Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Mönáchot 86 – Napi Talmud 2284: Az olívaolaj titka a Szentélyben

  

Cimkék:   

Miért nem Istennek kellett a fény? – Az olívaolaj titka a Szentélyben

A Menáchot (מנחות) 86-os lapján Köves Slomó rabbi azt a kérdést járja körül, milyen olívaolaj volt méltó a menóra (מנורה) lángjaihoz, és miért nem ugyanaz a minőségi logika érvényesült a minchá-nál (מנחה), vagyis a lisztáldozatnál. Az előadás egyik legizgalmasabb állítása az, hogy a Tóra nem azért kérte a legfinomabb, legtisztább olajat a világításhoz, mert Istennek szüksége lett volna a fényre, hanem azért, mert a menóra fénye tanúságtétel volt: jele annak, hogy az isteni jelenlét Izraellel van. A technikai részletek – mikor szüretelik az olívát, hogyan préselik, melyik olaj mire alkalmas – végül mind ebbe a gondolatba futnak bele.

Három szüret, három préselés, kilenc minőség

Köves Slomó rabbi a misna alapján elmagyarázza, hogy az olívát három különböző időpontban szedték le, és mindegyik szüretből háromféle olaj készült. Az első szüret a fa tetejéről történt: ez kapta a legtöbb napfényt, ezért ez adta a legjobb minőségű olívát. A második szüret a fa középső részéről, a harmadik pedig a legaljáról származott.

Mindhárom szüret esetében három préselési fázis volt. Az elsőnél az olívát csak enyhén összenyomták, majd kosárba tették, és a kifolyó olaj számított a legnemesebbnek. A másodiknál erősebb préselés következett, a harmadiknál pedig már őrlés is. Így összesen kilenc minőségi fokozat állt elő.

A legjobb olaj minden esetben az első préselésből jött, és ez volt alkalmas a menórához. A második és harmadik préselésből származó olaj már csak a lisztáldozatokhoz volt megfelelő.

Melyik olaj való a menórába?

A misna világos rangsort állít fel. A legjobb az első szüret első olaja. Ezután jönnek az alacsonyabb fokozatok: például az első szüret második olaja egy szinten áll a második szüret első olajával, és így tovább. Köves Slomó rabbi kiemeli, hogy a menórához mindig a legtisztább, legelső olajat tartották fenn, míg a minchá-hoz elegendő volt a későbbi préselésekből származó olaj is.

A Talmud erre felteszi a kézenfekvő kérdést: nem kellene inkább a lisztáldozathoz a legjobb olaj? Hiszen az is oltárra kerül. A válasz éppen a Tóra szövegéből jön: a „tiszta, tört olívaolaj” kitételt a Tóra kifejezetten a menóránál hangsúlyozza. A lisztáldozatnál ez az extra tisztasági szint nem követelmény.

Miért nem kell a legjobb olaj a lisztáldozathoz?

Köves Slomó rabbi itt idézi azt a talmudi gondolatot, hogy az Örökkévaló „sajnálja Izrael vagyonát”. Vagyis ahol nem feltétlenül szükséges a legdrágább és legtisztább minőség, ott a Tóra nem követeli meg azt. A menóránál a legelső, legtisztább préselés kell, a minchá esetében viszont nem.

Ez nem azt jelenti, hogy a lisztáldozathoz rossz olajat vittek volna, hanem azt, hogy ott már a második vagy harmadik préselésből származó olaj is megfelelő volt. A különbség tehát nem az elfogadható és az elfogadhatatlan, hanem a legmagasabb szint és az elegendő szint között van.

Mit jelent a „tiszta” olaj?

Az előadás egyik finom pontja, hogy a „zách (זך)” és a „kátit (כתית)” kifejezések nem pusztán költői jelzők. A „zách” a teljes tisztaságra, a „kátit” pedig az első, kíméletes préselésből származó olajra utal. Ez a kettő együtt adja azt az olajat, amely a menóra számára ideális.

A rabbi hangsúlyozza: a Tóra a menóra esetében külön kiemeli ezt a minőséget, mert ott nemcsak technikai funkcióról van szó, hanem szimbolikus jelentésről is.

Nem Istennek kellett a fény

Az előadás csúcspontja az a talmudi magyarázat, hogy a menóra fénye nem azért kellett, mert az Örökkévalónak világításra volt szüksége. Köves Slomó rabbi több bizonyítékot is idéz erre.

Az egyik, hogy a Szentélyben a menóra és a lechem hapanim (לחם הפנים), a színkenyér asztala nem úgy álltak, hogy a menóra egyszerűen „megvilágítsa” a kenyeret. A másik, hogy Salamon király a Szentély ablakait nem befelé tágulóra készítette, mint a hétköznapi házaknál, hanem kifelé tágulóra: vagyis nem fényt akart beengedni, hanem mintha fényt akart volna kifelé sugározni.

A legerősebb bizonyíték mégis az, hogy Izrael negyven évig a sivatagban az isteni fény vezetésével ment. Nem Istennek kellett emberi világítás, hanem az embernek kellett isteni világosság.

A nyugati mécses mint tanúságtétel

Köves Slomó rabbi végül a ner ma’aravi (נר מערבי), a nyugati mécses csodáját emeli ki. Ez volt az a láng, amelybe ugyanannyi olajat töltöttek, mint a többibe, mégis tovább égett náluk. Ez szolgált bizonyítékul arra, hogy a Sechiná (שכינה), az isteni jelenlét Izraelen nyugszik.

Így a menóra nem egyszerű világítótest, hanem élő jel: a fény nem funkció, hanem üzenet. Ezért kellett hozzá a legjobb olaj.

Az előadásban elhangzott példák

  • a fa tetejéről, közepéről és aljáról szedett olívák minőségi különbsége
  • az első, második és harmadik préselés különbsége
  • Rabbi Jehuda véleménye a kosár melletti lecsorgatásról és a kövekkel való préselésről
  • a különböző olajminőségek sorrendje
  • az a kérdés, miért nem a lisztáldozat kapja a legjobb olajat
  • az a magyarázat, hogy az Örökkévaló kíméli Izrael vagyonát
  • a menóra és a színkenyér asztalának elrendezése
  • Salamon Szentélyének kifelé táguló ablakai
  • a sivatagi vándorlás negyven éve mint bizonyíték arra, hogy nem Istennek kellett a fény
  • a nyugati mécses csodája mint tanúságtétel az isteni jelenlétről

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Betöltés, kis türelmet...

 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036