Cimkék: Chulin  podcast

Két micva, egy halál: hol marad a Tóra ígért jutalma?

Köves Slomó rabbi a Chulin (חולין) utolsó lapján egy padláson fészkelő galamb tulajdonjogi kérdésétől jut el a traktátus egyik legsúlyosabb filozófiai dilemmájáig. Ha a Tóra az apák tiszteletéért és az anyamadár elküldéséért is hosszú életet ígér, hogyan történhetett meg, hogy valaki éppen ezt a két micvát teljesítette, majd lezuhant és meghalt? A válasz már túlvezet a madárfészken, a tulajdonon és a halachikus részletszabályokon: a micva jutalma nem feltétlenül ezen a világon válik láthatóvá.

Galambok a padláson: a tieid vagy mégsem?

A lap első kérdése a padláson vagy háztetőn maguktól megtelepedő galambokról szól. Ezeknél fennáll a shiluach haken (שילוח הקן), az anyamadár elküldésének kötelezettsége, tehát nem számítanak teljesen rendelkezésre álló, mezuman (מזומן) madaraknak.

Ugyanakkor más ember nem viheti el őket, még ha szigorú értelemben nem is tekintjük ezt teljes lopásnak: darkei shalom (דרכי שלום), a békesség fenntartása miatt tilos.

Felmerül azonban az ismert elv: az ember udvara, chatzer (חצר), bizonyos dolgokat a tudta nélkül is megszerezhet neki. Ha tehát a fészek a saját tetőn van, miért nem válik automatikusan az övévé?

A félig megszületett tojás

A Talmud különös válasza szerint a shiluach haken kötelezettsége már akkor létrejöhet, amikor a tojás még csak részben jött ki az anyamadárból. Az udvar viszont csak akkor szerezheti meg, amikor a tojás ténylegesen bekerült a fészekbe.

Köves Slomó rabbi a helyzetet egy parkolóhelyhez hasonlította: valaki már indexel, várja, hogy felszabaduljon a hely, és egy másik autó mégis beáll elé. Jogilag talán még nem volt az övé, de nyilvánvalóan számított rá. Hasonlóan a galambfészeknél is létezik egy köztes állapot a tényleges birtoklás és a jogos várakozás között.

Az udvar csak azt szerzi meg, amihez hozzáférsz

Egy másik magyarázat szerint amíg az anyamadár a fiókákon ül, a tulajdonos nem férhet hozzájuk, hiszen előbb el kell küldenie az anyát. Ezért az udvar sem szerzi meg automatikusan a fiókákat.

Csak amikor az anyát elhesegetik, válnak a fiókák valóban hozzáférhetővé, és akkor léphet működésbe a kinyan chatzer (קניין חצר), az udvar általi tulajdonszerzés.

A Talmud még a kiskorú szomszéd esetével is számol: ha ő viszi el a fiókákat, az apa kötelessége lehet visszaadni őket darkei shalom, a béke érdekében.

Levi bar Simon ajándéka

Levi bar Simon (לוי בר סימון) a saját területén lévő fészek fiókáit Rav Yehudának (רב יהודה) akarta ajándékozni. A probléma az volt, hogy ő maga még nem szerezte meg őket.

A megoldás: Rav Yehuda menjen oda, ütögessen a fészeknél, hogy az anyamadár felszálljon. Ekkor Levi bar Simon udvara megszerzi a fiókákat, és ezután már átadhatja őket kinyan sudar (קניין סודר), kendővel végzett szimbolikus tulajdonátruházás útján.

A Talmud felveti a Yom Tov (יום טוב), a muktzeh (מוקצה) és a nolad (נולד) problémáját is, de végül a lényeg az marad: olyasmit nem lehet ajándékba adni, amit az ember maga még nem szerzett meg.

A könnyű micva hatalmas ígérete

Az utolsó misna visszatér az anyamadárhoz: még egy másik micva, például a metzora (מצורע) megtisztítása kedvéért sem szabad az anyát a fiókákkal együtt elvenni.

A Talmud innen kal vachomer (קל וחומר) következtetést von le. Ha egy ennyire „könnyű” micváért, amelynek anyagi értéke mindössze egy issar (איסר), azt ígéri a Tóra, hogy „jó legyen neked, és hosszú életű légy”, mennyivel inkább jár jutalom a súlyosabb, nagyobb áldozatot kívánó micvákért.

A fiú, aki két micvát teljesített — és meghalt

Rabbi Yaakov (רבי יעקב) azonban megrendítő történetet mond. Egy apa elküldte a fiát, hogy hozzon neki fiókákat. A fiú ezzel teljesítette a szülők tiszteletét, kibbud av va’em (כיבוד אב ואם). Felment, elküldte az anyamadarat, tehát teljesítette a shiluach haken micváját is.

Mindkét micvához hosszú élet ígérete kapcsolódik.

A fiú visszafelé lezuhant és meghalt.

Rabbi Yaakov kérdése kegyetlenül egyszerű: hol van ennek az embernek a hosszú élete, és hol van az, hogy „jó lesz neki”?

„A világ, amely teljesen hosszú”

Rabbi Yaakov válasza szerint az ígéret nem feltétlenül erre a földi életre vonatkozik. „Hosszúak legyenek napjaid” — arra a világra utal, amely teljes egészében hosszú; „jó legyen neked” — arra a világra, amely teljes egészében jó.

Ez a Olam HaBa (עולם הבא), az eljövendő világ, illetve a techiyat hametim (תחיית המתים), a halottak feltámadásának perspektívája. A micvák jutalma nem olyan mechanizmus, amely garantálja, hogy ezen a világon minden igaz emberrel csak jó történhet.

Talán bűnös gondolata volt?

A Talmud természetesen megpróbál más magyarázatot találni. Lehet, hogy a fiú közben bűnös dologra gondolt?

A válasz: puszta rossz gondolatért Isten nem büntet úgy, mintha azt végre is hajtották volna. Egy kivétel merül fel: avodah zarah (עבודה זרה), a bálványimádás gondolata.

De Rabbi Yaakov szerint még ez sem oldja meg a kérdést. Ha ezen a világon a micva jutalma közvetlenül működne, akkor éppen a két teljesített micvának kellett volna megvédenie az embert attól, hogy ilyen gondolatba jusson és meghaljon.

A micva küldöttét nem éri baj — kivéve, ahol eleve veszély van

Rabbi Elazar (רבי אלעזר) azt tanította: shluchei mitzvah einan nizokin (שלוחי מצוה אינן ניזוקין), a micva küldötteit nem éri baj.

A Talmud előbb felveti, hogy ez talán csak odafelé igaz, visszafelé már nem. De kiderül: a védelem oda- és visszaúton is érvényes.

Mi történt akkor a fiúval?

A létra eleve rozoga volt. Ahol a veszély állandó és nyilvánvaló, makom dekavia hezeka (מקום דקביע היזקא), ott nem lehet csodás védelemre hagyatkozni. Köves Slomó rabbi ezt mai példával érzékeltette: attól, hogy valaki micvát teljesít, még nem szaladgálhat cikázva az autópályán.

Sámuel próféta is félt Saultól, amikor Isten küldte Dávid felkenésére: a micva nem szünteti meg a reálisan fennálló életveszélyt.

Acher tragédiája

A traktátus végén megjelenik Acher (אחר), vagyis Elisha ben Avuyah (אלישע בן אבויה), a nagy tudós, aki később elhagyta a vallást.

Rav Yosef szerint, ha Acher úgy értelmezte volna a Tóra hosszú életre vonatkozó ígéretét, ahogy unokája, Rabbi Yaakov, talán nem vétkezett volna.

Az egyik hagyomány szerint ő is olyan esetet látott, amelyben valaki micvát teljesített, mégis meghalt. Másik változat szerint Rabbi Chutzpit HaMeturgeman (רבי חוצפית המתורגמן), a rómaiak által kivégzett nagy tanító nyelvét látta a szemétben.

Acher kérdése az volt: az a száj, amely „gyöngyszemeket” adott a világnak, ezt érdemli?

Köves Slomó rabbi itt maga is nyitva hagyott egy mélyebb filozófiai problémát. Acher nyilván tudott a túlvilágról. Talán nem annak létezése zavarta, hanem az, hogyan lehet, hogy a Tóra igazsága ennyire nem látható ezen a világon.

A Chulin utolsó tanulsága

A Chulin több mint négy hónapnyi tanulás után nem egy kósersági részletszabállyal ér véget, hanem a vallási élet egyik legnehezebb kérdésével: mit jelent hinni az isteni igazságosságban akkor, amikor a földi valóság nem igazolja azonnal a Tóra ígéreteit?

Köves Slomó rabbi előadásában a traktátus lezárása ezért különösen erős. A shiluach haken egy olcsó, egyszerű micvának tűnik, de a végén az egész jutalom, hit, szenvedés és túlvilág kérdését megnyitja. A Talmud válasza nem az, hogy az igaz emberrel nem történhet rossz. Hanem az, hogy a történet nem ér véget ott, ahol ezt a világot látjuk.

Az elhangzott példák röviden

• Padláson vagy háztetőn fészkelő galambok.
• Saját udvar által történő tulajdonszerzés.
• Égből az udvarra eső iPhone példája.
• Félig megszületett tojás.
• Más által elfoglalt, kiszemelt parkolóhely.
• Kiskorú, aki elviszi a szomszéd fiókáit.
• Levi bar Simon fészkének ajándékozása Rav Yehudának.
• Fészek megütögetése, hogy az anyamadár felszálljon.
• Kinyan sudar egy szalvéta segítségével.
• Yom Tov, muktzeh és nolad lehetősége.
• Metzora megtisztításához szükséges madár.
• Egy issar értékű „könnyű micva”.
• Apa, aki fiókákért küldi a fiát.
• Szülők tisztelete és shiluach haken egyszerre.
• A fiú lezuhanása és halála.
• Bűnös gondolat lehetősége.
• Bálványimádás gondolata.
• A micva küldöttének védelme.
• Rozoga létra.
• Autópályán veszélyesen közlekedő ember példája.
• Sámuel félelme Saultól.
• Acher, Elisha ben Avuyah története.
• Rabbi Chutzpit HaMeturgeman levágott nyelve.
• Acher kérdése: hogyan kerülhet porba egy Tórát tanító száj?
• Rabbi Yaakov tanítása a Olam HaBaról és a techiyat hametimről.
• A Chulin traktátus négy és fél hónapos tanulásának befejezése.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud