Cimkék: Mákot  hamistanúk  MI  podcast

A konspiráns tanúk határai – mikor nem alkalmazható a „szemet szemért” elve?
Mákot 2a–b – Napi Talmud 1922

A Mákot traktátus tanulmányozása visszacsatol a Szánhedrin traktátus témájához: a bíróság által kiszabható testi és halálbüntetésekhez. Míg a Szánhedrin négyféle halálbüntetéssel foglalkozott, a Mákot a testi fenyítések, elsősorban a botütések (malkut) törvényeit veszi górcső alá. Az első misna egy különleges esetkört tárgyal: mikor nem alkalmazható a Tóra egyik legismertebb büntetési elve, miszerint a konspiráns tanúval (éd zomém) „azt tegyék, amit ő tervezett másnak”. Ez a szabály általában érvényes – de vannak kivételek, amelyeket a misna részletez.

A konspiráns tanú (éd zomém) definíciója

A klasszikus esetben egy tanúpár tanúskodik egy súlyos bűncselekményről – például gyilkosságról. Ha azonban egy másik tanúpár igazolhatóan cáfolja őket azzal, hogy az adott időben más helyen tartózkodtak, akkor az első tanúkat hamis, de pontosabban konspiráns tanúknak minősítik. Ekkor a Tóra előírása szerint „azt kell vele tenni, amit ő szánt a másiknak” (5Mózes 19:19). A Talmud ezt az elvet szigorúan alkalmazza – kivéve bizonyos esetekben, amelyekben a tükörbüntetés nem hajtható végre.

A misna különleges esetei

A misna azokat az eseteket tárgyalja, amikor az „amit ő tervezett” szabálya nem alkalmazható, és helyette a tanúk botütést kapnak.

1. Hamis tanúzás egy kohénról (rossz pedigréjű kohén)
Ha két tanú azt állítja, hogy egy kohén apja olyan nőt vett el (pl. elváltat), akit nem lett volna szabad, a gyermek úgynevezett halál státuszba kerül, azaz elveszti a kohanitás jogait. Ha kiderül, hogy ez hamis tanúzás volt, a tanúkat nem lehet halállá nyilvánítani. Miért? Mert a halál státusz a gyerekekre is kihatna, a Tóra viszont csak az elkövetőt akarja büntetni, nem annak leszármazottait („veászitem lo”, „tegyétek vele”). Ezért ebben az esetben botütést kapnak a tanúk.

2. Hamis tanúzás gondatlan emberölésről (menedékváros esete)
Ha valakiről azt állítják, hogy gondatlanságból megölt valakit, akkor a Tóra szerint száműznie kell magát egy menedékvárosba (ir miklat). Ha azonban kiderül, hogy a tanúk hamisak, ők nem küldhetők száműzetésbe – mert a Tóra kifejezetten azt mondja: „ő meneküljön”, azaz csak az igazi elkövető. Ezért a tanúk ebben az esetben is botütést kapnak.

3. Hamis tanúzás váltságdíj kiszabásáról (kófer)
Ha egy állat megölt valakit, és az állat korábban is veszélyes volt, akkor a gazdájának kófert (váltságdíjat) kell fizetnie. Ha azonban valakiről hamisan tanúskodnak, hogy az ő állata ölt meg valakit, és ezáltal kófert kellett volna fizetnie, akkor a hamis tanúk nem fizethetnek kófert. Ennek oka: a kófer nem csupán pénzbeli kártérítés, hanem egy spirituális engesztelés. A konspiráns tanú nem követte el azt a bűnt, amihez ez az engesztelés kapcsolódik, így nem vonatkozhat rá. Botütés jár érte.

4. Hamis tanúzás, amely rabszolgasorsba juttathatna (héber szolga)
Ha egy szegény embert lopással vádolnak, és nem tudja megtéríteni a kárt, héber szolgává válhat. Ha kiderül, hogy a tanúk hamisan vádolták őt, nem adhatjuk el őket szolgának. A Tóra ugyanis úgy fogalmaz: „az embert a lopásáért adják el”, nem pedig a hamis tanúzásért. Ismét: botütés jár.

A botütés mint helyettesítő büntetés

A Talmud alaposan elemzi, honnan tudjuk, hogy botütést kell alkalmazni ezekben az esetekben. Több forrás is szóba kerül:

• 5Mózes 25:1–2: „Ha per lesz emberek között… és ha botütés fia a gonosz…” – ez a szöveg közvetett utalásként szolgálhat arra, hogy ha a tanúkról kiderül, hogy bűnösök, akkor botütést kell kapniuk.
• Általános törvényi alapelv: Minden tiltó parancsolat (láv), amelyhez nem kapcsolódik külön büntetés, automatikusan botütéssel jár. A hamis tanúzás tiltott, így ha nincs különleges büntetés, botütés jár.
• Kivétel: nincs tett (máké én bo máásze): A Talmud megjegyzi, hogy nem minden tiltás jár automatikusan botütéssel – csak akkor, ha a tiltás fizikai cselekedettel jár. A tanúvallomás szóbeli, így önmagában nem járna botütéssel. Ezért szükséges külön tan tanítása a Tórából.

Vitatott értelmezések a kóferről

A Talmud idézi a vitát arról, hogy a kófer (váltságdíj) vajon a bűnös engesztelését szolgálja-e (kapará), vagy kártérítés-e az áldozat családjának. Rabbi Smuél szerint a kófer az elkövető lelkének váltsága, míg a bölcsek szerint az áldozat értéke szerint fizetendő. Következésképp, ha a kófer egyfajta „spirituális megbocsátás”, akkor hamis tanúk esetében irreleváns. Mivel ők nem követtek el emberölést, nincs mit megváltani – így nem fizethetnek kófert.

A héber szolga esete és a vagyon kérdése

A Talmud részletesen tárgyalja azt is, mikor válhat valaki héber szolgává. A tanúzás tárgyát képező személy (pl. Svarc) akkor vált volna szolgává, ha nincs pénze a lopott összeg visszafizetésére. A kérdés az, hogy a konspiráns tanúk esetében ezt az „anyagi állapotot” hogyan vegyük figyelembe. Ha nekik van pénzük, akkor sem válhatnak szolgává – mert a Tóra világosan csak a lopás miatt engedi ezt meg, nem a hamis tanúzás miatt.

Összegzés

A misna és a Talmud tanítása szerint tehát a konspiráns tanú (éd zomém) csak akkor kapja meg azt a büntetést, amit ő másnak szánt, ha ez egyértelműen és maradéktalanul alkalmazható rá. Amikor a büntetés másokat (pl. utódokat) is sújtana, vagy spirituális értelmezésű (mint a kófer), illetve olyan feltételekhez kötött, amelyek nála nem állnak fenn (mint a rabszolgaság), akkor helyette a bíróság testi fenyítést – botütést – szab ki. A szabály célja, hogy igazságos, de nem túlzó megtorlás legyen a konspirációra.

Köves Slomó rabbi zárásként jókívánságait fejezte ki: kíván mindenkinek kóser, boldog és örömteli Pészachot, és hétfő estére ígéri a folytatást.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #hamistanúk