Cimkék: Ávodá Zárá  podcast

„Elég, ha egyszer leülsz”: Miért lett a rabbi hóhérja is cádik?

A Talmud Ávodá Zárá traktátusának 18-as lapján Köves Slomó rabbi előadása egyetlen vezérfonalat követ végig: amikor egy zsidó bölcs a római üldöztetés áldozatává válik, vajon csak a politikai erő dönt a sorsáról, vagy minden mögött spirituális ok áll? A történetek egyik csúcspontja, amikor Rabbi Hanina ben Trádjon tűz általi halált szenved el, miközben egy Tóratekercsbe van csavarva – de a hóhérja, aki megrövidíti a szenvedését, végül maga is a túlvilág jutalmában részesül. A rabbi gondolatmenete szerint ez az egész lap valójában arról szól, hogy a kis lépések – például egy stadionlátogatás vagy egy gúnyos megjegyzés – miként vezethetnek végzetes következményekhez. A közösség iránti felelősség, a megszentelt név helyes használata és a megtérés lehetősége állandóan egymásba fonódnak.

Az öt vádpont és Ilés próféta közbelépése

Az előző napi tanulás folytatásaként Elazar ben Parta története zárul le: a rómaiak öt vádpontban akarták elítélni, de mindegyik esetben csoda történt. Az utolsó vádpont szerint állítólag felszabadított egy szolgát, amit a rómaiak megtiltottak. Itt lép be Ilés próféta (Eliyahu hanavi, אליהו הנביא), aki egy római előkelőségként jelenik meg, és eltereli a hamis tanú figyelmét azzal, hogy eldobja a császári levelet 400 párszányi távolságra. Ez a történet példázza a hagyományos zsidó gondolkodást: nincs csoda ok nélkül, és a különleges mentések mögött mindig isteni szándék áll.

Rabbi Hanina ben Trádjon: Miért égették el?

Miután Elazart felmentik, következik Rabbi Hanina ben Trádjon ügye. Egyetlen vádpont: Tóra-tanítás. A rabbi itt mélyebb kérdést vet fel: miért éppen tűz általi halált kapott? A válasz: mert a négybetűs Isten-nevet (Shem Hameforás, שם המפורש) nyilvánosan kiejtette, amit kizárólag a főpap tehetett meg Jom Kipurkor. Ez a cselekedet nem csak misztikus szabálysértés: a rabbi magyarázata szerint aki így használja a nevet, az tagadja, hogy Isten neve itt a földön másként van jelen, mint a spirituális valóságban. A „Ze shmi leolam, veze zichri ledor vador” (זה שמי לעולם וזה זכרי לדר דר) mondat alapján Isten maga mondta Mózesnek: nem mindig úgy jelenek meg a világban, ahogy a nevem szerint kellene.

A feleség és a lány büntetése: felelősség és szemérmesség

A feleség kard általi halált kapott, mert tudott a férje titkáról, de nem figyelmeztette. A lányuk bűne az volt, hogy nem volt elég szemérmes: egyszer rómaiak megdicsérték a járását, és ő, bár gyorsan elszégyellte magát, mégis kapott érte büntetést. A rabbi itt hangsúlyozza: a látszólag elhanyagolható vétségek, „lépéseink bűnei” (ashrai raglai, אשׁרי רגלי), szintén számítanak.

A tűzben égő Tóra és a hóhér megtérése

Rabbi Hanina ben Trádjon kivégzését különösen részletesen tárgyalja a rabbi:

• A Tóratekercsbe csavarva égették el.
• A hóhér levette a vizes gyapotot a melléről, hogy megrövidítse szenvedését, majd maga is beugrott a tűzbe.
• Egy égi hang jelentette ki: „Mindketten meghívtattatok a túlvilágra.”

Ez a mozzanat azt tanítja: van, aki egy élet munkájával, van, aki egyetlen jó döntéssel szerzi meg a túlvilágot. A rabbi ezt a gondolatot hangsúlyozza: „Van, aki egy óra alatt szerzi meg a túlvilágot.”

Brúria története: A megtérés határai

Rabbi Hanina lánya Brúria, Rabbi Meir felesége volt. Az előadásban szóba kerül egy híres történet: Brúria nem hitte el, hogy a nők érzelmi gyengesége olyan nagy lenne, hogy mindig engednének a bűn csábításának. Próbára tették, és végül elbukott, öngyilkos lett. Ezért menekült Rabbi Meir Babilóniába. A rabbi itt is aláhúzza: nem lehet lebecsülni a kísértések erejét, még egy nagy tudós asszony esetében sem.

Stadion és cirkusz: lehet-e gladiátorharcot nézni?

A Misna szerint tilos stadiont építeni pogányoknak, de a Talmud felveti: lehet-e mégis gladiátorharcot nézni? A válasz attól függ:

• Hátha meg tudja menteni a zsidót.
• Hátha tanúsíthatja, hogy a férjet megölték, így a feleség nem marad aguna (עגונה).

A rabbi itt rámutat: a tilalom nem pusztán vallási, hanem közösségi okokból is fennáll. Ez újabb példája annak, hogy a Talmud jogi döntései gyakran társadalmi felelősségre épülnek.

A „nem ment–állt–ült” logikája

A zsoltárból vett híres mondás, hogy „nem ment, nem állt, nem ült”, szintén szerepel. A rabbi magyarázata szerint ez egy fokozatos csúszás metaforája: ha valaki csak elmegy egy rossz helyre, előbb-utóbb megáll, majd leül, végül aktív résztvevő lesz. Ezért kell már az első lépést elkerülni.

Konklúziók Köves Slomó rabbi gondolatmenete szerint

• Minden büntetés mögött spirituális ok húzódik meg.
• A közösségi felelősség nem alacsonyabb rendű, mint a Tóra-tanulás.
• A kis lépések, például gúnyolódás vagy stadionba járás, végzetes következményekhez vezethetnek.
• Még a legsúlyosabb bűnösnek is van esélye a megtérésre – akár egy pillanat alatt.

Az előadásban említett példák összegzése:

• Elazar ben Parta öt vádpontjának csodás feloldása Ilés prófétával.
• Rabbi Hanina ben Trádjon kivégzése, hóhérjának megtérése.
• Brúria története és Rabbi Meir Babilóniába menekülése.
• A gladiátorjátékok nézésének jogi és etikai megfontolásai.
• A „nem ment–nem állt–nem ült” példabeszéd.
• A gúnyolódás spirituális veszélyei.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud