Cimkék: Böchorot  podcast

A visszatérés joga és a tanítás szerzőjének tisztelete

Visszafogadható-e a haverek klubjába, aki egyszer leadta a haverkártyáját, vagy aki adószedő lett? Miért gyanús, aki a saját elsőszülött állatáról mond ítéletet? Mit kezdjenek az árvák a rájuk maradt állattized húsával, és miért mozog a koporsóban annak a tudósnak a szája, akinek a nevében tanítanak? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) harmincegyedik lapján a bizalom kérdését zárta le, majd új fejezetet nyitott a sérült áldozati állatok húsának eladásáról. A közös kérdés: hol húzódik a határ a jogos érdek és a szentség, a megtérés és a gyanú, a saját haszon és mások tisztelete között?

Vissza lehet-e térni a haverek közé?

Az előző napi tanulás arról szólt, hogy aki magára veszi a chaver (חבר) szigorú tisztasági szabályait, abban megbízhatunk. Mi a helyzet azonban azzal, aki leadta a haverkártyáját, és most vissza szeretne térni?

Egy brájta (ברייתא) szerint Rabbi Meir (רבי מאיר) úgy tartotta, hogy az ilyen embert soha nem fogadják vissza. Rabbi Yehuda (רבי יהודה) különbséget tett: ha titokban szegte meg a szabályokat, nem fogadják vissza, ha nyilvánosan, akkor igen.

Köves Slomó rabbi megkérdezte a résztvevőket, melyik a súlyosabb; egyikük szerint a titokban vétkező képmutató, a nyilvános legalább őszinte.

Rabbi Shimon (רבי שמעון) és Rabbi Yehoshua ben Korcha (רבי יהושע בן קרחה) szerint mindkét esetben visszafogadják, ahogy Jeremiás próféta mondja: shuvu banim shovavim (שובו בנים שובבים), térjetek vissza, fiaim. Rabbi Yochanan (רבי יוחנן) nevében elhangzott: a háláchá e páros szerint dönt: mindenki visszatérhet.

Az adószedővé lett haver és a négyszáz szék

Kezdetben azt mondták: aki haverből adószedő lett, azt akkor sem fogadják vissza, ha felhagy ezzel. A kiszervezett adószedés erkölcstelen munkának számított. Később úgy rendelkeztek, hogy aki otthagyja ezt a pozíciót, olyan, mint bárki más.

A Gemara (גמרא) elbeszéli, hogy Rav Huna bar Chiyya (רב הונא בר חייא) betegeskedett, és meglátogatta Rabba (רבה), Rav Yosef (רב יוסף) és négyszáz tanulópár. A rabbi megjegyezte: a négyszáz Talmud-szerte guzma (גוזמא), irodalmi túlzás, de sokan voltak. A házigazda négyszáz széket készített elő.

Útközben megtudták, hogy adószedő lett. Üzenték neki: menj csak a fontos pozíciódba, nincs rád szükségünk. Ő visszaüzent, hogy megtért. Rav Yosef nem ment el hozzá, mert a régi szabályt tartotta, Rabba viszont elment, mert a későbbi tanítást követte.

Mindenét megvizsgálhatja, csak a saját elsőszülöttjét nem

Egy brájta szerint az ember minden bechor (בכור), elsőszülött állatot megvizsgálhat, hogy van-e rajta testi hiba, kivéve a sajátját. A rabbi Brunóhoz, a résztvevők elsőszülöttjéhez fordult: az elsővel a fiatal szülők még ügyetlenek; másnak az ember tud tanácsot adni, a sajátjának nem.

A saját elsőszülöttnél érdeke, hogy hibát találjon, ezért nem tárgyilagos. A saját felajánlott áldozatánál nincs ilyen érdeke: ha Péter égőáldozatra szánt bárányán hibát találna, a pénzen másikat kellene vennie, és ha nem akarna áldozni, a rabbiktól kérhetné fogadalma feloldását.

Az állattized, a maaser behemah (מעשר בהמה) esetében sem gyanakszunk: aki ki akarna bújni a jeruzsálemi út alól, az egész nyájat előre megsérthette volna, például bevágva a fülüket, és akkor a tizedik állat eleve hibás lett volna.

Az alma, amelyet később is meg lehet enni

A saját ételéről is mondhat valaki ítéletet, hogy tiszta-e. Köves Slomó rabbi Pisti almájával szemléltette: legrosszabb esetben, ha az alma tisztátalan, Pisti megeszi, amikor ő maga is tisztátalan.

Ez gyakori helyzet volt: a halott vagy a csúszómászó okozta tisztátalanság mellett létezett egy enyhébb, a magömlés utáni. A talmudi korban a rabbik elrendelték, hogy ilyenkor a mikve előtt nem lehet imádkozni és Tórát tanulni; később, mivel az emberek ezt nem tudták tartani, felmentették őket. A haver így hol tiszta volt, hol tisztátalan.

Egy szakértő vagy háromtagú bíróság?

A Gemara megkérdezi: az elsőszülött állatról háromtagú bizottság dönt, egyedül senki; ha Oberlander rabbinak van egy kecskéje, arról úgysem ítélhetne egyedül.

Háromtagú bíróságnál pedig nem feltételezünk elfogultságot. Erre a Misna (משנה) példát hoz: ha egy nő a beit din (בית דין) előtt chalitzah (חליצה) révén szabadult fel a sógorházasság alól, vagy kiskorúként mi’un (מיאון) útján visszautasította a házasságát, a bíróság egyik tagja utána feleségül veheti.

A Tóra szerint az apa kiházasíthatta kiskorú lányát; a rabbik később megengedték, hogy az árvát az anyja vagy a bátyja házasítsa ki. Az ilyen rabbinikus házasságot a lány visszautasíthatta, és ehhez nem kellett get (גט), válólevél. Köves Slomó rabbi szerint ez ma hátborzongatóan hangzik, de akkor a legrosszabb sors az volt, ha egy kislány egyedül maradt. Amikor a helyzet megváltozott, a rabbik a kiskorúak kiházasítását teljesen betiltották.

A válasz: a brájta egyedül ítélő szakértőről szól, mint amilyen Rabbi Tarfon (רבי טרפון) volt. Ő ítélhet más elsőszülöttjéről, a sajátjáról nem.

Új fejezet: áldozati hús a piacon

Az új Misna a kol pesulei hamukdashin (כל פסולי המוקדשין), a testi hiba miatt alkalmatlanná vált áldozati állatok szabályával kezdődik. Az ő hasznuk a hekdesh (הקדש), a Szentély kincstára javára szól, ezért eladhatók a piacon, levághatók a hentesnél, és mérlegen méricskélhetők.

Köves Slomó rabbi szerint ez kissé méltatlan, a piac nem patikatiszta elit húsbolt, de mivel a jobb ár a kincstárat gazdagítja, megengedik.

Kivétel az elsőszülött és az állattized, mert ezek haszna a tulajdonosé. A saját haszna kedvéért senki nem hozhatja ilyen megalázó helyzetbe a szent húst. Az elsőszülöttnél ugyanakkor a húst hússal szabad mérni: egy kiló elsőszülött hús mellé a mérlegre egy másik kiló hús kerülhet.

Bruno kecskéje és a húsz dollár

Hol van itt haszon? Bruno áldozatnak szánt kecskéje nekimegy a falnak, letörik a szarva. Száz dollárért vette, de az ára felment, így százhúszért adja el, és száz dollárért vesz másikat. A húsz dollár a kincstáré.

A Misna levágott húsról beszél, de egy vélemény szerint a sérült áldozati állatot csak élve lehet kiváltani, mert az értékbecslőnek fel kell állítania. A válasz szerint az állatot élve adják el: a vevő azért fizet százhúszat, mert tudja, hogy a húst a hentesnél jobb áron értékesítheti.

Az árvák állattizede

Az elsőszülöttet Andris odaadja a kohennek, aki eladhatja, csak a hentesnél nem. De az állattizedről egy brájta azt mondja: lo yigael (לא יגאל), nem váltható ki, vagyis semmilyen formában nem adható el. Andris kiengedi a karámból az idei bárányokat, megszámolja őket, megjelöli a tizediket, és azt többé nem adhatja el. Hogyan beszélhet akkor a Misna az eladásáról?

Rav Sheshet (רב ששת) este ezen gondolkodott, és reggelre megtalálta a választ. Köves Slomó rabbi szerint aki este tanul, jobban emlékszik, mert alvás közben is dolgozik az agy: lefekvés előtt nem Facebookozunk, nem Instagramozunk, hanem Tórát tanulunk.

A válasz: árvák állattizedéről van szó. Schwarz úr kiválasztotta a tizedik állatot, készült vele Jeruzsálembe, de szívrohamot kapott, és három kis árva maradt utána, kevés vagyonnal. Rási szerint sérült, otthon elfogyasztható állatról van szó. A rabbi elképzelése szerint a papa már le is vágta a másnapi barbecue-ra; hűtő nincs, a hús megromlana, ezért megengedték az eladását.

Aki megcsípett, csípje meg a skorpió

Rav Idi (רב אידי), Rav Sheshet titkára meghallotta ezt a chiddush (חידוש)-t, új gondolatot, elment vele a tanházba, és a saját nevében mondta el. Rav Sheshet mérges lett: „Aki engem megcsípett, az csípje meg egy skorpió.”

Miért volt ennyire fontos neki a szellemi tulajdon? Rav Yehuda (רב יהודה) Rav (רב) nevében Dávid király zsoltárát idézte: „lakni fogok sátradban, világokban”. Hogyan lehet két világban lakni? Ha valaki a halála után az ő nevében idéz tanítást, egyszerre van a túlvilágon és ezen a világon. Minden tudós, akinek a nevében tanítanak, a koporsóban mozgatja az ajkát. Az Énekek éneke versében a szőlőfürt mozdul meg, ha hozzáérnek: ugyanígy mozdulnak az alvók ajkai.

Köves Slomó rabbi a Daf Yomi (דף היומי) kezdeményezőjéről, Meir Spira rabbiról mesélt. Valaki egy kérdést hozott neki a Maharsától (מהרש”א). A rabbi közbeszólt: most a Maharsa nyitott szájjal maradt, a Messiás pedig fél lábon áll. A Maharsa szája már mozogni kezdett, de amit idéztek, nem tőle származott. A Messiás pedig azért indult el, mert kol ha’omer davar beshem omro mevi geulah la’olam (כל האומר דבר בשם אומרו מביא גאולה לעולם): aki a szerző nevében mond valamit, megváltást hoz a világra.

Bőr és csont, egy kis hússal

Rav Sheshet brájtája szerint az árvák állattizedét a havla’ah (הבלעה), a belefoglalás módszerével lehet eladni: a bőrt, a csontokat adják el, és benne van a hús ára is. A rabbi példái: Pisti nagykörúti boltjának szombati bérleti díja nem fogadható el, de havi bérletbe belefoglalható; az óbudai kántor fizetésébe a hétköznapi imák mellett a szombati is belefér. A bőrön maradt „kis hús” a résztvevők nevetésére harminc kiló.

Abaye (אביי) szerint a brájta egy esetről szól: az árvák is csak így adhatják el. Ebből az következik, hogy felnőtt még így sem. De a Misna szerint a shemittah (שמיטה), a hetedik év idején Andris a lulavpiacon a lulav (לולב) mellé ajándékba kapja az etrog (אתרוג)-ot, és ha az eladó nem adja ajándékba, a lulav árába foglalja: ötszáz dollár az egész csomag, és Andris „főleg a lulavot” veszi.

A válasz: akkor az etrog olcsó volt, a lulav drága, így a belefoglalás nem feltűnő. Köves Slomó rabbi szerint ma fordított a helyzet: az etrog a drágább, a lulavot pedig főleg Jordániából és Egyiptomból hozzák. A húst a bőrbe foglalni viszont olyan, mint a kőleves: mindenki látja, mi van benne.

Rava olvasata

Rava (רבא) másképp értette a brájtát: az árvák rendesen is eladhatják az állattized húsát, a felnőtt pedig a belefoglalással. Köves Slomó rabbi szerint ezt a következő lapon tanulják tovább.

A lap tanulsága: a megtérés útja nyitva áll, az érdek ott gyanús, ahol valóban haszonnal jár, és a tanítást mindig annak nevében kell továbbadni, akitől származik.

Az előadásban elhangzott példák

• A haverkártya leadása és visszakérése.
• A titokban vétkező képmutató és a nyilvánosan vétkező őszinte ember.
• Az adószedővé lett haver; a kiszervezett adószedés.
• Rav Huna bar Chiyya, a négyszáz tanulópár és a négyszáz szék.
• Bruno mint elsőszülött; a fiatal szülők és az első gyerek.
• Péter égőáldozatnak szánt báránya.
• Az egész nyáj fülének bevágása az állattized előtt.
• Pisti almája, amelyet tisztátalanul is megehet.
• A magömlés utáni tisztátalanság és a felmentés.
• Oberlander rabbi kecskéje.
• Rabbi Tarfon, a szakértő.
• A kiskorú árva kiházasítása és a mi’un; a héber szolgálólány.
• A zajos piac és a patikatiszta elit húsbolt.
• Bruno törött szarvú kecskéje: 100 és 120 dollár.
• Andris elsőszülött báránya és a karámból kijövő tíz bárány.
• Esti tanulás, alvás és emlékezés; Facebook és Instagram helyett Tóra.
• Schwarz úr szívrohama, a három árva és a barbecue-ra levágott állat.
• Rav Idi plágiuma és a skorpió.
• A koporsóban mozgó ajkak és a szőlőfürt.
• Meir Spira rabbi, a Maharsa nyitott szája és a fél lábon álló Messiás.
• Pisti nagykörúti boltjának szombati bérleti díja.
• Az óbudai kántor fizetése.
• A bőrön maradt harminc kiló hús.
• Andris a lulavpiacon: ötszáz dolláros csomag.
• A drága etrog és a jordániai, egyiptomi lulav.
• A kőleves.

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud