- This event has passed.
Ávodá Zárá 43 – Napi Talmud 2034: Gyémánt vagy bálvány? – Mikor lesz egy ártatlan rajz bálványimádás tárgya?
„Gyémánt vagy bálvány? – Mikor lesz egy ártatlan rajz bálványimádás tárgya?”
A mai tanulás központi dilemmája az volt, hogy milyen körülmények között válik egy ábrázolás vagy szobor bálvánnyá, és mikor tekinthető egyszerű dísznek vagy használati tárgynak. Szó esett a nap, a hold és a sárkány tipikus vallási szimbólumairól, de felmerült az emberi arc, sőt angyali és prófétai látomások alakjainak megformázása is. Példákon keresztül (például egy sárkányos gyűrű történetén, vagy a hold megfigyelésére használt szemléltető eszközökön keresztül) a Talmud azt firtatta, hogy mi számít bálványimádásnak, és mikor marad pusztán ártatlan ábrázolás.
A tilalmak különböző szintjei
A tanulás során négy kategóriát különböztettek meg:
- Készítés bálványimádó céllal: minden forma tilos, legyen az ember, állat, csillag vagy akár hernyó.
- Készítés más céllal: tilos csak bizonyos formákat megalkotni – az emberi arcot (פַּרְצוּף אָדָם), a napot (חַמָּה), a holdat (יָרֵחַ), a sárkányt (דַּרְקּוֹן), illetve a prófétai látomásból ismert négy alakot (sas, bika, oroszlán, ember – חַיוֹת הַקֹּדֶשׁ).
- Találás: ha valaki talál egy tárgyat, amelyen nap, hold vagy sárkány szerepel, azt nem tarthatja meg, mert nagy valószínűséggel bálványként használták. Rabbi Jehuda szerint ide tartozik még a szoptatós anya és a „Sarapis” (סראפיס) is, mivel ezek tipikus pogány szimbólumok voltak.
- Birtoklás (nem saját készítésű tárgy): könnyebb szabályok vonatkoznak rá, például ha tudható, hogy nem bálványimádó céllal készült, megengedett megtartani.
Miért különleges az emberi arc?
A Tóra tiltása – „לֹא תַעֲשׂוּ אִתִּי אֱלֹהֵי כֶסֶף וֵאלֹהֵי זָהָב” („Ne készítsetek velem ezüst- és aranyisteneket” – Smot 20:20) – úgy magyarázták, hogy a „velem” (אִתִּי) kifejezés az emberi arcra vonatkozik, hiszen az ember Isten képmására teremtetett. Ezért még akkor is tilos emberi arcot ábrázolni, ha nem bálvány céljára készül.
A sárkány (דַּרְקוֹן) kérdése
A Talmud meghatározza, hogy milyen sárkányforma számít veszélyesnek: olyan, amelynek a gerincén végig „recék” (uszony-szerű kiemelkedések) vannak. Egy történetben egy rabbi talált egy sárkányos gyűrűt, és csak úgy tudta megszerezni, hogy egy pogánnyal (nagykorúval és a szokások ismerőjével) „megtörette” annak vallási jelentőségét – sőt, egy pofon is kellett, hogy az illető beleegyezzen. Ebből három halakhát tanulunk:
- egy pogány a sajátját és másét is megsemmisítheti,
- csak nagykorú és a szokásokat ismerő pogány alkalmas erre,
- akár akarata ellenére is lehet érvényes a semmisítés.
Lefesteni a holdat?
Felmerült a kérdés: hogyan lehet, hogy Rabban Gamliel padlásán voltak hold- és csillagképek, amikor tanúknak mutatta a hónap kezdetének meghatározásakor? A válasz: ő nem maga készítette, hanem megvásárolta, tehát nem sértette meg a tilalmat. Emellett mivel tanulási célra használta, könnyebb szabályok vonatkoztak rá.
Dombormű és sík ábrázolás
Fontos különbség van a kiemelkedő (dombormű – בולט) és a bemélyített (שוקע) formák között:
- Dombormű: súlyosabb, mert jobban hasonlít egy szoborra, és jobban félreérthető bálványként.
- Bemásott forma: enyhébb megítélés alá esik.
Ezért például egy pecsétgyűrű, amelynek a formája kiálló, tilos birtokolni, de pecsételni szabad vele; a bemélyített gyűrűt birtokolni szabad, de pecsételni nem, mert a lenyomat dombormű lesz.
Méltó és megalázó kontextus
Rabban Gamliel szerint csak akkor tilos a nap, hold vagy sárkány ábrázolása, ha méltó kontextusban szerepel (például gyűrűn, nyakláncon, karkötőn). Ha megalázó helyen van (például tányér alján, hordón, kancsón vagy lepedőn), akkor biztosan nem szolgálták bálványként.
Modern párhuzam: fotózás és portrék
Szó esett arról is, hogy régebben nagy rabbik tiltakoztak, hogy lefessék vagy lefényképezzék őket, mert félték, hogy ez bálványszerű tiszteletet von maga után. Mára azonban a fotózás olyannyira természetessé vált, hogy szinte senki nem lát benne vallási veszélyt.
A mai tanulás példái röviden
- Sárkányos gyűrű: pogány általi semmissé tétel, pofonnal kikényszerítve.
- Rabban Gamliel csillagábrái: tanulási célú szemléltető eszközök a holdtanúknak.
- Pecsétgyűrűk: dombormű és bemélyített formák különbsége.
- Nyaklánc vs. tányér: méltó és megalázó kontextus bálványábrázolásnál.
- Régi rabbik portréi: fényképezés és festés kérdése a modern korban.
—————————————————-
Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה
A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud





