rabbi, aki elaludt, mikor átkot akart mondani
  • Muszáf ima időzítése és a közösségi ima védelme
  • Lévi rabbi tanításai: most cselekedni, nem most várni a jutalmat

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036