Böchorot 4 – Napi Talmud 2452: Mutációk, elsőszülöttek és a léviták kiváltsága

  • Ez az esemény elmúlt.

Böchorot 4 – Napi Talmud 2452: Mutációk, elsőszülöttek és a léviták kiváltsága

  

Cimkék:   

Mutációk, elsőszülöttek és a léviták kiváltsága

Mi történik, ha egy kecskének bárányra hasonlító utóda születik, egy báránynak pedig az egyik szeme libaszemre, a másik borjúszemre emlékeztet? És miért nem kell a lévitának kiváltania sem az elsőszülött fiát, sem az elsőszülött szamarát, miközben elsőszülött kóser állatára továbbra is vonatkozik a szentség? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) negyedik lapján a testi eltérésektől eljut a sivatagi népszámlálásig, a 22 000 lévita és a 22 273 elsőszülött különbségéig, majd egy még alapvetőbb kérdéshez: vajon a sivatagi negyven évben születtek-e egyáltalán szent elsőszülöttek?

Mikor tesz egy sérülés alkalmatlanná az áldozatra?

Az elsőszülött kóser állatot a kohen (כהן) kapja meg, és ha hibátlan, áldozatként mutatja be. Ha azonban testi hibája, mum (מום) van, már nem kerülhet az oltárra: a kohen áldozatbemutatás nélkül vághatja le és fogyaszthatja el.

Köves Slomó rabbi először az előző napi három véleményt idézte fel arról, hogy mekkora nem zsidó tulajdonrész szünteti meg az elsőszülött szentségét.

Rav Huna (רב הונא) szerint akár egy egészen kis rész – például a fül – is elegendő. Rav Chisda (רב חסדא) szerint olyan testrész szükséges, amely nélkül az állat elpusztulna. Rava (רבא) ennél enyhébb határt húz: elegendő olyan rész, amelynek hiánya miatt az állat már terefah (טרפה) lenne, vagyis kóser módon levágva sem volna fogyasztható.

A mutáció is testi hibának számíthat

Az új kérdés az volt: vajon egy veleszületett, szokatlan testi forma is mum (מום)?

A Talmud példája szerint egy kecskének bárányra hasonlító utóda, vagy egy báránynak kecskeszerű utóda születik. Ha az utód teljesen más faj jellegét mutatja, mentes lehet az elsőszülöttség szabályai alól. Ha viszont saját fajának bizonyos jegyei még felismerhetők rajta, elsőszülöttnek számít – ám a mutáció miatt nem áldozható fel, hanem a kohennek kell átadni.

Rabbi Yochanan (רבי יוחנן) tanítása tehát azt mondja ki: a mutáció önmagában olyan testi eltérés lehet, amely áldozati alkalmatlanságot okoz.

Malacszájú kecske és kecskeszájú bárány

A Gemara megkérdezi: mondott-e ezzel Rabbi Yochanan bármi újat?

Korábban már tanulták, hogy például egy malacszájú kecske mutációja testi hibának számít. Csakhogy Köves Slomó rabbi rámutatott a különbségre: a malac nem kóser állat, míg Rabbi Yochanan esetében egyik kóser faj veszi fel egy másik kóser faj jellegzetességeit.

Ez azért lényeges, mert így nem mondható, hogy csak a „nem kóser” jelleg miatt keletkezik testi hiba.

A Talmud még egy példát hoz: az egyik szem libaszemhez, a másik borjúszemhez hasonlít. Ez azonban újabb problémát vet fel: lehet, hogy itt nem a másik faj jegye önmagában a baj, hanem az aszimmetria.

A sarua (שרוע): amikor az aszimmetria a hiba

Köves Slomó rabbi a sarua (שרוע) fogalmával magyarázta azt a testi eltérést, amikor például az egyik végtag hosszabb a másiknál, vagy az állat két szeme látványosan eltérő méretű.

Egy kohennél már két egyformán rendkívül nagy vagy rendkívül kicsi szem is kizáró testi eltérés lehet, mert a Szentély szolgálatához fizikai épség szükséges. Egy állatnál azonban önmagában a két egyformán nagy szem nem feltétlenül hiba; az aszimmetria viszont igen.

Rabbi Yochanan újdonsága tehát az, hogy nemcsak a nem kóser állat jegye és nemcsak az aszimmetria számít mum (מום)-nak: az is testi hibává teheti az állatot, ha egy másik kóser faj jellegét veszi fel.

A betért nő és pogány testvérei

Köves Slomó rabbi ezután egy gyakorlati történetet idézett. Egy betért zsidó nő pogány testvéreinek állatait nevelte úgy, hogy az utódokon megosztoztak.

Felmerült, hogy az ilyen közös érdekeltségű állatok elsőszülöttjeire melyik véleményt kell követni. Rav (רב) döntése szerint Rabbi Yehuda álláspontját ebben nem követik: ha az állatnak nem zsidó társtulajdonosa van, az elsőszülöttség kötelezettsége nem áll fenn.

Köves Slomó rabbi saját kecskéik példáját is felidézte. Később derült ki, hogy egyik kecskéjük elsőszülött hím volt. Ilyen esetben – az előadásban elmondottak szerint – még a születés előtt célszerű lett volna egy részt nem zsidó tulajdonába adni, hogy az elsőszülöttségi probléma ne jöjjön létre.

Megengedett megoldás, mégsem ideális

Rav Mari bar Rachel (רב מרי בר רחל) állatainak egy részét előre nem zsidó tulajdonába adta, hogy elsőszülöttjei ne kerüljenek kötelező szentségi státuszba. Ennek ellenére úgy bánt velük, mintha szent elsőszülöttek lennének: nem dolgoztatta őket, nem nyírta a gyapjukat, és átadta őket a kohennek.

Mégis kipusztult az állatállománya, amit büntetésként értelmeztek.

Miért?

Mert bár a konstrukció jogilag működött, azzal az elsőszülöttet teljesen kivonta a szentség köréből. Ez súlyosabb, mint még a méhben lévő elsőszülöttön olyan testi hibát okozni, amely miatt később nem lesz feláldozható. Utóbbi esetben az állat továbbra is elsőszülött marad, és a kohené lesz; csak áldozatként nem mutatható be.

Miért mentesek a léviták?

Az új Mishnah (משנה) kimondja: a kohanim (כהנים) és a levi’im (לוויים) mentesek elsőszülött fiuk és elsőszülött szamaruk kiváltása alól.

A kóser elsőszülött állat azonban más: azt a lévitának is át kell adnia a kohennek.

A magyarázat a sivatagi eseményekhez vezet vissza. A léviták az aranyborjú bűne után átvették az elsőszülöttek szerepét. A Tóra szerint egy hónapos kortól 22 000 lévitát számoltak össze, míg Izrael elsőszülött fiúgyermekeiből 22 273-at.

A 22 000 lévita kiváltott 22 000 elsőszülöttet. A fennmaradó 273 személyért fejenként öt shekel (שקל) megváltási pénzt kellett fizetni.

Abaye és Rava kétféle levezetése

Abaye (אביי) szerint a léviták állatai a sivatagban Izrael állatainak elsőszülöttjeit váltották ki. Ha tehát a lévita báránya képes volt egy izraelita szamarát kiváltani, akkor kal vachomer (קל וחומר) – könnyűből a súlyosabbra következtetve – a saját elsőszülött szamara miatt biztosan nem lehet kötelezettsége.

Rava (רבא) ezt másképp vezeti le.

Először: ha a lévita képes volt kiváltani egy izraelita elsőszülött embert, akkor saját elsőszülött fia maga is mentes.

Másodszor a Tóra párhuzamba állítja az ember és a szamár elsőszülöttjének kiváltását. Ha tehát a lévita emberének elsőszülöttségénél nincs kiváltási kötelezettség, ugyanez vonatkozik a szamarára is.

Mi lesz azokkal, akik nem szerepeltek a 22 000 között?

Rav Safra (רב ספרא) több problémát is felvet.

A számlálásban csak egy hónaposnál idősebb férfi léviták szerepeltek. Miért mentes akkor az egy hónaposnál fiatalabb lévita?

A törzsi hovatartozást az apa határozza meg, mégis egy lévita nő elsőszülött fia is mentes, akkor is, ha apja nem lévita.

Áron sem egyszerűen úgy szerepelt a számlálásban, mint a többi lévita, mégis természetesen rá is vonatkozik a léviták státusza.

A válasz a Tóra megfogalmazásából következik: ha-Levi’im (הלוויים) – „a léviták”. A határozott megnevezés az egész csoportot egységként kezeli. A mentesség tehát nem csupán azokra vonatkozik, akik konkrétan részt vettek a sivatagi számlálásban.

A kohaniták pedig azért tartoznak ide, mert a Tóra több helyen magukat a kohanitákat is lévitáknak nevezi.

Egy bárány több szamarat is kiválthat

A sivatagi kiváltásnál az embereknél pontos számokat közöl a Tóra, az állatoknál azonban nem.

Rabbi Chanina (רבי חנינא) ebből azt tanítja, hogy egy lévita báránya akár több izraelita elsőszülött szamarát is kiválthatta.

Köves Slomó rabbi hozzátette: ugyanez a szabály később is érvényes. Ugyanazt a bárányt egymás után több peter chamor (פטר חמור) kiváltására is lehet használni, ha minden alkalommal a megfelelő tulajdonátruházás megtörténik.

Párhuzamként az elsőszülött fiú pidyon haben (פדיון הבן) szertartását említette: ugyanaz az öt ezüstpénz is újra felhasználható későbbi kiváltásokhoz, ha azt előbb valóban ajándékba adják a gyermek apjának, majd az visszaadja a kohennek.

Szentek voltak-e a sivatagban született elsőszülöttek?

Az előadás utolsó nagy vitája történelmi.

Rabbi Yochanan (רבי יוחנן) szerint az elsőszülöttek Egyiptomban szentté váltak, és ez a szentség folyamatosan fennmaradt a sivatagi negyven év alatt is.

Reish Lakish (ריש לקיש) szerint viszont volt egy megszakítás: Egyiptomban megszentelődtek, a sivatagban született új elsőszülöttekre azonban nem vonatkozott a szentség, majd Izrael földjére való belépéssel újra életbe lépett.

A kérdés azért különösen érdekes, mert a Mishkan (משכן) felépítése előtt az elsőszülöttek mutatták be az áldozatokat a magánoltárokon.

Reish Lakish erre azt válaszolja: ezek még azok az elsőszülöttek lehettek, akik Egyiptomban születtek és már ott megszentelődtek. Ugyanez magyarázza azt is, hogy a Mishkan felavatásakor elsőszülött állatokat is bemutattak: ezek még az Egyiptomból magukkal hozott, korábban megszentelődött állatok lehettek.

A vita tehát nyitva marad: a sivatagban folyamatos volt-e az elsőszülöttség szentsége, vagy csak az Egyiptomban már megszentelt nemzedék hordozta tovább?

Az előadásban elhangzott példák

  • Nem zsidó tulajdonában lévő állatfül mint minimális tulajdonrész.
  • Létfontosságú testrész, amelynek hiányába az állat belehal.
  • Olyan testrész hiánya, amely terefah (טרפה) státuszt okoz.
  • Kecskének bárányszerű utóda.
  • Báránynak kecskeszerű utóda.
  • Malacszájú kecske.
  • Bárány egyik szeme libaszemhez, másik szeme borjúszemhez hasonlít.
  • Eltérő hosszúságú végtag mint sarua (שרוע).
  • Szokatlanul nagy vagy kicsi szemű kohen.
  • Betért nő, aki pogány testvérei állatait neveli.
  • Köves Slomó rabbi családjának kecskéi és a később felismert elsőszülött kecske.
  • Nem zsidónak átadott állatrész az elsőszülöttségi kötelezettség elkerülésére.
  • Méhben lévő elsőszülött állaton okozott testi hiba.
  • 22 000 lévita és 22 273 izraelita elsőszülött.
  • A fennmaradó 273 elsőszülött kiváltása öt-öt shekel (שקל) összeggel.
  • A Lajos utca és az Árpád híd példája a kal vachomer (קל וחומר) magyarázatára.
  • Egy lévita bárány több elsőszülött szamár egymás utáni kiváltására.
  • Ugyanazon öt ezüstpénz ismételt használata pidyon haben (פדיון הבן) során.
  • Egyiptom, a sivatagi negyven év és Izrael földje mint az elsőszülöttség szentségének három történeti szakasza.
  • Az Egyiptomban már megszentelt elsőszülöttek szolgálata a magánoltárokon.

—————————————————-

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036