- This event has passed.
Zváchim 28 – Napi Talmud 2107: A szándék és idő szerepe az áldozatok érvényességében
Pigul és Noiszár – A szándék és idő szerepe az áldozatok érvényességében
A Zváchim traktátus 28. lapján a Talmud tovább vizsgálja az áldozatokkal kapcsolatos két fő érvénytelenítő tényezőt: a pigul (szavatossági időn túli szándékos fogyasztás) és a chucz limkójmoy (a kijelölt helyen kívüli szándékos fogyasztás) fogalmát, valamint ezek következményeit – különös tekintettel arra, mikor jár karet (égi halálbüntetés). A lap egy misna és több különböző értelmezés mentén járja körül a témát, három fő rabbinikus véleményt összevetve.
A Misna – szándékos eltérés időben vagy helyben
A Misna szerint, ha valaki az áldozati szolgálat során (vágás, vér felfogása, vér vivése, vér hintése) olyan gondolattal hajtja végre a cselekedeteket, hogy:
- a vért vagy a hús elégetendő részeit a szentélyen kívül fogja elvégezni/fogyasztani → az áldozat érvénytelen (פסול/paszul), de nem jár érte karet
- ugyanezt gondolja, de a szavatossági időn túl (például holnap) → az áldozat pigul (פיגול/pigul), és jár érte karet
A farok bőrének példája – három értelmezés
A Misna külön kiemeli a farok bőrének eseteit (pl. fogyasztás a far bőréből), és ebből három különböző rabbinikus megközelítés születik:
1. Smuél szerint – Rabbi Eliezer véleménye
A farok bőre olyan, mint maga a farok, tehát az oltárra kerülő rész. Így ha valaki azt gondolja, hogy ő fogja fogyasztani, akkor keveri az emberi és oltári fogyasztást, mégis érvényes a pigul tényállása. Ez Rabbi Eliezer álláspontja (ספרא ויקרא ד:ז / Sifra Vájikrá 4:7), aki szerint ilyen kevert gondolat is érvénytelenít és karetet von maga után.
2. Ráv Huna szerint – a far bőre nem számít farnak
A farok bőre nem kerül az oltárra, tehát emberi fogyasztásra való rész, így ha valaki arra gondol, hogy azt időn túl fogyasztja, a pigul tényállás egyértelműen beáll. Ez a vélemény nem függ Rabbi Eliezer vitás véleményétől, tehát a Misna akár a bölcsek véleményét is követheti.
3. Ráv Chizda szerint – mindenütt far, de itt kecskéről van szó
A farok bőre minden esetben olyan, mint a far, de a kecskék farka nem kerül az oltárra. Így az állat fajtájától függően dől el a bőr besorolása. Itt a Misna egy kecskeáldozatra utal, így a gondolat emberi fogyasztásra vonatkozik.
A pigul és a helytelen szándék viszonya
A Talmud felveti a kérdést: ha a szöveg szerint „viselje vétkét” (וְנֶפֶשׁ הָאֹכֶלֶת מִמֶּנּוּ עֲוֹנָהּ תִּשָּׂא, Vájikrá 7:18), az mire vonatkozik?
- Rává szerint: a hosszú vers (Vájikrá 7:18) a szavatossági időn túli gondolatra utal.
- A „pigul legyen” (יִהְיֶה פִּגּוּל) kifejezés viszont a helyen kívüli gondolatot is bevonhatná.
- De mivel a vers végén csak egy „vétkét” szerepel, nem két külön vétkét, a karet csak a szavatossági időn túli gondolatra jár.
Két vers – két forrás, két törvény
A Talmud végül két verset említ, amelyekből a két szabályt tanuljuk:
- Hosszú vers (Vájikrá 7:18) – a szavatossági időn túli fogyasztás gondolatáról szól, és innen tudjuk, hogy ez pigul, és karet jár érte.
- Rövid vers (Vájikrá 19:7–8) – hasonló szóhasználattal, de mivel itt nincs „vétkét viseli” mondat, innen tudjuk, hogy ez a helyen kívüli fogyasztás gondolatáról szól, és nem jár érte karet.
A noiszár (נותר) szerepe – mihez hasonlít?
A Tóra egy harmadik kategóriát is ismer: noiszár – az áldozat maradéka, amely ténylegesen megmaradt az előírt idő után. Ezért való fogyasztás mindenképp karetet von maga után. A Talmudban végül az a konszenzus alakul ki, hogy:
- A szavatossági időn túli gondolat a noiszárhoz hasonlít (mindkettő idővel kapcsolatos)
- A helyen kívüli gondolat nem hasonlít hozzá annyira, ezért az nem jár karet büntetéssel
Zárás
A lap végén a Talmud új értelmezést keres az előzőek megerősítésére, és kimondja, hogy a végső bizonyíték arra, hogy a „viselje vétkét” mondat a noiszárra vonatkozik, az az, hogy mindkettőnél szerepel az „örökkévaló szentségét szentségtelenítette meg” (וְאֶת-קֹדֶשׁ ה’ חִלֵּל – Vájikrá 19:8), amely összekapcsolja a noiszárt és a karetet.
—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud





