Cimkék: Ávodá Zárá  bőr  kóserolás  podcast

„Ha egyszer beszívta, soha ki nem adja” – a cserépedények és a bálványimádás borának dilemmája

Lehet-e kóserolni egy pogány kezén járt boroskorsót? Mit tegyünk a zöld mázas edénnyel, amely izzad a külsején? Szabad-e sört tölteni egy olyan hordóba, amiben előtte tiltott bor volt? Az Ávodá Zárá traktátus 33. lapja Köves Slomó rabbi előadásában nemcsak a pogány vásárok és bálványimádó ünnepek körüli üzletelési szabályokat folytatja, hanem mélyen belevezet a kóserolás témájába is. Kiderül, miért különleges a cserép, hogyan kóserolható vízzel három nap alatt, és miért tiltja a Tóra magában a cserépedény újrafelhasználását.

Pogány vásár és bálványimádó ünnep

A misna szerint a pogány vásár és a pogány vallási ünnep eltérő szabályokat követ:

• Pogány vásár
  • A pogányokkal odafelé és visszafelé is lehet kereskedni.
  • A zsidóval odafelé lehet, visszafelé nem, mert gyanítható, hogy bálványokhoz köthető kereskedésből származik a bevétele.
  • Miért nem áll ez a pogányokra? Mert ők ruhával, borral, étellel is kereskedhettek, nem feltétlen bálványokkal. Zsidó viszont csak különös okból ment a pogány vásárba.
• Pogány vallási ünnep (Tarpus)
  • Odafelé tilos velük üzletelni, mert a sikeres kereskedést hálából a bálványuknak ajánlanák.
  • Visszafelé megengedett, ha már külön jönnek, nem bandázva, mert akkor nem valószínű, hogy visszamennek az oltárhoz.

A boros edények problémája

A fő téma a pogányok bortárolásra használt edényeinek státusza.
A gond: a cserép és a kátránnyal (זפת) bekent edények magukba szívják a bort, így a tiltott bor íze a későbbi kóser borba is átszivárogna.

• Új, nem kátrányozott korsó: megengedett, mert még nem szívta magába a bort.
• Régi vagy kátrányozott korsó: tilos, mert azonnal magába szívja a bort.
• Kátrányba öntött bor: a Talmud hasonlata szerint olyan, mintha vizet öntenénk a sárba – nyomtalanul eltűnik. Ezért ha a zsidó jelen van, megengedett.
• Sóba öntött bor: tilos, mert ízesíti a sót, így marad nyoma.

Kóserolás vízzel: háromnapos módszer

Egy híres történet: egy arab kereskedő elvette Ravák bar Jevutól a korsókat, majd visszaadta. Kérdés lett: mit lehet velük csinálni?
A válasz:

• Három napig vízzel kell áztatni: minden nap kiönteni és újratölteni.
• Ez a módszer minden cserépedényre és tömlőre alkalmazható, akár a zsidótól elvett, akár eleve pogánytól vett edényről van szó.

Más alternatívák:

• Szardíniás olaj (סרדיניא): erős íze elnyomja a tréfli bor bukéját.
• Sör: hasonlóan erős íz miatt megengedett lehet, de veszély, hogy véletlenül bort tesznek bele.
• Kemencébe égetés: ha visszateszik a tűzbe, és a kátrány megrepedezik, már elég.
• Fáklyás kiégetés: vitás, elég forró-e.
• Napon való szárítás trágyás cserépnél: megreped, így saját magát tiltja meg.

Különleges anyagok és edények

• Nátron edény (נַתְרוֹן): timsóból, réz- vagy vasolvasztás mellékanyagából készült. Soha nem lehet kóserolni.
• Vörös agyagból készült edény: kemény anyag, elég jól megmosni.
• Üveg: a legtöbb vélemény szerint nem szívja magába az ízt, elég megmosni. Színes üvegnél vita van, mert közelebb áll a cseréphez.
• Zománcozott cserép (kunya):
  • Fehér vagy fekete: megengedett.
  • Zöld: tilos, mert a máz földből készült, repedésein át magába szívja a bort.
• „Izzadó” edény: ha a külsején nedvesség jelenik meg, biztos, hogy ereszt, ezért tilos.

A cserépedény tilalmának tórai gyökere

A Tóra maga mondja: amikor hadizsákmányból edényeket vesztek:

• Ami tűzben használt edény: rakjátok tűzbe.
• Ami vízben használt edény: rakjátok vízbe.
• A cserépedény: törjétek szét, mert az soha nem adja ki teljesen az ízt.

Ez az oka annak, hogy a cserép kóserolása csak kivételes esetben lehetséges – a bölcsek által kidolgozott, vízzel való hosszú áztatás például egy rabbinikus enyhítés.

Főbb példák az előadásból

• Zsidóval a pogány vásárból visszafelé tilos üzletelni, pogánnyal megengedett.
• Kátrányba öntött bor nyomtalanul eltűnik, sóba öntött bor viszont ízesít.
• Arab kereskedő története: háromnapos vizes áztatással kóserolható korsók.
• Szardíniás olaj és sör mint erős ízű alternatíva.
• Kemencébe égetés, fáklyázás és napra tétel dilemmái.
• Nátron edény: soha nem kóserolható.
• Vörös agyag, pasmussa, üveg – különböző kóserolási lehetőségek.
• Zöld mázas zománcos edény tilalma, „izzadó edény” problémája.
• Tórai gyökér: cserép edényt törni kell, nem kóserolni.

Ez a lap arra tanít, hogy a kóserolás nem pusztán higiéniai vagy technikai kérdés, hanem mélyen a halacha szellemében gyökerezik: az anyag és a szándék együtt határozza meg, hogy egy edény kóser vagy tréfli.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #bor #kóserolás