Cimkék: Svuot  podcast

Mit kezdjünk a szentséggel, ha lebegünk? – A tisztátalanság határai a szentélyben

Mi történik, ha valaki tisztátalanul repül be a szentély fölé, de nem lép a padlóra? Ha valaki csak egy pillanatra áll meg a kijárat felé vezető úton, az már bűn? És mi a helyzet, ha az ember gyorsabban fut, mint a bűn eléri? A Svuot traktátus 17. lapja igazi intellektuális ugródeszkát kínál a halachikus fizika, az erkölcsi tanítás és a rituális következetesség találkozásához. A levegőben lebegő tisztátalan embertől a szentélybeli „slow exit” kérdéséig, a mai tanulás azt tárja fel, hol van a határ a szó szerinti „lépések” és az isteni parancsok absztrakt követése között – különösen akkor, ha a pap út közben még a nyársakat is megforgatja.

A leborulás ideje mint határidő

A tanulás onnan folytatódik, hogy egy tisztátalan ember mikor követ el bűnt, ha nem rögtön, hanem csak némi habozás után hagyja el a szentélyt. A Misna szerint az idő, amit a szentélyben tölthet tisztátalanul anélkül, hogy bűnbe esne, az megegyezik azzal, amennyi idő alatt teljes testtel (pisut jadaim v’raglajim – פישוט ידיים ורגליים) le lehet borulni. Ez a referenciaidő lett a kulcs számos elméleti kérdéshez.

Lebegő zarándok és sprintelő bűnbánó

A Talmud első abszurd kérdése: mi van, ha valaki a szentély levegőjében „lebeg”, és ott tölti el a leborulásnyi időt? Számít ez bent létnek? A válasz természetesen – teiku – azaz: nem tudjuk, a kérdés eldöntetlen marad.

Hasonlóképpen: ha valaki elindul a hosszabb úton, de olyan gyorsan fut, hogy időben még mindig a rövid útnak megfelelően távozott, vajon megszegte-e a törvényt? A válasz: igen – a földrajzi útvonal számít, nem az idő. A legrövidebb úton kell kijönni, még ha ez babaléptekben történik is.

A „megosztott megállások” és az erkölcsi tanítás

Egy további finom kérdés: ha valaki rendszeresen megáll, de csak néhány pillanatra, és összességében így tölti bent azt az időt, mint a leborulásé, akkor vétkes? A tanítás mélyebb üzenete, hogy a „spirituális tisztátalanság” elhagyásában nem a sebesség számít, hanem az irány és a szándék: ha már haladsz kifelé, még ha lassan is, nem számít bűnösnek az ember – csak soha ne állj meg.

A tisztátalan szolgálat határai

Az elméleti kombinációk arra is vonatkoznak, mikor számít valaki „tisztátalanul szolgálónak”. A Talmud megvizsgálja a lehetőséget, hogy valaki a szentélyben válik tisztátalanná, majd gyorsan szolgál, és gyorsan távozik. Így elkerüli a „karet” (spirituális kivágatás) büntetését, és csak „mita bidej samajim” (égi halálbüntetés) jár érte – de csak akkor, ha az időt számítjuk, nem a távolságot.

A lepra-ház orral mért tisztasága

A szentélyhez kapcsolódó térbeli kérdések a „cáárat habájit” (a lepra sújtotta ház) szabályaihoz vezetnek. Ha valaki nem a bejáraton megy be, csak az orra van bent – vajon tisztátalanná válik? A válasz: nem. A Tóra a „bajit” (ház) szót használja a bemenet definíciójára, tehát teljes és rendes bemenet szükséges a tisztátalanság kiváltásához. Ez a térbeli precizitás újra megerősíti a fenti tanításokat: nem csak az idő számít, hanem a hely és az irány is.

Kimenet, de milyen?

A szakasz vége a közösségi bűnáldozatok kapcsán különbséget tesz kétfajta „kimenetel” között. A szentélyből való távozás parancsa, ha a Sanhedrin félretájékoztatása miatt marad el, nem igényel közösségi áldozatot, mivel ez a bűn egy különleges típusba esik (változó státuszú áldozat). Ezzel szemben a nidával kapcsolatos parancs – hogy mikor kell megszakítani az aktust – ha szintén félretájékoztatás miatt történik hibásan, már közösségi áldozatot von maga után. A különbség abból adódik, hogy az egyik eset különleges típusú bűn (karban öle vöjöred), míg a másik klasszikus hatat, ami a félretájékoztatási felelősség alá esik.

Ez a lap finoman szövi össze a tér, az idő és a szándék kérdéseit, miközben bemutatja, hogy a zsidó vallásjog nem csupán tetteinkre, hanem azokra a pillanatokra is figyel, amikor mozdulatlanok vagyunk – vagy csak épp lebegünk a szentély fölött.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud