Cimkék: Svuot  podcast

„Mi számít tudásnak? – Amikor az 50% már nem elég”

Mit kezd a zsidó jog azzal az esettel, amikor valaki „lehet, hogy tudta, lehet, hogy nem”? Mi van akkor, ha valaki tisztátalanul megy be a Szentélybe, de nem biztos benne, hogy valóban tisztátalan volt? Vagy ha biztosan vétkezett, de nem tudta, hogy ez a Szentély? A Svuot traktátus 19. lapja ezekre a kényelmetlen, „féltudásos” helyzetekre reflektál egy sor talmudi példán és vitán keresztül, miközben végig a háttérben húzódik a kérdés: a bizonytalan tudás is tudásnak számít? És ha igen, mikortól? A tanulás során a túszokra való közös emlékezés és imádság is elhangzott, amely az elméleti jogi fejtegetéseket spirituális súllyal keretezte.

Tudás – felejtés – tudás: az áldozathozatal logikája

A fő kérdés a következő volt: mikor kötelező a változó státuszú áldozat (korban olej vejoréd) hozatala, ha valaki tudatlanul ment be a Szentélybe tisztátalanul? A klasszikus séma:

• az illető tudja, hogy tisztátalan,
• elfelejti, hogy tisztátalan,
• majd újra eszébe jut: „tisztátalan voltam, és bementem a Szentélybe”.
  Ez a háromlépcsős minta az, amely az áldozathozatalt kiváltja.

Rabbanikus vita: mit jelent „tudni”?

A vita Rabbi Eliezer és Rabbi Akiva között annak részletein múlik, mit jelent az, hogy „tudta, hogy tisztátalan”.

• Rabbi Eliezer szerint csak az számít „tudásnak”, ha pontosan tudta, mivel vált tisztátalanná (pl. egy csúszómászótól vagy egy halott tetemétől).
• Rabbi Akiva szerint már az általános tudás is elég, tehát ha valaki csak annyit tud, hogy „tisztátalan vagyok”, az már kiváltja az áldozati kötelezettséget.

Ugyanez a vita kapcsolódik ahhoz is, hogy mi történik, ha valaki a Szentély mibenlétét felejti el (pl. azt gondolja, hogy nem a Szentélyben van), vagy ha mindkettőt egyszerre felejti el.

A „féltudás” és a „bizonytalan tudás” különbsége

Különbséget tett a Talmud a következők között:

• „Féltudás”: az illető biztos valamiben (pl. hogy járt az egyik úton), de elfelejtette, hogy járt egy másik tisztátalan ösvényen is.
• „Bizonytalan tudás”: az illető tudja, hogy két útból az egyik tisztátalan, de nem tudja, melyiken ment.

A rabbinikus vélemények arról, hogy ezek kiváltják-e az áldozathozatalt, megoszlanak:

• A többségi vélemény szerint bizonytalan tudás is tudás, tehát ha az illető biztosan járt egy tisztátalan úton, de nem tudja, mikor, akkor is köteles áldozatot hozni.
• Rabbi Simon szerint csak akkor kell áldozatot hozni, ha a tudás bizonyos volt – a szafék (kétes) tudás nem elegendő.

Párhuzam: bizonytalan vétek („asam taluj”) esete

A tanulás második fele a bizonytalan vétekre hozott áldozattal (asam taluj) foglalkozott. Például ha valaki evett egy hamburgerből, de nem tudja, az kóser volt-e, és csak utólag tudja meg, hogy lehet, hogy nem volt kóser.
A kérdés itt az, hogy:

• kell-e minden egyes bizonytalan eset után külön asam talujt hozni (ahogy Rebi állítja),
• vagy az egész bizonytalansági szakasz után egy közös asam taluj is elég (ahogy Rabbi Simon véli).

A két 50% nem ad ki egy 100%-ot?

Különösen érdekes gondolatmenet zárta az oldalt: ha valaki kétszer volt olyan helyzetben, ahol 50% esély volt rá, hogy tisztátalanná vált, és bement a Szentélybe – akkor ezek a „féltudások” összeadódnak egy teljes tudássá? A rabbinikus vita itt is kettéágazik:

• van, aki szerint „összeadódik”: összesítve biztos, hogy egyszer vétkezett, tehát hoznia kell áldozatot;
• más szerint „nem adódik össze”: egyik esetben sem volt teljes tudás, tehát egyik sem váltja ki az áldozatot.

Végső tanulság: mit jelent felelősséggel tudni?

A Talmud mélyebb üzenete, hogy a felelősségteljes tudás nem csak az ismeret birtoklásáról szól, hanem a tudatállapot felismeréséről is. Ha valaki „lehet, hogy tudta, lehet, hogy nem” – az nem mentesíti őt a következményektől. És ahogy a nap tanulása is mutatta, a rabbik nem a cselekedeteket, hanem a tudati állapotok árnyalatait vizsgálták meg minden példában – akár egy hamburger, akár a Szentély kapuja volt a kontextus.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud