Cimkék: Böchorot  podcast

Ki felel a kárért, ha a szakértő téved?

Meddig tarthatja meg a gazda az elsőszülött állatot, ha testi hiba keletkezik rajta, és jár-e neki még harminc nap az év után? Ehető-e az állat, amelyet előbb levágtak, és csak utána mutatták meg a hibáját a szakértőnek? Ki fizet, ha egy nem szakértő mondja rá, hogy levágható, vagy ha egy bíró hoz téves ítéletet? És mi történt, amikor Rabbi Tarfon döntése nyomán a kutyák elé került egy tehén, amelyet a javnei bölcsek később kósernek mondtak? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) huszonnyolcadik lapján ezeken a kérdéseken vezetett végig. A közös szál: mi a következménye annak, ha valaki nem a szakértő döntése szerint jár el, és mikor kell a tévedőnek a saját zsebéből fizetnie.

Tizenkét hónap, és még harminc nap?

A Misna (משנה) szerint, ha az elsőszülött állaton az első évében keletkezik testi hiba, mum (מום), a gazdának nem kell azonnal levágnia: megtarthatja a teljes tizenkét hónapig. Ha a tizenkét hónap után keletkezik rajta, akkor csak harminc napig.

A Gemara (גמרא) megkérdezi, hogyan értsük ezt. Ha az első évben keletkezett a mum, megtarthatja a tizenkét hónapig, és utána még harminc napig? Vagy két külön esetről van szó: az éven belül keletkezett hibánál csak a tizenkét hónap jár, és semmi több, az év után keletkezettnél pedig harminc nap?

Ami a kohen kárát előzi meg

Egy brájta (ברייתא) szerint manapság, amikor nincs Szentély, és egy makula nélküli elsőszülöttel nem lehet mit kezdeni, amíg nincs rajta olyan hiba, amelyet meg lehetne mutatni egy hozzáértőnek, két-három évig is megtartható. Ha keletkezett rajta hiba, és az éven belül, a tizenkét hónapig tartható meg; az év után pedig egy napig, sőt egy óráig sem.

A bölcsek mégis adtak harminc napot. Köves Slomó rabbi elmagyarázta, miért: nem akarták, hogy a kohennek kára keletkezzen. Ha a gazda nem talál időben kohent, és már levágta az állatot, a hús megromlik. Ez a brájtában a hashavat aveidah (השבת אבידה), az elveszett holmi visszaadásának kötelessége.

De ebből sem derül ki, hogy a harminc nap az év során vagy az év után keletkezett hibára vonatkozik.

Tizenöt nap előtte, tizenöt nap utána

Egy másik brájta szerint, ha az állaton tizenöt nappal az év vége előtt keletkezett a mum, az év után még tizenöt napot adnak neki. Ebből úgy tűnik, hogy a harminc nap az év után is jár. Ezt mondta Rabbi Elazar (רבי אלעזר) is: a mum keletkezésétől számítva harminc napot adunk, mindegy, hogy az év során vagy utána.

Egy másik változat szerint Rabbi Elazar mást mondott: ha az év során keletkezett a mum, az év után még harminc nap jár. Ezt a Tórából vezette le: „Az Örökkévaló, a te Istened előtt edd meg évről évre.” Melyik az a pár nap, amely már évnek számít? A harminc nap. Évről évre tehát: egy év, és még harminc nap.

Ezt a változatot a Talmud nem fogadja el. A brájta ugyanis csak annyit mond, hogy a tizenöt nappal az év vége előtt keletkezett mum után kiegészítik a harminc napot, nem azt, hogy bármikor keletkezett a hiba, teljes harminc nap jár. Köves Slomó rabbi összefoglalásában: ha mum keletkezett az állaton, harminc napot mindenképpen kell neki adni, de összesen legfeljebb egy évet és harminc napot.

Előbb levágta, aztán kérdezte meg

A következő Misna: valaki levágja az elsőszülöttet, és csak utána mutatja meg a hibáját a szakértőnek, a mumche (מומחה)-nak. Rabbi Yehuda (רבי יהודה) szerint, ha a szakértő azt mondja, valódi mum, minden rendben van. Rabbi Meir (רבי מאיר) szerint viszont, mivel nem a szakértő döntése alapján vágta le, tilos.

Ha pedig egy nem szakértő nézte meg az állatot, és a szava alapján levágták, az állatot el kell temetni, ő pedig a saját vagyonából fizet kártérítést.

A szemben elpattant ér

Rabba bar bar Chana (רבה בר בר חנה) szerint a vita nem vonatkozik a szemben lévő hibára, a dukin sheba’ayin (דוקין שבעין)-ra. Köves Slomó rabbi „szemben elpattant érként” írta le: ez a vágás után tovább változhat, vagy eleve csak utána keletkezhetett. Itt mindenki egyetért, hogy a vágás után nem lehet megállapítani, sérült volt-e az állat, tehát nem ehető.

A vita a test egyéb hibáiról szól, amelyek a vágás után már nem változnak. Rabbi Meir szerint a rabbik ezekre is elővigyázatossági rendeletet, gezeirah (גזירה)-t hoztak, a szem hibája miatt. Rabbi Yehuda szerint ilyen rendeletet nem hozunk.

Egy brájta ugyanezt tanítja, de Rabbi Meir szájába azt adja, hogy mindkettő tilos, „mert megváltoznak”. A Gemara megkérdezi: hát megváltoznak a test hibái a vágás után? Nem, a mondat így értendő: a változó hibák miatt. Rav Nachman bar Yitzchak (רב נחמן בר יצחק) szerint ez a Misna szövegéből is kiolvasható: „mivel nem a szakértő döntése szerint vágták le”. Rabbi Meir tehát büntetést, knas (קנס)-t szab ki arra, aki szabálytalanul járt el.

Hazudnak-e a tanúk?

Felmerült a kérdés: a szemben lévő ér mindig megváltozik a vágás után, vagy csak néha? Köves Slomó rabbi elmagyarázta, miért fontos ez. Ha tanúk azt vallják, hogy az állat szeme a vágás előtt is pontosan ilyen volt, és a hiba mindig megváltozik, akkor hazudnak, és többé nem lehet rájuk tanúként hagyatkozni. Ha csak időnként változik, a vallomásuk igaz lehet.

Rabba bar bar Chana elmondta, hogy egyszer azt mondták neki: gyere, megmutatom, milyen az, amikor a vágás után megváltozik. Abból, hogy „megmutatom”, látszik, hogy ez különleges eset volt: van, amikor megváltozik, és van, amikor nem.

Negyed érték és fél érték

Úgy tűnik, a Misna a nem szakértőről Rabbi Meir véleményét követi: az állatot akkor sem lehet megenni, ha a nem szakértő végül helyesen ítélt. A Gemara szerint ez nem biztos, lehet, hogy a szem hibájáról szól, ahol mindenki egyetért.

Egy brájta szerint a nem szakértő kisállatnál az érték negyedét, nagyállatnál a felét fizeti. Rav Pappa (רב פפא) szerint azért, mert a nagyállat elvesztése nagy kár, a kisállaté kicsi. A Talmud visszakérdez: akkor arányosan fizessen, a kisállatnál is a felét. Rav Huna bar Manoach (רב הונא בר מנוח) magyarázata, ahogy Köves Slomó rabbi elmondta: a kisállatot nehezebb tartani, több vele a gond, így a levágással a kohen tulajdonképpen egy picit jól járt, ezért csak a negyedét kell megfizetni.

A bíró, aki téved

A Misna tovább viszi a gondolatot. Ha egy bíró téves ítéletet hoz, felmenti a kötelest vagy kötelezi a mentest, tisztának mondja a tisztátalant vagy tisztátalannak a tisztát, akkor ami megtörtént, megtörtént, de a saját vagyonából kell kártérítést fizetnie. Ha viszont a bíróság által elismert szakértő, mumche leveit din (מומחה לבית דין), fel van mentve.

A Gemara megkérdezi: a Misna Rabbi Meirt követi, aki szerint a nem közvetlenül, nem kézzel okozott kárért, a dina degarmei (דינא דגרמי) szerint is fizetni kell? Hiszen a bíró csak a szavaival okozott kárt. Rabbi Ilea (רבי אילעא) Rav (רב) nevében azt mondta: arról van szó, hogy a bíró maga vette el a pénzt az egyiktől, és adta oda a másiknak, tehát fizikailag is cselekedett.

• A mentes kötelezésénél ez érthető. De mi a fizikai cselekedet, ha felmentette a kötelest? Ravina (רבינא) szerint a hitelezőnél zálog, mashkon (משכון) volt, és a bíró elvette tőle, és visszaadta az adósnak.
• Ha tisztátalannak mondta a tisztát: maga érintette hozzá egy csúszómászóhoz, sheretz (שרץ)-hez.
• Ha tisztának mondta a tisztátalant: összekeverte a tisztátalan gyümölcsöt a tulajdonos tiszta gyümölcsével.

Elment a szamarad, Tarfon

A Misna egy esettel folytatja. Egy tehénnek kivették a méhét, és Rabbi Tarfon (רבי טרפון) úgy döntött, hogy az állat tereifah (טריפה), olyan sérülése van, amelybe belehalna, tehát nem kóser. Ezért a kutyáknak adták. Az eset a javnei bölcsek elé került, és ők megengedték: az ilyen állat nem tereifah.

Todos, az orvos (תודוס הרופא) elmondta: Alexandriából egyetlen tehenet vagy disznót sem engednek ki úgy, hogy ne vennék ki a méhét, nehogy a jó minőségű állatokat máshol tenyésszék. Ebből látjuk, hogy ezek az állatok túlélik, és semmi bajuk nincs.

Amikor Rabbi Tarfon ezt meghallotta, azt mondta magának: elment a szamarad, Tarfon. Tudta, hogy kártérítést kell fizetnie. Rabbi Akiva (רבי עקיבא) megnyugtatta: Rabbi Tarfon, te a bíróság által elismert szakértő vagy, és az ilyen bíró mentes a fizetés alól.

Két ok egy helyett

A Gemara megkérdezi: miért nem azt mondta Rabbi Akiva, hogy Rabbi Tarfon egy kifejezett Misnával szemben tévedett? Van ugyanis egy Misna, amely szerint a kivett méhű állat nem tereifah, és aki egy ilyen egyértelmű dologban, dvar Mishnah (דבר משנה)-ban téved, annak a döntése érvénytelen, így kártérítés sem jár.

A válasz: Rabbi Akiva két dolgot mondott. Az egyik: olyasmiben tévedtél, ami a Misnában áll, és ott nincs kártérítés. A másik: ha a saját belátásodon múló kérdésben tévedtél volna is, elismert szakértő bíró vagy, ezért mentesülsz. Az előadás ennél a pontnál zárult.

A lap tanulsága: a szakértő szava köti a döntést, és aki nélküle jár el, vagy szakértőnek adja ki magát, az viseli a kárt; az elismert szakértőt viszont nem terheli a tévedése.

Az előadásban elhangzott példák

• Az elsőszülött, amelyen az első évében keletkezik mum.
• A makula nélküli elsőszülött, amely két-három évig is megtartható.
• A kohen, akit a gazda nem talál meg időben, és a megromló hús.
• A tizenöt nappal az év vége előtt keletkezett mum és a kiegészítő tizenöt nap.
• „Évről évre”: egy év és még harminc nap.
• Az előbb levágott, aztán a szakértőnek megmutatott elsőszülött.
• A szemben elpattant ér, amely a vágás után tovább változik.
• A test hibái, amelyek a vágás után nem változnak.
• A tanúk, akik szerint a szem a vágás előtt is ilyen volt.
• „Gyere, megmutatom”: a változó szemhiba.
• A nem szakértő, aki levághatónak mondja az állatot, és az eltemetett elsőszülött.
• A kisállat negyed és a nagyállat fél értéke.
• A bíró, aki felmenti a kötelest vagy kötelezi a mentest.
• A zálog, amelyet a bíró visszaad az adósnak.
• A csúszómászóhoz érintett tiszta holmi és az összekevert gyümölcs.
• A kivett méhű tehén, amelyet a kutyáknak adtak.
• Az alexandriai tehenek és disznók.
• „Elment a szamarad, Tarfon.”
• A Misnával szemben elkövetett tévedés és a belátáson múló tévedés.

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud