Cimkék: Zváchim  podcast

Trefá vagy nem trefá? – Három rabbi, három megoldás az összekeveredett áldozatok kaoszára

A mai lapon a Talmud azt vizsgálja, hogyan lehetséges, hogy egy áldozatra alkalmatlan állat – például trefá (טרפה), prostituált fizetsége (etnan zoná – אתנן זונה), keverék állat (kilajim – כלאיים) vagy császármetszéssel született (yotzei dofen – יוצא דופן) – úgy keveredjen össze áldozati állatokkal, hogy nem lehet felismerni. Három rabbi három teljesen eltérő magyarázatot ad. A lap ezt követően rákérdez, hogyan lehet egyáltalán meghozni áldozatként egy összekeveredett csordát, amikor az előírás szerint a tulajdonosnak rá kell támaszkodnia az állat fejére (semichá – סמיכה). Végül szó esik még az elsőszülött állat (bechor – בכור) és az állattized (ma’aszér behema – מעשר בהמה) keveredéséről, a húsmérleg használatának tilalmáról, valamint arról, milyen áldozatokat lehet és melyeket nem lehet fizikailag összekeverni. A lap tele van finom halachikus árnyalatokkal: mikor ismerhető fel egy sérülés, mi számít öröklődő hibának, és meddig követjük az állat szentségének előírásait.

Mi a probléma a tréfával az összekeveredett csordában?

A Misna szerint ha áldozati állatok közé keveredik egy olyan állat, amelyik eleve nem lehetne áldozat, akkor:

• hagyni kell őket, amíg makula (mum – מום) nem keletkezik rajtuk,
• majd eladni, és a pénzből pótolni az áldozatot.

A kérdés: hogyan kerülhet be tréfás állat egy csordába úgy, hogy nem ismerhető fel?

Három válasz:

1. Első válasz: két külsőleg azonos sérülés – tüske vs. farkas (Rabbi első magyarázata)

A két összekeveredett állat sérülése:

• tüske okozta karcolás → nem trefá,
• farkaskarmolás → trefá.

A sérülés kívülről ugyanúgy néz ki, ezért a csordába való belekeveredés észrevétlen.

Miért nem fogadják el ezt a választ mások?

• Rabbi Yirmija és Res Lakis szerint a két sérülés felismerhető:
  a tüske kör alakban horzsol, a farkas hosszúkásan.

2. Második válasz: az állat leesett, de nem tudjuk, sérült-e belül (Res Lakis)

Az állat leesett valahonnan. Külső sérülést nem látni, de:

• lehetnek belső sérülések, amelyek trefá-státuszt adnak,
• Res Lakis szerint akkor is várni kell egy napot, ha azonnal felállt.

Ez magyarázza, hogyan keveredhet be a csordába egy lehetséges trefá állat.

Miért nem fogadják el ezt a választ mások?

• Mert a másik két rabbi nem fogadja el Res Lakis azon véleményét, hogy az azonnal felálló állat még mindig lehet belső sérült; szerintük aki feláll és jár, az már biztosan nem trefá.

3. Harmadik válasz: a sérült anyaállat kölyke is trefá (Rabbi Yirmija – Rabbi Eliezer véleménye)

A kölyök teljesen egészségesnek tűnik, de:

• ha az anyaállat mum she-yesh bo sakaná típusú, halálos sérülést kapott,
• akkor Rabbi Eliezer szerint a született borjú is trefá-nak számít.

Ez külsőleg nem felismerhető.

Miért nem fogadják el ezt mások?

• Mert nem akarják a Misnát mindenáron Rabbi Eliezer véleménye szerint értelmezni.

Összegzés: három válasz, három külön világ

• Külsőleg azonos sérülések
• Leesés utáni bizonytalan belső sérülés
• Öröklődő trefá státusz

A három rabbi egymás érveit felismerhetőség vagy halachikus elv alapján veti el.

Mi van akkor, ha áldozati állatok keverednek össze más áldozati állatokkal?

A Misna azt mondta:

• Ha két ugyanolyan típusú áldozat (pl. két chátát – חטאת) összekeveredik,
• a kohén meghozhatja mindkettőt, és mondhatja:
  „Annak nevében hozom, akié ez az áldozat.”

A Talmud kérdése:
De mi lesz a semichával?
A tulajdonosnak rá kell támaszkodnia a saját áldozata fejére – de nem tudjuk, melyik az övé.

Rav Násim válasza:

• Nők áldozatáról van szó (korban nashim – קרבן נשים),
• a nőknek nem kötelező a semichá.

A Talmud azonban felhozza a brájtát, amely szerint:

• egyéni férfi áldozatok és közösségi áldozatok is össze tudnak keveredni,
• mégis hozza a kohén a vérhintéseket (zeriká – זריקה) és minden rendben.

Ez bizonyítja, hogy férfiak áldozatainál is van megoldás, tehát Rav Násim válasza nem elég.

A végső magyarázat:

• A brájtá két esete nem élő állatok keveredése,
• hanem kétféle vérkeveredés:
  • külön poharak keveredtek össze, vagy
  • a vér maga egy pohárba került.
• A semichá problémája csak élő állatoknál gond, ezért továbbra is csak női áldozatnál oldható meg.

Rebi véleménye: mennyi vér kell egy pohárban?

A brájtá szerint Rebi vizsgálná:

• van-e annyi vér a keverék pohárban, hogy mindegyik áldozatra elegendő legyen?

A Talmud felhozza:
Rebi máshol azt mondta a vöröstehén vize kapcsán, hogy nincs minimális mennyiség – hogyan lehet itt mégis?

Két megoldás:

• lehet, hogy ott csak más véleményt idézett, nem a sajátját,
• vagy egyszerűen különbözik az áldozati vér helyzete a tisztítóvíztől.

Az elsőszülött állat (bechor) és az állattized (ma’aszér) keveredése

A Misna szerint:

• Ha az elsőszülött, a bechor és a ma’aszér behema összekeveredik más állatokkal,
• mindet hagyni kell makulát kapni, majd levágni,
• és az elsőszülöttre jellemző tisztelettel fogyasztani.

Mit jelent ez a tisztelet?

• elsőszülött húst nem mérnek húsmérleggel,
• nem dolgoztatják az állatot,
• nem nyírják.

A kérdés:
Mi van, ha a kohén a bechort felajánlotta a szentély kincstárának (hekdes)?

Lehet-e húsmérleggel mérni, hiszen így több haszon jut a hekdesnek?

A válasz:

• Nem.
• A kohén csak azt tudja felajánlani, ami valóban az övé.
• Ami eredetileg tiltott volt húsmérlegre, az felajánlás után is tiltott marad.
• A hekdes nem kap nagyobb értéket annál, mint ami a kohén kezében volt.

Miért pont a chátát és az ásám nem tud összekeveredni?

A Misna végén ez az egyetlen páros, amely biztosan nem keveredik össze.

Miért?

• Chátát általában nőstény bárány.
• Ásám mindig hím kos.

A Talmud kérdése:
De van olyan chátát, ami hím – például a király bűnáldozata (chátát ha-melech – חטאת המלך).

A válasz:

• Az hím kecske, nem pedig kos.
• Ásám csak kos lehet → tehát nem keverednek össze.

A Talmud tovább kérdez:

Mi van .ásám nazir és .ásám metzora esetén?
Ezek is lehetnek egyévesek, tehát összetéveszthetők.

Végső válaszok:

• lehet, hogy a koruk alapján is elkülöníthetők,
• de még ez sem teljesen biztos, mert vannak két éves, amelyek egy évesnek tűnnek – ezért a fizikai elkülöníthetőség a Misna általános szabálya, nem egy merev kategória.

Az előadásban elhangzott héber és arámi kifejezések

• trefá – טרפה
• Etnan zoná – אתנן זונה
• Kilajim – כלאיים
• Yotzei dofen – יוצא דופן
• Mum – מום
• Semichá – סמיכה
• Zeriká – זריקה
• Bechor – בכור
• Ma’aszér behema – מעשר בהמה
• Hekdes – הקדש
• Ásám – אשם
• Chátát – חטאת

Az előadásban említett példák listája

• Tüske- és farkaskarcolás összekeveredése
• Leesett állat lehetséges belső sérülése
• trefá státusz öröklődése sérült anyaállattól
• Semichá-probléma összekeveredett áldozatoknál
• Vérkeveredés: több pohár vagy egy pohár
• Vöröstehén vizének keveredése
• Bechor és ma’aszér behema keveredése
• Húsmérleg tilalma bechor húsánál
• Kohén felajánlja a bechort hekdesnek
• Miért nem keveredik össze chátát és ásám?
• Király bűnáldozata: hím kecske példája
• Ásám nazir és ásám metzora összehasonlítása

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud