Cimkék: Ávodá Zárá  podcast

Fehér kakas, csonkított ujjal – Meddig terjed a gyanú a pogány vásárlóval szemben?

Mi a különbség egy akácfa és egy cédrus között? Mikor válik egy kakas tiltott áldozati állattá? És hol húzódik a határ a gyanú és a jóhiszeműség között, ha egy pogány fehér kakast keres a piacon? Köves Slomó rabbi az Ávodá Zárá 14-es lapjához érve sorra veszi azokat az általános – ünnepektől független – tilalmakat, amelyek pogányokkal való kereskedelemre vonatkoznak. Az előírások célja világos: megakadályozni, hogy akár közvetve is támogatást kapjon a bálványimádás. De hogy ez mikor és hogyan következik be, az a finom részletekben rejlik – például egy csonkított kakas ujjában vagy a piacon használt gyümölcs szárában.

Tárgyak, amelyeket tilos pogányoknak eladni

A misna három konkrét, nehezen azonosítható dolgot említ, amelyek eladását tilalmazza – ezek később kerülnek pontosításra. Ezek mellett szerepel a tömjén (levona – לְבוֹנָה) és a fehér kakas, melyeket kifejezetten bálványimádó rituálékhoz használtak.

• Rabbi Jehuda engedményt tesz: ha a fehér kakast több más színű kakassal együtt adják el, akkor szabad. Ha egyedül veszi meg, akkor csak csonkítva – például egy ujját levágva – lehet eladni, így nem lesz alkalmas áldozati célra.
• A tilalom egész évben érvényes, nem csak bálványünnepek idején.

Mikor lehet eladni kétes tárgyakat?

Az általános elv az, hogy ha nem tudni biztosan, hogy a pogány bálványimádásra használná az adott tárgyat, akkor szabad eladni. Ha viszont egyértelműen kiderül a cél, akkor tilos.

• Ha valaki például csak úgy általában keres kakast, akkor még a fehéret is szabad eladni neki.
• Ha kifejezetten fehér kakast keres, az már gyanús – kivéve, ha például egy családi lakomára (pl. fia esküvőjére) vagy betegápolásra kéri, mert ezek nem vallási rituálék.

A három nehezen azonosítható tiltott dolog

A Talmud három konkrét dolog pontos meghatározására törekszik:

1. Icrabulin (אִיסְרְבּוּלִין) – kezdetben úgy vélték, hogy egyfajta akác (turnisa – טוּרְנִיסָא), de ez nem lehet, mert az akác nem évelő, így nem vonatkozik rá a hetedik év (smita) tilalma.
   • Végül arra jutnak, hogy ez egy cédrusfajta gyümölcse.
2. Pitráisz (פִּטְרָיִס) – nem külön növény, hanem a gyümölcs szárral együtt szedett változata, így szokták bemutatni bálványáldozatként.
3. Niklas (נִכְלָס) – datolyafajta (kúriá – קוּרִיָּא) neve, amit Izraelben is így hívnak, bár Babilóniában másképp ismerik.

A smita év növényei és a kereskedelem

A hetedik évre vonatkozó tilalom szerint az olyan növényekkel, amelyeknek megmarad a törzse télen, nem szabad kereskedni. Az icrabulin nem ilyen – tehát nem tilos a smita miatt. Ezért kellett a tilalom vallási okát másutt keresni: a bálványimádás lehetősége miatt.

A tömjén (levona) értelmezése

• Rési Lakis szerint a tömjén tiltása a „tiszta tömjénre” (levona zakká – לְבוֹנָה זַכָּה) utal, amelyet áldozatoknál füstölőként használnak. Ezért nem szabad eladni, hacsak nem nagy tételben történik a vásárlás.

Mikor enyhül a tilalom?

A tilalom az egységnyi mennyiség szintjén működik. Ha valaki nagy tételben vásárol – például többféle kakast, vagy nagy mennyiségű tömjént –, az arra utal, hogy nem vallási célra szánja, így szabad eladni neki. A tilalom csak akkor érvényes, ha közvetlen módon segítenénk elő a bálványimádást. A „lifné iver” (לִפְנֵי עִוֵר – ne tégy gáncsot a vak elé) elve csak közvetlen bűnelkövetésre vonatkozik, nem a közvetett haszonra.

Kétes esetek: mikor gyanakodjunk?

A Talmud többször felteszi a kérdést: mi van, ha egy pogány látszólag nem vallási célból kér valamit?

• Például azt mondja: „csonkított fehér kakast keresek” – vajon őszinte vagy csak minket akar megtéveszteni?
• Mi van, ha elfogad egy más színű kakast, és utána mégis visszajön fehérért?

A válasz: teiku (תֵּיקוּ) – ezt csak a Messiás idején fogjuk megtudni. A Talmud ezzel ismeri el, hogy nem minden esetben lehet biztos választ adni.

A jó pálma és föld eladásának tilalma

A misna a jó pálma (דֶּקֶל טוֹב – dekel tov) eladását is tiltja. Ez nem a fa maga, hanem a gyümölcse.

• A tilalom oka lehet az, hogy Szentföldről származik, és a földből kinövő dolgokat nem szabad pogányoknak eladni.
• Egy másik tilalom szerint minden földből származó gyümölcs tilos eladásra, ha a pogány azt bálványáldozat céljára akarja használni.

Konklúzió

Az Ávodá Zárá 14-es lapja árnyalt képet rajzol a zsidó–pogány kereskedelmi kapcsolatok tilalmairól. A hangsúly nem csupán az eladott termékeken van, hanem a vásárló szándékán, az eladás körülményein, sőt a mennyiségen is. A tilalom célja mindig az, hogy semmilyen módon ne járuljunk hozzá a bálványimádáshoz – de az is világos, hogy nem minden pogány vallásos, nem minden kérés rituális. A Talmud bölcsei ezt a különbségtételt próbálják halachikus logikával megragadni, miközben a gyanakvás és a jóhiszeműség határmezsgyéjén egyensúlyoznak.

Elhangzott példák:

• Fehér kakas csonkított ujjjal
• Tömény vásárlása nagy tételben
• Fehér búza bálványimádásra
• Pogány, aki „csak úgy” keres kakast vagy tömjént
• Akácfa és cédrus különbsége a smita tilalomban
• Gyümölcs szárával való áldozat (pitráisz)
• „Teiku” – kétséges vásárlói szándék a Messiás idejére halasztva

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud