Cimkék: Ávodá Zárá  bőr  podcast

Milyen volt Hadrianus “instant #bor -a”? Szabad-e használni a pogányok boros hordóit?

Tablettás bor, kígyóméreg és bálványimádás: Mitől lesz egy ital halálosan tiltott?

Mi köze van a Hadrianus-féle pezsgőtablettás bornak a bálványimádáshoz? Használhatjuk-e egy bűnös tárgy darabját ágytámasztéknak? Milyen a hús, amit halottak áldozataként említ a Zsoltárok könyve? Köves Slomó rabbi mai előadásában az Ávodá Zárá traktátus 32-es lapját tárgyalja, amely tovább mélyíti a nem-zsidók bora, ecete, hordója és húsa körüli tilalmak rendszerét. Szó esik a kígyóméregtől való félelemről, a fedetlen folyadékok veszélyeiről, a pogány rituálék rejtett jeleiről, valamint arról, hogy lehet-e egy ágy lába alá betámasztani egy bálványimádásra használt edénydarabot.

A fedetlen italok: a kígyóméreg problémája

A misna folytatja a tegnapi témát: a fedetlenül hagyott italok veszélyesek lehetnek, mivel a kígyó beleeresztheti mérgét. Egy bölcs magyarázat szerint a pogányok azért nem halnak meg, mert a szervezetük ellenállóbb – például esznek csúszómászókat, amelyek „ellensúlyozzák” a mérget. A zsidók viszont tartózkodnak az ilyen ételektől, ezért különösen ügyelniük kell a fedetlenül hagyott víz, bor vagy sör fogyasztására.

A sörből készült ecet problémája

A pogányok sörből ecetet is készítettek, amit néha borseprővel (üledékkel) „dúsítottak”. Ez a keverék azonban nem kóser, mivel a borseprő származhatott jájin nészech (יין נסך) – bálványimádásra használt borból is. Ha azonban látszik, hogy az ecet közvetlenül a raktárból jött ki, és nem volt ideje megromlani, akkor feltételezhető, hogy nem tartalmaz seprőt, így fogyasztása nem problémás.

Hadrianus-féle „tablettás bor”: pezsgőtabletta az ókorból

A „Hadriánusz cserepe” (אדרייני), amely tiltott használati tárgy, tulajdonképpen az ókori „instant bor” egyik formája volt. A római császár idejéből származó találmány lényege:

• Termékeny, szűzföldön termesztett szőlőből erős bort készítettek.
• A bort friss agyagkorsókba töltötték, amelyek beszívták a nedvességet.
• A korsókat ezután széttörték, és a darabokat tablettaként használták: ha vízbe dobták, újra bor keletkezett.

Ezeket a cserepeket a rabbinikus hagyomány használatra és haszonszerzésre is tiltottnak nyilvánította, mivel a bennük lévő bor minden bizonnyal bálványimádó eredetű.

Használható-e a tiltott tárgy más célra?

Klasszikus halachikus dilemma: ha egy tárgy (pl. egy cserepedény) használata asszur be’hanáá (אסור בהנאה), vagyis haszonhúzás szempontjából is tilos, szabad-e más, közvetett célra használni? Például:

• Be lehet-e rakni egy ágy lába alá támasztéknak egy ilyen cserépdarabot?

A vita:

• Megengedő vélemény: Igen, ha az eredeti tiltott használati céltól eltérő módon használják, nem számít haszonhúzásnak.
• Szigorú vélemény: Nem, bármilyen célú felhasználás tilos, még közvetett formában is.

A Talmud példaként hoz egy borostömlőt (állati bőrből készült tároló), amelybe tréfli bor szívódott be. Ha ezt a bőrt később újrahasználnák, például szamárlóként, az íz kioldódhat, és a használat visszavezethet a tiltott tartalomhoz. Ezért a borostömlő használata tilos, de a kőedényeké megengedett – mivel azok kevésbé szívják magukba a tréfli bort.

Viták Rabban Gamliel borfogyasztása körül

Raban Gamliel fiáról azt mesélték, hogy egyszer ivott egy olyan borból, amit korábban tréfli hordóban tároltak. Erre kétféle hagyomány maradt fent:

• Az egyik szerint senki nem hitte el neki, hogy megitta.
• A másik szerint el is hitték, és példaként hivatkoztak rá.

A két hagyomány feloldható azzal, hogy:

• Az egyik esetben a hallgatóság kételkedett.
• A másik esetben a fia vagy más közeli személy hitte el neki.

A bálványimádó marhabőr: a kitépett szív nyoma

A Talmud részletesen tárgyalja, hogy mikor lehet egy állatbőr tréfli, pusztán a fizikai jelek alapján. Például:

• Ha a bőrön a szív körül van egy kerek lyuk, és azon vérnyom is látszik, akkor feltételezhető, hogy az állatot élve áldozták bálványimádás céljából.
• Ha nincs vérnyom, de a bőrt már besózták, akkor az nem megbízható jel – a só ugyanis eltünteti a nyomokat.
• Hosszanti vágás, ami nem kerek, nem számít ilyen rituális áldozat jelének.

A „halottak áldozata”: hús a templomból

A Talmud megkülönbözteti, hogy a pogány templomba vivő, illetve onnan visszafelé jövő hússzállítmány különböző státuszú:

• Templomba vivő hús: Még nem biztos, hogy bálványnak ajánlották. Tilos fogyasztani, de megengedett a haszonhúzás.
• Templomból jövő hús: Feltételezhetően áldozati maradék. Tilos fogyasztani és hasznot húzni belőle. Emellett tisztátalanságot is közvetít, mint a halott.

Ez utóbbi szabály Juda véleményén alapszik, aki a Zsoltárokból vezeti le, hogy a bálványáldozat olyan, mint a „halottak áldozata” – így minden, ami hozzá kapcsolódik, tisztátalan.

Zarándoklatra induló pogányokkal és zsidókkal való üzletelés

A Talmud kitér arra is, hogy szabad-e üzletelni:

• Pogánnyal, aki bálványimádó zarándoklatra megy:
  • Odafelé tilos, mert hálát fog adni a bálványának.
  • Visszafelé megengedett, mert a rituálén már túl van.
• Zsidóval, aki zarándoklatra megy:
  • Odafelé megengedett, mert hátha még megtér.
  • Visszafelé tilos, mert ha már ott volt, biztos, hogy mélyebben beleesett a bálványimádásba.

Kivétel: ha a zsidó nyíltan hitehagyott, akkor sem odafelé, sem visszafelé nem szabad vele üzletelni.

Elhangzott példák összefoglalása:

• Pogányok szervezete ellenállóbb a kígyóméregre, mert tréfli csúszómászókat esznek.
• Sörből készült ecet, amit borseprővel kevernek, tilos.
• Hadriánusz császár pezsgőtablettás bora – tilos minden használata.
• Ágytámasztékként használható-e egy tiltott edénydarab? Vita van róla.
• Borostömlőből nyereg – tilos, mert az íz kioldódhat.
• Kancsókból való kereskedés – megengedett.
• Raban Gamliel példája: ivott vagy nem ivott tréfli hordóból? Két hagyomány.
• Marhabőr kerek lyukkal és vérnyommal – bálványáldozat jele.
• Hús, ami bálványimádó templomból jön – olyan, mint halott, tisztátalanságot okoz.
• Pogányokkal és zsidókkal való üzletelés zarándoklat idején – szigorú szabályozás.

Ez a tanulás újra rávilágított arra, milyen komplex szempontok alapján hozták meg a bölcsek a fogyasztási és használati tilalmakat – a fizikai valóság, a spirituális szándék és a közösségi viselkedés mind szerepet játszik.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #bor