- This event has passed.
Ávodá Zárá 27 – Napi Talmud 2018 – Ki metélhet körül?
Ki csinálhatja a #körülmetélés -t? Csinálhatja-e pogány, #somronita , #körülmetéletlen zsidó vagy #nők ?Mikor szabad vagy nem szabad egy #pogány #orvos szolgálatait igénybe venni?
„Ki metélhet körül?” – Körülmetélés, bizalom és vallásjog az orvoslás határán
Ávodá Zárá 27 – Napi Talmud 2018 – Köves Slomó rabbi előadása alapján
Mi történik akkor, ha nincs zsidó mohel a közelben? Bízunk-e egy pogány orvosban, ha a gyógyulás az életünket jelenti? Ezek a kérdések állnak az Ávodá Zárá 27-es lapjának fókuszában, ahol a Talmud nemcsak halachikus szempontokat, hanem mély pszichológiai és társadalmi dilemmákat is feltár. Köves Slomó rabbi előadásában lépésről lépésre vezeti végig hallgatóságát a körülmetélésre, szándékra, bizalomra és életmentésre vonatkozó rabbinikus érvelések szövevényes világán.
Pogány körülmetélhet-e zsidót?
A vita középpontjában az áll, hogy körülmetélhet-e egy pogány egy zsidót – akár egészségügyi, akár vallási céllal. A Talmud egyértelműen elismeri, hogy egy zsidó körülmetélhet pogányt, ha az a betérés céljából történik, de fordítva ez már vitás kérdés.
Rabbi Meir álláspontja szerint egy pogány nem metélhet körül zsidót, mert tartunk tőle, hogy megöli a beteget. A bölcsek ezzel szemben megengedőbbek: ha más is jelen van a műtétnél, akkor nem tartanak ilyen veszélytől. Rabbi Meir viszont ennél is szigorúbb: szerinte akkor sem bízhatunk a pogányban, ha más is jelen van, mert bármikor kárt okozhat a páciensnek.
Pogány vagy somronita? – Egy brájta zavaros szövegvariációi
Az előadásban Köves rabbi egy bonyolult szövegkritikai problémára is rávilágít. Egy brájtában Rabbi Meir és Rabbi Jehuda álláspontja fordítva szerepel, mint máshol: eszerint Rabbi Meir inkább a pogányt választaná, Rabbi Jehuda pedig a somronitát.
A Talmud lehetséges válasza: a brájta szövegét felcseréltük, és valójában Rabbi Jehuda az, aki szigorúbb a pogánnyal szemben, mert úgy véli, hogy egy pogány által végzett körülmetélés sosem lehet kóser.
A megfelelő szándék kérdése – חייב לשם מילה?
Itt újabb kérdés kerül előtérbe: érvényes-e a körülmetélés akkor is, ha nem a megfelelő szándékkal végzik? Azaz: kell-e, hogy a mohel a micva teljesítésének szándékával metéljen?
- Rabbi Jehuda szerint igen – a kaváná (כוונה), a szándék elengedhetetlen.
- Rabbi Meir szerint nem – a technikai végrehajtás is elegendő.
A források között Köves rabbi említi a Peszách-áldozat kapcsán hozott tórai verset: „És akkor járuljon közelebb, hogy megcselekedje, mert körül lett metélve Istennek.” Rabbi Jehuda ebből vezeti le, hogy „Istennek” – azaz Lésém háSem – szándékkal kell történnie a körülmetélésnek. Rabbi Meir viszont egy másik versre hivatkozik: „הִמּוֹל יִמּוֹל – körülmetélve metélkedjen”, amelyből a szándékmentesség megengedhetőségét olvassa ki.
Különbségtétel a fizikai és spirituális körülmetélés között
A Talmud vitája nyomán újabb kérdés vetődik fel: kit tekintünk „körülmetéltnek”? A halachikus gyakorlatban ugyanis a kifejezések – „körülmetélt” és „körülmetéletlen” – nem kizárólag fizikai állapotra, hanem vallási státuszra utalnak.
Például: ha valaki fogadalmat tesz, hogy nem húz hasznot „körülmetéletlentől”, akkor egy zsidótól igen, még ha nem is lett fizikailag körülmetélve, és egy körülmetélt pogánytól nem, mivel a vallási hovatartozás számít.
Nő végezhet-e körülmetélést?
A kérdés itt új aspektust kap: egy nő alkalmas-e mohelnek?
A Tóra beszámol Cipórá történetéről, aki körülmetélte Mózes fiát. A Talmud szerint azonban lehetséges, hogy ő csak az eszközt adta, vagy csak elkezdte a műveletet, és Mózes fejezte be. A vita tehát nem csak a jogosultságról szól, hanem arról is, hogy a nő része lehet-e a szövetség megtartásában, ha ő maga nem alanya a micvának.
Mikor bízhatunk egy pogány orvosban?
A lap második felében a körülmetélés témáját elhagyva az orvoslásra térünk át: szabad-e pogány orvoshoz fordulni?
- A bölcsek szerint, ha nyilvánosan történik a gyógyítás, akkor megengedett.
- Ha zárt ajtók mögött, akkor tartani kell attól, hogy a pogány szándékosan ártani fog – különösen a kor viszonyai között, amikor a zsidóellenesség gyakran halálos következményekkel járt.
A Talmud különbséget tesz életveszélyes (פיקוח נפש) és nem életveszélyes helyzetek között. Egy állatorvostól például lehet segítséget kérni, de ha saját életünk a tét, akkor nagyon szigorúan kell mérlegelni, hogy megéri-e a kockázatot.
Eretnekek és a hit védelme
A legszigorúbb álláspont az eretnekekkel kapcsolatban jelenik meg: tőlük még életmentés céljából sem szabad segítséget kérni – még akkor sem, ha biztos a halál. Ennek oka nem az orvosi kompetencia, hanem az, hogy az eretnek – például keresztény zsidó – tanítása és világnézete vallási veszélyt jelent, és spirituálisan károsíthatja a beteget.
A Talmud egy drámai történetet is elmesél: Dama bar Nátán unokaöccsét megcsípi egy kígyó, és egy ismert eretnek ajánlja fel segítségét. Dama a halála pillanatában még megpróbálta igazolni döntését egy tórai idézettel – „éljen vele” –, de már nem tudta befejezni a mondatot. Halála a bölcsek szerint példamutató, mert nem szegte meg a tilalmat.
A „kis élet” kockáztatása
Az utolsó kérdés az, hogy szabad-e kockáztatni a fennmaradó életet egy lehetséges gyógyulás reményében. A Talmud példát hoz a négy leprás férfira, akik az ostromlott városból kimentek az arámiak táborába: „Ha itt maradunk, úgyis meghalunk, ha kimegyünk, lehet, hogy kapunk enni – vagy megölnek.” A következtetés: a rövidebb élet megmentése nem olyan érték, mint a hosszabb élet esélyének megteremtése.
Összegzés
Köves Slomó rabbi előadásában világosan mutatja meg, hogy a halacha nem pusztán jog, hanem egy etikai és spirituális rendszer, amely az élet védelme, a szövetség méltósága és az ideológiai tisztaság hármasának egyensúlyát keresi. A pogány vagy eretnek által végzett orvoslás vagy körülmetélés nem csupán technikai kérdés, hanem az identitás, bizalom és hit próbája.
—————————————————-
Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה
A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
Kulcsszavak: #körülmetélés #somronita #körülmetéletlen #nők #pogány #orvos
