
- This event has passed.
Szánhedrin 108 – Napi Talmud 1916 – Noé és az özönvíz
Özönvíz nemzedéke – a bűn, a büntetés és Noé megmenekülése
A Szánhedrin traktátus 108. lapja az özönvíz nemzedékének drámai történetével foglalkozik, és olyan erkölcsi mélypontot mutat be, amely az egész emberiség sorsát megpecsételte. Köves Slomó rabbi tanításában részletesen elmagyarázza, hogyan vált az emberi civilizáció a bőség, a jólét és a technikai fejlődés csapdájává: az emberek túlságosan elbízták magukat, gúnyt űztek Noé figyelmeztetéseiből, és még a bárkaépítést is kinevették. A nemi erkölcstelenség, a bálványimádás, a szodómia és legfőképp a rablás végül az ítélet pecsétjévé vált. A tanítás tanulsága, hogy még Noé, az egyetlen igaz ember sem volt mentes az ítélet veszélyétől – de végül „chen” (kegy) által talált menedéket az Örökkévalónál. A holt betűk helyett a részletekben rejlik a misztika: mit ettek az állatok a bárkában? Miért volt meleg az özönvíz vize? És vajon tényleg minden állat hűséges maradt a saját fajához? Ezek a kérdések is felmerülnek a Talmud elemzése során.
Az özönvíz nemzedékének sorsa az eljövendő világban
- A Misna szerint az özönvíz nemzedéke nem részesül az „olám hábá”-ban, vagyis az eljövendő világban, és a „techiját hámétim” idején sem támadnak fel.
- A Tóra szóhasználata – „ne dín ruchi bádám leolám” – alapján értelmezik, hogy a lelkük sem térhet vissza a testbe.
- Más vélemények szerint ugyan feltámadnak, de a lelkük „égni fog bennük”, vagyis spirituális pokolban részesülnek.
A bűn gyökere: jólétből fakadó elbizakodottság
- A Jób könyvéből idézett mondatok a korlátlan jólétre utalnak: „bikáik szülnek és nem vetélnek”, „boldogan töltik napjaikat”.
- A bőség, a természet feletti uralom illúziója elfordította őket Istentől: „mit is érne számunkra, ha imádkoznánk Hozzá?”
Nemi erkölcstelenség és fajok közti közösülés
- A „váráú bné háelokim” mondatot úgy értelmezi a Talmud, hogy akár férjezett asszonyokat is elvettek, a „kol bászár híshit darkó” pedig az állati világra is vonatkozik.
- A bárkába csak azok az állatok mehettek be, amelyek nem keveredtek más fajokkal – vagyis nem estek ebbe a bűnbe.
A rablás volt a végső csepp a pohárban
- Bár sokféle bűnt elkövettek, a „chamász”, azaz a rablás volt az a végső tett, amely megpecsételte a sorsukat.
- A „noach bachem” kifejezés szerint Noé maga is a pusztulásra ítéltek közé tartozott volna, de „chen mácá béenéj hásém” – kegyet talált az Örökkévaló szemében.
A bárka belső rendje és az állatok etetése
- A bárka három szintből állt: alul a hulladék, középen az állatok, legfelül Noé családja.
- Az állatok etetése különös odafigyelést igényelt, hiszen voltak nappal és éjszaka evők is.
- Noé különös gondot fordított az étkezésükre: például a kaméleon kukacot evett, amit rothadó korpával biztosított számára.
A nemi élet tilalma a bárkában
- A bárkában tilos volt a nemi élet, ahogy a Tóra külön említi a belépésnél és kilépésnél a férfiakat és nőket.
- Hárman szegték meg ezt: a kutya, a holló és Hám – mindhárman meg is lettek büntetve.
A holló és galamb szerepe
- A holló sértődötten visszautasította Noé parancsát, és gyanúsította Noét, hogy feleségét kívánja meg.
- A galamb ezzel szemben alázatos volt: „inkább legyen keserű az étel Istentől, mint édes az ember kezéből”.
Ez a rész az emberiség történetének egyik legsúlyosabb válságát és annak tanulságait állítja elénk: a bűn nem pusztán jogi vétség, hanem spirituális elidegenedés, amely – ha nem követi megtérés – az isteni világosságtól való teljes elszakadáshoz vezet.
—————————————————-
Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין
A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
Kulcsszavak: #Noé #özönvíz