Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Ávodá Zárá 41 – Napi Talmud 2032: Libát fog a szobor – és máris bálvány?

  

Cimkék:   

„Libát fog a szobor – és máris bálvány?”

A mai tanulás különösen aktuális kérdéseket érint: milyen tárgyak számítanak bálványnak, mikor kell tartani attól, hogy egy szobor tiltott használati tárgy, és milyen jelekből lehet következtetni a pogány kultusz jelenlétére? A rabbinikus viták szinte életre keltik a szobrokat – legyen szó a Szabadság-szoborról, egy városkapunál álló őrszoborról vagy éppen egy libát tartó parlamenti műalkotásról. Köves Slomó rabbi különösen érzékletesen mutatja be a bölcsek és Rabbi Méir közötti alapvető szemléletbeli különbséget: mikor tilos egy szobor, és mikor csak esztétikai elem?

Szobor és bálvány – mikor az egyik, mikor a másik?

A Misna szerint:

  • Rabbi Méir: minden szobor tilos, mert legalább évente egyszer bálványként szolgálják.
  • Bölcsek (Chachamim): csak akkor tilos, ha van valamilyen egyértelmű jel arra, hogy bálványként tisztelik.

Ez nem pusztán elméleti vita: a tilalom azt jelenti, hogy a szobrot:

  • tilos birtokolni,
  • tilos eladni,
  • tilos belőle hasznot húzni.

A „kis valószínűség” filozófiája – chajsinan lemióta (חיישינן למיעוטא)

Rabbi Méir alapelve, hogy ha valaminek még csekély az esélye is, hogy bálványként szolgálják, attól tartani kellchajsinan lemióta.
Ezért a világ minden szobrára ugyanazt a szabályt kell alkalmazni, ha csak egy helyen is előfordul, hogy bálványként tisztelik őket.
A bölcsek ezzel szemben azt mondják: ha nincs rá konkrét bizonyíték, nem feltételezzük a legrosszabbat. Ahol nem tudjuk biztosan, hogy bálványként tisztelik, ott a szobor nem tilos.

Helyszín és kontextus számít

Smuel szerint ez a vita királyszobrokra vonatkozik, mert azoknál reális, hogy kultikus tisztelet tárgyává váljanak.
De egy sima szobor, főleg egy nagyvárosban, inkább esztétikai vagy díszítő funkciót tölt be.
További finomítás:

  • Falu: szobor = biztosan bálvány (mert nincs pénz „csak dísznek”).
  • Város: szobor = lehet dísz, lehet bálvány → vita Rabbi Méir és a bölcsek között.

Mit tart a kezében? – az imádás jelei

A bölcsek szerint az dönti el a szobor státuszát, hogy mi van a kezében:

  • Bot / jogar – hatalom szimbóluma, uralja a világot.
  • Madár – mindent lát, átfogó tekintet.
  • Golyó – a világot tartja a kezében (mint Atlasz).
  • Kard – legyőzhetetlen erő, világ feletti hatalom.
  • Korona – királyi isteni státusz.
  • Pecsétgyűrű – abszolút hatalom, végső döntés joga.

Rabbi Simon ben Lakis (ריש לקיש) szerint viszont: bármi, amit a szobor a kezében tart, már gyanússá teszi.
Akár egy kő, akár egy liba, akár egy fogpiszkáló. Ha valamit tart, az már potenciális kultikus tárgy.

Példa: a Parlament egyik szoborcsoportjában minden figura tart valamit – és ez mind jelentéssel bír. A rabbinikus logika szerint ez is lehetne gyanús…

Mi van, ha ürüléket tart a kezében?

Ez egy valódi talmudi kérdés: mit jelképez az, ha a szobor ürüléket tart a kezében?

  • A világ annyira jelentéktelen előtte, mint egy darab ürülék?
  • Vagy a szobor önmagát tekinti értéktelennek?
    A válasz: Tiku (תיקו) – nyitott kérdés, majd Elijáhu próféta jövetele után döntjük el.

Szobordarabok – mikor megengedettek?

A Misna megengedi a szobor összetört darabjainak használatát. Miért?

  • Lehet, hogy nem volt bálvány.
  • Ha mégis bálvány volt, az összetörés kifejezi, hogy már nem tisztelik.

Ez egy dupla kétség (sveika desveika – ספקא דספקא):

  1. Nem biztos, hogy bálvány volt.
  2. Ha igen, lehet, hogy a pusztulásával megszűnt a státusza.

Ezért: megengedett a használata.

Smuel szerint ez nemcsak szoborra, hanem bálványra is vonatkozik: ha összetört, a státusza megszűnhetett.

Szobordarab ≠ végtagrész

Más a helyzet, ha egy egész kar vagy láb külön talapzaton van kiállítva:

  • Ez lehet egy önálló bálvány, amit így is szolgálnak (pl. csak egy láb).
  • Ezért tilos a használata, még ha csak testrésznek tűnik is.

Mi van, ha magától tört össze?

Itt két álláspont:

  • Rabbi Jochánán: Tilos – lehet, hogy a pogány továbbra is tiszteli.
  • Reis Lakis: Megengedett – ha a pogány látja, hogy a bálvány magától összetört, elfordul tőle: „ha magát sem tudja megvédeni, engem hogy védene meg?”

Példa: Dágon bálványa a filiszteusoknál. A fridládát mellé tették, másnapra Dágon összetört.

  • Mégsem hagyták el a templomot.
  • De nem Dágont tisztelték tovább, hanem a padlót, ahova szerinte az isteni erő szállt.

Tehát nem jó ellenpélda Reis Lakis véleményével szemben.

Miért nem azt írja a Misna, hogy „bálvány” darabjai?

A válasz: azért mondja „szobor” (פסל – peszel), mert a szobrot (ami talán nem is bálvány) mégis tilosnak tekinti – Rabbi Méir véleményét követve.

Az üzenet: ha egész a szobor, tilos. Ha összetört, akkor megengedett – függetlenül attól, hogy bálvány volt-e vagy sem.


Az elhangzott példák röviden

  • Minden szobor tilos? – Rabbi Méir szerint igen, a bölcsek szerint csak ha van rajta kultikus jel.
  • Mi számít jelnek? – jogar, madár, golyó, kard, korona, pecsétgyűrű, bármi.
  • Ha egy kar/láb van talapzaton? – Tilos, lehet önálló bálvány.
  • Ha szobordarabok vannak? – Megengedett, dupla kétség miatt.
  • Ha magától tört össze? – Rabbi Jochánán szerint tilos, Reis Lakis szerint megengedett.
  • Példa Dágonra – nem maga a bálvány, hanem a padló lett tisztelt tárgy.
  • Miért „szobor” a Misnában, nem „bálvány”? – A szobor is lehet tilos, még ha nem bálvány.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036