Cimkék: Chulin  podcast

Kóser madár, Tesco-tojás és a kotló apa: mikor kell elhesegetni az anyamadarat?

Köves Slomó rabbi a Chulin (חולין) 140. lapján továbbviszi a shiluach haken (שילוח הקן), vagyis a fészek elhesegetésének micváját. A lap első nagy kérdése az, hogy a Tóra miért használja a tzippor (צפור) szót, és ebből honnan tudjuk, hogy csak kóser madárra vonatkozik a parancs. A második rész még képszerűbb: mi van, ha kóser madár nem kóser tojásokon ül, ha a fiókák sérültek, ha valaki már elkezdte levágni a fiókát, ha a madár nem teljesen ül a tojásokon, hanem lebeg fölöttük, vagy ha egy hím madár, sőt egy hím sólyomként említett kore zachar (קורא זכר) kotlik más madár tojásain. A lap végig azt vizsgálja: mit jelent valójában „fészken ülni”, és mikor mondhatjuk, hogy ez még a Tóra által leírt helyzet.

A tzippor csak kóser madár?

A misna szerint nem kóser madár esetében nincs shiluach haken. A Talmud ezt a Tóra szavából vezeti le: kan tzippor (קן צפור), „madárfészek”. Köves Slomó rabbi magyarázata szerint a Tóra két szót használ madárra: tzippor (צפור) és of (עוף). A tzippor itt kóser típusú madarat jelent, míg az of tágabb szó, amely kóser és nem kóser madárra is vonatkozhat.

A Talmud azonban hosszú sor idézettel próbálja megingatni ezt az állítást. Ha találunk olyan helyet, ahol a tzippor nem kóser madárra is vonatkozik, akkor nem lehetne ebből kizárni a nem kóser madarat a fészek micvájából.

Bálványkép, zsoltárok, Noé bárkája

Az első idézet szerint tilos faragott képet készíteni bármiféle szárnyas tzipporról. Felmerül: ha a tzippor mindig kóser, akkor miért kell hozzátenni, hogy szárnyas? A Talmud válasza: a tzippor valóban kóser madár, a „szárnyas” pedig más szárnyas élőlényekre, például nem kóser madarakra vagy sáskákra utalhat.

Ugyanez a szerkezet ismétlődik a zsoltárokban is, ahol az állatok, csúszómászók, tzipporok és szárnyasok áldják Istent. A Talmud itt is azt mondja: a tzippor a kóser madarat jelenti, a „szárnyas” pedig a többi szárnyast.

Noé bárkájánál is szerepel „mindenféle tzippor, mindenféle szárnyas”. A Talmud ugyanazzal a válasszal él: a két szó nem ugyanazt fedi. Köves Slomó rabbi ezt azzal a viccel érzékeltette, amikor a börtönben ülők már megszámozták a vicceket, és elég csak bemondani a számot. Itt is újra és újra ugyanaz a kérdés és ugyanaz a válasz tér vissza.

„Az ég tzipporjai” és a tiszta tzippor

Dániel könyvében az szerepel, hogy az ég mindenféle tzipporjai laknak az ágakon. Itt elsőre úgy tűnik, hogy a szó mindenféle madarat jelent. A válasz: az „ég tzipporjai” külön kifejezés, és ezért tágabb lehet; de ha önmagában szerepel a tzippor, akkor továbbra is kóser madarat jelent.

A Tóra másik helyen azt mondja: minden tiszta tzipport ehettek. Ebből látszólag az következne, hogy van tisztátalan tzippor is. A Talmud azonban finomít: nem nem kóser fajú madárról van szó, hanem olyan kóser fajú madárról, amely valamilyen okból tilos lett, például treifah (טרפה) sérülés miatt.

A leprás megtisztításának két madara

A Talmud ezután a metzora (מצורע), a leprás megtisztításának szertartásához használt két madárra tér át. A szertartásban az egyik madarat levágják, vérét rituális vízbe teszik, a másik madarat pedig belemártják ebbe, majd elengedik. A Tóra itt is tzipporokat említ.

Felmerül, hogy a „tiszta tzippor” kifejezés talán a leprás szertartásában használt madárra vonatkozik: ne egyék meg azt a madarat, amelyet a megtisztítás céljára vágtak le. De a Talmud nem ebből akarja bizonyítani, hogy létezik nem kóser tzippor.

Azt is megvizsgálja, miért mondja a Tóra: két élő, tiszta tzippor. Az „élő” talán azt zárja ki, hogy a madár treifah legyen. De a Talmud szerint ezt máshonnan is tudjuk: ahogy a Szentélyben bemutatott engesztelő áldozatoknál, úgy a Szentélyen kívüli, megtisztító szerepű madaraknál is alkalmas, ép állatra van szükség.

Machshir és mechaper

Köves Slomó rabbi itt magyarázta a két fogalmat: mechaper (מכפר), amely engesztelést hoz, és machshir (מכשיר), amely alkalmassá tesz valakit egy új státuszra. A Szentélyben hozott áldozatok között vannak engesztelő és alkalmassá tevő áldozatok, de mindkettőnek kósernek kell lennie.

Ugyanez igaz a Szentélyen kívüli párhuzamokra is: a Jom Kippurkor a pusztába küldött bak engesztelő jellegű, a metzora két madara pedig alkalmassá teszi az embert a tiszta státuszra. Ezért nem kell a „tiszta” szóból tanulni, hogy ne legyen treifah.

A bűnös város madara és a bálványért kapott madár

A Talmud újabb lehetőséget vet fel: talán a „tiszta” szó azt zárja ki, hogy a madár egy bűnös város, ir hanidachat (עיר הנידחת), tulajdona legyen. Ha egy egész város bálványimádóvá válik, annak vagyonát el kell pusztítani. Egy ilyen madarat nem lehet a metzora szertartásában használni, még akkor sem, ha azt a madarat amúgy levágnák.

Rava másik magyarázata szerint a „tiszta” szó azt zárja ki, hogy olyan madarat használjanak, amelyet bálványért, avodah zarah (עבודה זרה), cserébe kaptak. Ha valaki egy bálványszobrot madárra cserél, az a madár tilalmassá válik, ezért még a levágandó madárként sem alkalmas a szertartásra.

A gyilkos madár

Ravina szerint a „tiszta” szó azt is kizárhatja, hogy olyan madarat használjanak, amely embert ölt. Ha már bíróság elé vitték és halálra ítélték, természetesen nem lehet szertartási madár. De még ha nem is került bíróság elé, a madár státusza problémás, mert fennáll a kötelesség: u-vi’arta hara mikirbecha (ובערת הרע מקרבך), „irtasd ki a rosszat magad közül”.

Így a Talmud végül megvédi az eredeti állítást: a tzippor szó önmagában kóser fajú madarat jelent. A sok idézet látszólag ezt cáfolná, de mindegyiket másképp lehet értelmezni.

Nem kóser madár kóser tojáson, kóser madár nem kóser tojáson

A misna ezután azt mondja: ha nem kóser madár ül kóser madár tojásain, vagy kóser madár ül nem kóser tojásokon, nincs shiluach haken. Az első könnyen érthető: az anya nem tzippor, vagyis nem kóser fajú madár.

A másodikhoz a Talmud a vers végét idézi: „a fiókákat vedd el magadnak.” Ez azt jelenti, hogy olyan fiókákról vagy tojásokról van szó, amelyeket te magad fogyaszthatnál. Ha a tojás nem kóser, akkor legfeljebb a kutyának adhatnád, nem „magadnak” vennéd el.

Treifah anya és treifah fiókák

Rav Kahana tanítása szerint ha az anyamadár kóser fajú, de treifah, akkor el kell hesegetni. Ha viszont a fiókák treifahk, akkor nem kell. A különbség abból adódik, hogy az anyára a tzippor kifejezés vonatkozik, és kóser fajú madárként beletartozik. A fiókáknál viszont a „vedd el magadnak” feltétel számít: treifah fiókát nem tudsz magadnak ételként elvenni.

A Talmud megvizsgál egy brájtát, amely látszólag azt mondja, hogy treifah fiókák anyját is el kell küldeni. A feloldás: nem treifah fiókák anyjáról van szó, hanem a fiókák treifah anyjáról.

Egyetlen átvágott szimán

A Talmud különösen finom esetet vet fel. Valaki talál egy fészket, elfelejti elküldeni az anyamadarat, és elkezdi levágni az egyik fiókát. Már átvágott egy simant (סימן), vagyis a vágáshoz szükséges egyik csövet, de még nem fejezte be a vágást.

Most mi a fióka státusza? Ha befejezi a vágást, kóser lehet. Ha viszont itt megállna, a fióka treifah lenne. Vajon ebben a pillanatban még köteles elküldeni az anyamadarat? A Talmud nem dönt: teiku (תיקו), a kérdés nyitva marad.

Közvetlen kotlás vagy elválasztás?

A következő sor kérdés azt vizsgálja, mit jelent az, hogy az anya „kotlik” a tojásokon vagy fiókákon. Mi van, ha zsebkendő van az anya hasa és a tojások között? Mi van, ha a madár a saját szárnyán ül, és a szárnya választja el a tojásoktól? Mi van, ha két sor tojás van egymáson, és az anya csak a felső soron ül?

Ezek mind azt kérdezik: kell-e fizikai, közvetlen kapcsolat az anya teste és a tojások között, vagy elég, hogy funkcionálisan ő melegíti, ő gondozza őket.

Tesco-tojás és életképtelen tojás

A Talmud azt is kérdezi: mi van, ha a tojások megtermékenyítetlenek, vagyis soha nem kelhet ki belőlük fióka? Köves Slomó rabbi mai példával „Tesco-tojásnak” nevezte ezt. Ilyenkor nem kell elhesegetni, mert a Tóra a tojásokat a fiókákhoz hasonlítja: ahogy a fiókának életképesnek kell lennie, úgy a tojásnak is olyannak kell lennie, amelyből lehet folytatás.

Ugyanez igaz a fiókákra is: ha már tudnak repülni, akkor nincs szükségük az anyára, ezért a micva nem vonatkozik rájuk. A shiluach haken olyan helyzetre vonatkozik, ahol az anya még valóban a fiókák vagy tojások védelmében ül a fészekben.

A kakas, a kaparot és a tojásos tréfa

Köves Slomó rabbi egy humoros példával világította meg, honnan lehetne tudni, hogy egy tojás nem természetes fészekből való. A Jom Kippur előtti kaparot (כפרות) kapcsán mesélt történetet: valaki kakassal érkezik a zsinagógába, valaki pedig tréfából bolti tojást tesz a zacskóba a kakas alá. A tulajdonos megijed: talán tyúkot vett kakas helyett.

A történet azt mutatja, hogy bizonyos esetekben igenis felismerhető, ha egy tojás emberi beavatkozással került oda. Ma akár a bolti pecsét is elárulhatná.

Lebegő madár és oldalsó érintés

A misna szerint ha az anyamadár nem ül, hanem lebeg a fészek fölött, de szárnyai hozzáérnek a tojásokhoz vagy fiókákhoz, az kotlásnak számíthat. Ha nem ér hozzájuk, nem.

A Talmud finomít: nem mindegy, hogyan ér hozzá. Ha a hasa van a fészek fölött, és szárnyaival is érinti őket, az inkább kotlás. Ha csak oldalról, a szárny szélével ér hozzájuk, miközben nem valóban fölöttük van, az már nem feltétlenül számít kotlásnak.

Ágakon ülő madár a tojások fölött

Egy másik esetben a madár nem közvetlenül a tojásokon ül, hanem a fészek fölött két ágon támaszkodik, és a teste a tojások fölött van. A mérce az: ha kivennénk az ágakat, ráesne-e a tojásokra. Ha igen, akkor ez olyan, mintha rajtuk ülne, és a micva érvényes. Ha önmagát tartja, és nem a tojásokhoz való helyzete határozza meg az ülést, akkor nem.

Köves Slomó rabbi ezt a micvák állva teljesítéséhez hasonlította. Ha valaki támaszkodik imánál vagy omerszámlálásnál, az számít állásnak, ha a támasz elvétele után is meg tudna állni. Ha a támasz nélkül elesne, akkor nem állt valóban.

Egy tojás is fészek

A Tóra kan (קן), fészek, szót használ. Ebből a Talmud tanulja, hogy akár egyetlen tojás vagy egyetlen fióka is elég ahhoz, hogy fészeknek számítson. Nem kell teljes alj, sok tojás vagy sok fióka.

A fészek státuszát tehát nem a mennyiség adja, hanem a helyzet: anya, tojás vagy fióka, és az ember lehetősége, hogy elvegye őket.

Kóser faj, másik kóser faj tojásain

Felmerül az is, mi van, ha egy kóser fajú madár egy másik kóser fajú madár tojásain ül — például galamb és gerlice esete. A misna kifejezetten nem kóser madárról és nem kóser tojásról beszélt, ezért elsőre úgy tűnhet, hogy két különböző kóser faj között igenis kell shiluach haken.

A Talmud azonban azt mondja: nem biztos, hogy ez bizonyítható. Lehet, hogy a misna csak azért fogalmaz így, mert utána a kore zachar különleges esetéről akar beszélni.

A hím kore külön esete

Rabbi Eliezer (רבי אליעזר) szerint ha egy kore zachar (קורא זכר), a leiratban hímsólyomként említett hím madár ül a tojásokon, el kell hesegetni. A bölcsek szerint nem.

A Talmud szerint a vita nem általában minden hím madárról szól. Sima hím madár esetében mindenki egyetért, hogy nem kell elküldeni, mert a Tóra anyamadárról beszél. A kore különleges, mert ennél a fajnál a hím kotlása ismert jelenségként jelenik meg. Ezért Rabbi Eliezer szerint, ha ő ül a tojásokon, funkcionálisan anyai szerepet tölt be.

A bölcsek azonban itt is ragaszkodnak ahhoz, hogy a micva nem terjed ki rá. Köves Slomó rabbi a modern családi példával érzékeltette a kérdést: ha az apa vigyáz a gyerekekre, a gondoskodás valóságos, de a halachikus kategória itt mégis az „anya” szóhoz kötődik.

A tojások hangja és a kikelés időzítése

A tanulás végén a rabbi saját libatelepes élményét is elmesélte: a keltetőben a tojásokból már hallani lehetett a kislibák hangját, ahogy mintha egyeztetnének egymással. A természetben a fiókáknak egyszerre kell kikelniük, ezért a tojásban lévő madarak „bevárják” egymást.

Ez a megfigyelés szépen illeszkedik a lap témájához: a Talmud nem elvontan beszél tojásról és kotlásról, hanem arról az élő folyamatról, amelyben tojásból fióka lesz, és amelyhez az anyamadár jelenléte még valódi szerepet ad.

A lap fő tanulsága

A Chulin 140 azt mutatja meg, hogy a shiluach haken micvája nem pusztán arról szól, hogy van-e egy madár és alatta tojás. A Talmud lépésről lépésre megkérdezi: kóser fajú-e a madár, fogyasztható-e a tojás, életképes-e a fióka, valóban az anya ül-e ott, ténylegesen kotlik-e, közvetlenül érintkezik-e, és még fennáll-e az a kapcsolat, amelyre a Tóra parancsa vonatkozik.

Köves Slomó rabbi magyarázatában a lap egyszerre nyelvi nyomozás és biológiai pontosság: egyetlen szó, a tzippor, meghatározza a micva határát, majd a Talmud a tojás, fióka, szárny, ág, hím kotlás és bolti tojás finom különbségein keresztül mutatja meg, hogy a micva mindig konkrét élethelyzethez kötődik.

Az elhangzott példák röviden

• Shiluach haken (שילוח הקן), az anyamadár elküldése.
• Kan tzippor (קן צפור), madárfészek.
• Tzippor (צפור) mint kóser madár.
• Of (עוף) mint tágabb madárfogalom.
• Faragott kép készítésének tilalma szárnyasról.
• Sáska mint szárnyas élőlény.
• Zsoltárok felsorolása: vad, állat, csúszómászó, tzippor, szárnyas.
• Noé bárkájába érkező tzipporok és szárnyasok.
• Dániel könyvének „égi tzipporjai”.
• „Minden tiszta tzipport ehettek” kifejezés.
• Treifah (טרפה) kóser fajú, de sérült madár.
• Metzora (מצורע), leprás megtisztítása.
• Két madár a megtisztítási szertartásban.
• Egy madár levágása és vére rituális vízben.
• Másik madár bemártása és elengedése.
• Machshir (מכשיר), alkalmassá tevő szertartás.
• Mechaper (מכפר), engesztelő szertartás.
• Jom Kippuri bak mint Szentélyen kívüli engesztelés.
• A metzora madarai mint Szentélyen kívüli alkalmassá tevő szertartás.
• Ir hanidachat (עיר הנידחת), bűnös város madara.
• Bálványért, avodah zarah (עבודה זרה), cserébe kapott madár.
• Gyilkos madár, amely embert ölt.
• Bíróság elé vitt vagy még nem vitt madár.
• U-vi’arta hara mikirbecha (ובערת הרע מקרבך), a rossz eltávolítása.
• Nem kóser madár kóser tojásokon.
• Kóser madár nem kóser tojásokon.
• „Magadnak” elve: csak fogyasztható tojás vagy fióka.
• Treifah anyamadár.
• Treifah fiókák.
• Egy siman (סימן) átvágása a fiókánál.
• Teiku (תיקו), nyitva maradó kérdés.
• Zsebkendő az anya és tojások között.
• Madár, amely saját szárnyán ül.
• Két sor tojás egymáson.
• Megtermékenyítetlen, „Tesco-tojás”.
• Kismadarak, amelyek már tudnak repülni.
• Jom Kippur előtti kaparot (כפרות) és a tojásos tréfa.
• Lebegő madár a fészek fölött.
• Szárnyával érintkező madár.
• Csak oldalról érintő szárny.
• Ágakon támaszkodó madár a tojások fölött.
• Támaszkodó ember az állva végzett micváknál.
• Amidah és omerszámlálás példája.
• Egyetlen tojás a fészekben.
• Egyetlen fióka a fészekben.
• Galamb és gerlice mint két kóser faj.
• Kore zachar (קורא זכר), a hím kore különleges esete.
• Rabbi Eliezer és a bölcsek vitája.
• Sima hím madár, amelynél nincs elküldési kötelezettség.
• Hím kotlás mint különleges fajspecifikus jelenség.
• Keltetőben egymással „beszélő” libatojások.
• Fiókák egyszerre kelésének természetes összehangolása.

—————————————————-

Chulin (Közönségesek) – חֻלִּין
E traktátus neve eredetileg „A nem áldozati célra szánt állatok levágása” volt, és ebben a rendben az egyetlen traktátus, amely nem az áldozatra vagy annak bemutatására vonatkozó törvényeket tárgyal: a közönséges, fogyasztásra szánt állatok levágása; melyek azok a betegségek vagy sérülések, melyek a kóser állatot alkalmatlanná teszik a fogyasztásra; a tej és a hús egyidejű fogyasztásának tilalma; a papokat megillető rész; és a madárfészek védelméről szóló törvény. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 141 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud