Cimkék: Szánhedrin  podcast

A talmud azt a kérdést vizsgálja, hogy vajon pozitív dolog-e a per előtti egyezség?

A mai tanulmány a Szánhedrin traktátus hatodik lapjának központi témáit járta körül, különös figyelmet szentelve a per előtti egyezségek és az ítélethozatal erkölcsi és jogi kérdéseinek. Az alábbiakban összefoglalom a főbb pontokat és tanulságokat:

Témák és összefoglaló pontok

1. Kétszemélyes bíróság érvényessége

• Smuel véleménye: Kétszemélyes bíróság döntése utólag érvényes, de a bíróságot „szemtelen bíróságnak” nevezzük, mert nem követte az előírt háromfős szabályt.
• Rab álláspontja: A kétszemélyes bíróság ítélete nem érvényes. Csak három bíróval lehet jogszerű ítéletet hozni.
• Különbség az ítélet és az egyesség között:
  • Az ítéletet mindig három bíró előtt kell meghozni.
  • Az egyesség kevesebb bíróval is létrejöhet, és akár egy vagy két fő előtt is érvényes lehet.

2. Per előtti egyezség (פְּשָׁרָה – Pesara)

• Rabbi Méir véleménye: Az egyességet három bíró előtt kell megkötni, mint az ítéletet.
• A bölcsek véleménye: Az egyességet kevesebb, akár egy vagy két fő előtt is meg lehet kötni.
• Kinnyán (szimbolikus elköteleződés): Az egyesség megkötéséhez nincs szükség kinnyánra, azaz szimbolikus cselekvésre (pl. egy tárgy felemelése), de a tanúk jelenléte erősen ajánlott az érvényesség biztosítása érdekében.

3. Az egyezség és az ítélet összehasonlítása

• Az ítélet és az egyesség különböző jogi státusszal bír:
  • Ítélet: Törvények alapján születik, egyértelműen az egyik fél javára dönt, a másik fél pedig vesztes lesz.
  • Egyezség: A felek között kompromisszumot hoz létre, amely békét és elégedettséget eredményezhet.
• Vita az egyesség erkölcsi értékéről:
  • Rabbi Eliezer véleménye: Az egyességkötés helytelen, mert az igazság kárára történhet. Az ítélet az egyetlen helyes út.
  • A bölcsek véleménye: Az egyesség békét teremt, ezért helyes és kívánatos gyakorlat.

4. Az egyesség időzítése

• Az egyességet a peres felek meghallgatása előtt lehet ösztönözni.
• Miután a bíró már meghallgatta a felek érveit és kialakult egy előzetes ítéletalkotási iránya, nem ajánlott egyezségre bátorítani, mert az már az ítélet érvényességét csorbítaná.

5. Az ítélet erkölcsi felelőssége

• Bírák és tanúk felelőssége:
  • A bírák az „Örökkévaló előtt” hoznak ítéletet, ezért minden döntésüket az igazság és jóhiszeműség alapján kell meghozniuk.
  • A tanúknak tudatában kell lenniük, hogy tanúvallomásukkal Isten előtt is felelősséget vállalnak.
• A bíró felelősségének határai:
  • A bíró csak azokért az ítéletekért felelős, amelyeket rosszhiszeműen vagy hanyagul hozott meg. Jóhiszemű ítélkezés esetén nem kell tartania a következményektől.

6. Az ítélet véglegessége

• Az ítélet akkor válik véglegessé, amikor a bíró kimondja a következő szavakat: „X személy köteles” vagy „X személy fel van mentve”. Ettől kezdve már nincs lehetőség az egyesség megkötésére.

Erkölcsi tanítások és példák

1. Rabbi Eliezer véleménye: Az egyességkötés igazságtalanság, mert a jogosult fél kárt szenvedhet. Az igazság keresésének mindenek felett kell állnia, még akkor is, ha ez konfliktust okoz.
2. A béke és az igazság egyensúlya:
   • Zakariás próféta szavaira alapozva: „Igazságot, ítéletet és békét tegyetek kapuitokban.” Az egyesség lehetőséget ad az igazság és a béke egyidejű megteremtésére.
3. A bíró egyensúlya: Egy igazságos bíró nem félhet a peres felektől, és ítéletét kizárólag a törvények és az igazság alapján kell meghoznia.

Zárszó

A tanulmány az ítélet és az egyesség közötti különbségeket és kapcsolódó jogi, valamint erkölcsi dilemmákat mutatta be. Az igazságosság és a béke elérése az ítélkezés egyik legnagyobb kihívása, amely a bírák bölcsességét és alázatát igényli.

Holnap újabb tanításokkal folytatjuk a tanulást. Köszönöm, hogy velem tartottatok! Mindenkinek békés és eredményes napot kívánok!

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud