Cimkék: Ávodá Zárá  bestialitás  podcast

Voltak helyek ahol tilos volt kistestű állatot eladni, mert olyan elterjedt volt a #bestialitás hogy félő volt hogy a vevő bűnbe esik…

Amikor az erkölcs határt szab a kereskedelemnek – Miért nem szabad állatot eladni a pogányoknak?

Miközben az emberi civilizáció jogi keretek között szabályozza az állatvédelem és az erkölcsi normák területét, a Talmud drámai példákkal világít rá: a kereskedelem sem lehet független a moráltól. A Ávodá Zárá 15-ös lapján tárgyalt tilalom szerint nem szabad állatokat eladni bizonyos nem-zsidó személyeknek, attól való félelem miatt, hogy azok bestialitás – állatokkal való szexuális kapcsolat – céljára használnák őket. Köves Slomó rabbi előadásában mélyen belemegy ebbe az érzékeny, de a Talmud szempontjából mégis racionálisan tárgyalt témába: mikor kell feltételezni a visszaélést, és hogyan kapcsolódik mindez a pogány erkölcsiség és a zsidó jog viszonyához?

A tilalom alapja: állatok eladása nem-zsidóknak

A misna szerint tilos állatokat eladni pogányoknak. A Talmud tisztázza: a tilalom oka nem az üzleti kapcsolat önmagában, hanem annak veszélye, hogy a pogány a megvásárolt állattal nemi aktusra lép (bestialitás).

• Ez a vétek nemcsak a Tóra szerint tilos, hanem a noáchita hét parancsolat egyikeként a nem-zsidókra is kötelező.
• A tilalom univerzális, de a feltételezés különböző népekre másként érvényesül.

Mikor kell tartani attól, hogy visszaélnek az állattal?

A talmudi kérdés: valóban minden pogány esetében tartani kell attól, hogy bestialitás céljából vesz állatot?

• A válasz az, hogy nem minden nem-zsidóra, hanem főleg azokra a társadalmakra, ahol a perverzió elterjedt, és ahol nincs szankcionálva.
• A Talmud e tilalmat védőkerítésként értelmezi – nem feltételezi automatikusan a bűnt, de óvatosságból megelőzi.

Mely állatokra vonatkozik a tilalom?

A kérdés: vonatkozik-e a tilalom minden állatra? A válasz szerint:

• A tilalom főként a nagyobb testű állatokra vonatkozik (például szarvasmarhákra, lovakra, tevékre), amelyek fizikailag alkalmasak lehetnek ilyen visszaélésre.
• Madarak vagy kisebb állatok esetében – ahol ez a visszaélés fizikailag nem kivitelezhető – nincs tilalom.

Ugyanakkor a tilalom nem függ a valószínűségtől, hanem a lehetőségtől: ha a visszaélés technikailag elképzelhető, akkor már tilos az eladás.

Mi a helyzet a nőkkel?

A Talmud különbséget tesz férfi és női vásárlók között:

• Ha egy pogány nő akar állatot venni, a Talmud szerint akkor is él a tilalom, mert tartani lehet attól, hogy férje vagy közeli férfi rokonai használják vissza az állatot.
• Tehát nem a vásárló személye, hanem a potenciális használó motivációja számít.

Ez a rész különösen érzékenyen kezeli a kérdést, és mutatja, mennyire elővigyázatosan fogalmaz a halacha.

Mikor lehet mégis eladni?

A tilalom nem abszolút. Bizonyos esetekben, például:

• Ha a pogány állattartóként közismert, és egyértelmű, hogy munkaállatként vásárolja az állatot – például igáslóként vagy szántó ökörként,
• Ha a zsidó felügyeletet gyakorol az állat fölött, vagy az állat bérbeadásáról van szó, ahol a tulajdonjog nem száll át teljesen.

Ilyenkor a gyanú nem áll fenn, így az eladás megengedett.

A tilalom gyakorlati hatásai

A Talmud rávilágít: az ilyen tilalmak célja nem a diszkrimináció, hanem az erkölcsi szint védelme. A zsidó jog itt úgy viselkedik, mint egy elővigyázatos szülő: még ha nem is biztos a veszély, ha elég komoly a tét, akkor jobb megelőzni.

A tilalom nemcsak a vásárlásra vonatkozik, hanem a kölcsönadásra és a közös használatra is. Egy zsidó sem adhatja kölcsön az állatát olyan személynek, aki visszaélhet vele.

Az emberiség morális tartóoszlopai

A noáchita parancsolatok – köztük a bestialitás tilalma – az emberi civilizáció alapkövei. A Talmud azért ilyen részletes ezekben a tilalmakban, mert a társadalom erkölcsi minimumának fenntartása mindenkire kötelező.

A tilalom nem a pogányokat vádolja meg, hanem azt az elvi lehetőséget próbálja kizárni, hogy egy zsidó akár akaratlanul is közvetetten elősegítse ezt a bűnt.

Konklúzió:

Az Ávodá Zárá 15-ös lapja rávilágít: nem minden kereskedelmi aktus semleges. A zsidó jog szerint az is felelősséget visel, aki lehetővé teszi a bűnt – még ha nem ő maga követi is el. A bestialitás elleni tilalom nemcsak egy elvont szabály, hanem a morális tudatosság gyakorlati megnyilvánulása. Az eladás tilalma pedig nem más, mint annak a belátása, hogy van, amikor az üzletnél fontosabb az erkölcs.

Elhangzott példák:

• Tilalom pogány férfinek eladni nagytestű állatot
• Pogány nő esetében is fennálló gyanú a férfi családtag miatt
• Madarak és kisebb állatok kivétele
• Eladás munkacélra, ha nincs gyanú visszaélésre
• Állat bérbeadása zsidó felügyelettel megengedett

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #bestialitás