Cimkék: Chulin  podcast

A vörös tehén, a kék-fehér tehén és a leeső gatya: mi számít félbeszakított vágásnak?

A Chullin (חולין) 32. lapján Köves Slomó rabbi a kóser vágás határhelyzeteit elemezte: mi történik, ha a vörös tehén vágása közben egy másik állat is „beleparkol” a kés útjába? Érvényteleníti-e a szent célú munkát egy véletlenül levágott hétköznapi tehén? A lap második nagy kérdése a shehiyah (שהייה), vagyis a vágás közbeni megszakítás: mennyi szünet fér bele, ha kiesik a kés, leesik a ruha, elfárad a sakter, vagy másnak kell befejeznie a vágást? A sugya végén pedig a treifah (טרפה) és a neveilah (נבלה) különbsége kerül elő: mikor lesz egy állat csak fogyasztásra tiltott, és mikor válik tisztátalanságot okozó tetemmé?

A vörös tehén mellett semmi mással nem lehet foglalkozni

Köves Slomó rabbi az előző napi témákra utalt vissza: a parah adumah (פרה אדומה), a vörös tehén elkészítése közben semmilyen más munkát nem szabad végezni. Ha valaki a folyamat alatt mással foglalkozik, az érvényteleníti a vörös tehén elkészítését.

Rava (רבא) kérdése ezért különösen éles: mi van, ha valaki egy vörös tehenet és mellette egy hétköznapi tehenet egyetlen hosszú késsel, egyetlen suhintással vág le? A hétköznapi tehén kóser, mert azt szándékosan vágta le. A vörös tehén viszont érvénytelen, mert a vágása közben egy másik, önállóan érvényes cselekvést is végzett.

Ez akkor is fontos, ha maga a példa irreálisnak tűnik. A rabbi hangsúlyozta: a vörös tehén olyan ritka és szigorúan kezelt rítus volt, hogy a valóságban aligha állítanának mellé egy másik tehenet „kísérletezésre”. A Talmud azonban nem gyakorlati balesetnaplót ír, hanem jogelvi határokat rajzol.

Véletlenül levágott másik tehén: Rabi Natán és a bölcsek vitája

A következő esetben a vágó csak a vörös tehenet akarja levágni, de váratlanul mellé kerül egy másik tehén, és a kés azt is levágja. Itt már a kavanah (כוונה), a szándék kérdése dönt.

Rabi Natán (רבי נתן) szerint a hétköznapi shechitah (שחיטה) érvényességéhez nem kell kifejezett szándék. Ezért a véletlenül levágott másik tehén is kóser vágásnak számít. Ha pedig kóser, akkor a vörös tehén készítése közben valódi „másik munka” történt, tehát a vörös tehén érvénytelen.

A bölcsek szerint viszont a vágáshoz kell szándék. Ha a másik tehenet véletlenül vágta le, annak vágása nem érvényes. Ha nem érvényes cselekvés, akkor nem is számít olyan foglalatosságnak, amely érvényteleníti a vörös tehenet. Így náluk a vörös tehén megmarad kósernek.

„Vágja le azt” – de mit zár ki az „azt”?

A Tóra a vörös tehénnél úgy fogalmaz: „vágja le azt”. Ebből a bölcsek azt tanulják, hogy a vörös tehén vágásakor nem szabad egyszerre másik állatot is levágni.

Rava tanítása azért kellett, mert azt gondolhattuk volna: ez csak két vörös tehénre vonatkozik, vagyis csak akkor baj, ha két szent célú vörös tehenet vág egyszerre. Rava tisztázza: akkor is probléma van, ha a másik állat teljesen hétköznapi, chullin (חולין) célú tehén.

Más a helyzet egy tökkel. Ha valaki szándékosan úgy vágja a vörös tehenet, hogy közben egy tököt is levág a fáról, az is másik munkának számít, tehát érvényteleníti a vörös tehenet. Ha azonban a tököt véletlenül vágta le, az nem számít önálló foglalatosságnak.

Miért foglalkozik a Talmud lehetetlen esetekkel?

Köves Slomó rabbi itt hosszabb módszertani kitérőt tett. Felidézte egy izraeli főbíró, Goldberg írását arról, mi értelme van a Talmud látszólag lehetetlen kérdéseinek.

A rabbi példákat is hozott: mi történik, ha egy nő nem egyértelmű nemű gyermeket szül; hogyan kell kezelni az androgün státuszt; vagy mi van, ha egy fészekből kiesett fióka pont a határvonalon fekszik, egyik lába még a kijelölt körön belül, a másik kívül.

A válasz: ezek a kérdések nem azért kerülnek elő, mert gyakran előfordulnak. Azért fontosak, mert egy jogelvet a szélső eseteken lehet pontosan körberajzolni. A Talmud a határig viszi a példát, hogy megmutassa: hol kezdődik és hol ér véget egy fogalom.

Kiesett kés, leesett ruha, elfáradt sakter

Az új misna a vágás közbeni megszakítással foglalkozik. Ha valaki elkezdi a vágást, majd kiesik a kés a kezéből, gyorsan felveszi és folytatja; vagy leesik a ruhája, felhúzza és befejezi; vagy elfárad, és valaki más folytatja helyette — akkor azt kell megvizsgálni, mennyi ideig tartott a szünet.

Ha a megszakítás annyi ideig tartott, amennyi alatt egy állatot le lehetne vágni, a vágás érvénytelen. Ez a shehiyah (שהייה), a vágás közbeni várakozás tilalma.

Rabbi Shimon (רבי שמעון) más mértéket mond: szerinte nem a vágás ideje a mérce, hanem az, amennyi idő alatt a sakter vagy a szakértő megvizsgálja a kést.

Milyen állathoz mérjük a várakozási időt?

A Talmud pontosít: mit jelent az, hogy „annyi idő, amennyi alatt levágnak”? Ha valaki szárnyast vág, akkor egy másik szárnyas levágásának idejéhez mérjük, vagy akár egy marha levágásának hosszabb idejéhez?

Rava szerint mindig ahhoz az állatfajtához mérünk, amelyet éppen vág. Marhánál marha, szárnyasnál szárnyas. Más vélemény szerint még szárnyasnál is a nagyobb állat, például marha vágási ideje lehet a mérce.

Egy másik változat szerint nemcsak maga a vágás számít, hanem az állat előkészítése is: mennyi idő leteperni, lefektetni, megfordítani, majd levágni. Köves Slomó rabbi itt felidézte a régi vágások fizikai valóságát: a régi vágóhídi módszereknél az állat lefektetése, megfogása, előkészítése jelentős idő volt.

Életlen kés és sok apró szünet

A Talmud azt is mondja: ha valaki teljesen sima, de életlen késsel vág, akár nagyon hosszú ideig is húzhatja a vágást, a vágás ettől még lehet kóser. A lényeg, hogy a kés ne legyen recés, mert a rece tépi a simanim (סימנים), a légcsövet és nyelőcsövet.

De mi van, ha a hosszú vágás közben sok apró szünetet tart? Összeadódnak-e ezek a várakozások? A Talmud ezt nem dönti el egyértelműen. Hasonló kérdés marad az is, hogy ha már elvágta a szükséges nagyobbik részt, és csak utána áll meg, az még számít-e megszakításnak. Erre a válasz teiku (תיקו), eldöntetlen marad.

Treifah és neveilah: nem minden nem kóser ugyanaz

A lap utolsó nagy témája a treifah (טרפה) és a neveilah (נבלה) különbsége. A magyar „tréfli” szó ma sokszor mindent jelent, ami nem kóser. A Talmudban azonban pontosabb: treifah az az állat, amelyet kóserül levágtak, de kiderül róla, hogy olyan sérülése vagy betegsége volt, amelybe egy éven belül belehalt volna.

A neveilah ezzel szemben tetem: olyan állat, amelyet nem kóser módon öltek meg. Nemcsak fogyasztásra tilos, hanem érintéssel tisztátalanná is tesz.

A különbség gyakorlati: ha a vágás jó volt, de utólag kiderül egy halálos sérülés — például lyuk a tüdőn vagy sérült nyelőcső —, akkor az állat treifah. Ha viszont maga a vágás romlott el — például tépte a simant, várt közben, vagy rejtett módon vágott —, akkor az állat neveilah.

Rabi Akiva visszavonja véleményét

A misna szerint ha valaki előbb elvágja az egyik simant, majd a másikat nem szabályosan vágja, hanem tépi, vagy fordítva: előbb tépi, majd vág — az állat nem kóser. A vita arról szól, hogy ez treifah vagy neveilah.

Rabi Akiva (רבי עקיבא) először úgy gondolta, hogy az ilyen állat treifah. Rabi Jeshevav (רבי ישבב) azonban meggyőzte: minden olyan vágás, amelyben a hiba magában a vágási folyamatban történik, olyan, mintha nem kóserül ölték volna meg. Ezért az állat neveilah.

Köves Slomó rabbi kiemelte: különösen erős, hogy a misna megőrzi Rabi Akiva visszavonását. Ez azt tanítja, hogy még egy óriási bölcs is tévedhet, és be tudja ismerni, ha meggyőzték.

Miért marad meg egy régi misna, ha már megváltozott a vélemény?

A Talmud később egy másik misnát idéz, amely mintha mégis treifah státuszt adna olyan eseteknek, amelyeket az előző logika szerint neveilah-nak kellene tekinteni. Több válasz születik: lehet, hogy az egyik esetben a sérülés a vágás előtt történt, a másikban a vágás közben; lehet, hogy nem ugyanott történt a tépés, ahol maga a vágás; lehet, hogy a másik misna általánosabban csak „tiltott” esetekről beszél, nem kizárólag treifah-ról.

A legegyszerűbb válasz végül: az a másik misna Rabi Akiva korábbi véleményét tükrözi, abból az időből, mielőtt visszavonta volna. Ha egy misna egyszer rögzült, nem feltétlenül írják át utólag.

A rabbi ezt Maimonidész példájával világította meg. A Rambam (רמב״ם) műveiben több helyen látszott ellentmondás, míg a kairói genizában előkerült kéziratokból kiderült: Maimonidész később áthúzott és javított bizonyos részeket. A másolatokban azonban gyakran a korábbi állapot maradt fenn. Így évszázadokon át rabbik magyaráztak olyan ellentmondásokat, amelyek a szerző későbbi javítása szerint már nem is léteztek.

Az elhangzott példák röviden

• Vörös tehén és mellette álló hétköznapi tehén egyetlen vágással.
• Szándékosan levágott „kék-fehér” tehén a vörös tehén mellett.
• Véletlenül a vörös tehén mellé kerülő másik tehén.
• Rabi Natán véleménye: hétköznapi vágáshoz nem kell kavanah (כוונה).
• A bölcsek véleménye: vágáshoz kell szándék.
• „Vágja le azt” mint kizárás: ne vágjon vele együtt mást.
• Vörös tehén mellett levágott tök.
• Irreális talmudi esetek mint jogelvi határrajzolás.
• Nő, aki bizonytalan nemű vagy androgün gyermeket szül.
• Madár vagy furcsa lény születésének elméleti kérdése.
• Fészekből kiesett fióka a határvonalon, egyik lába belül, másik kívül.
• Kieső kés vágás közben.
• Leeső ruha vagy gatya vágás közben.
• Elfáradó sakter, akinek más fejezi be a vágást.
• Shehiyah (שהייה), vágás közbeni várakozás.
• Rabbi Shimon mértéke: a kés ellenőrzésének ideje.
• Marha vágási ideje marhához, szárnyasé szárnyashoz mérve.
• Állat leteperése, lefektetése, megfordítása és levágása.
• Régi vágóhídi módszer, amikor a tehenet lefektetik a vágáshoz.
• Életlen, de sima kés, amellyel akár hosszú ideig is vághatnak.
• Recés kés, amely tépi a simanim (סימנים).
• Sok apró megszakítás összeadódásának kérdése.
• A nagyobbik rész elvágása utáni megállás kérdése.
• Treifah (טרפה): kóserül levágott, de halálos sérülésű állat.
• Neveilah (נבלה): nem kóser módon leölt tetem.
• Lyukas tüdő vagy sérült nyelőcső mint treifah példa.
• Feltépett légzőcső és levágott nyelőcső.
• Levágott légzőcső és feltépett nyelőcső.
• Rejtett vágás, chaladah (חלדה), vagy várakozás miatti hiba.
• Rabi Akiva véleményének visszavonása Rabi Jeshevav érvelése után.
• Hasánál kettévágott állat.
• Élve kitépett combú állat.
• Tüdőbe szúrt kés a részben már levágott állatnál.
• Eszter könyvének királyi rendelete mint párhuzam: ami egyszer rögzült, nem mindig vonható vissza.
• Rambam kéziratainak javításai a kairói genizában.
• Rabbik, akik évszázadokon át látszólagos ellentmondásokat magyaráztak.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud