Cimkék: Böchorot  podcast

Az anyaállat a saját kicsinyét szoptatja

Ha valaki egy nem zsidótól szoptató juhot vesz, biztos lehet-e abban, hogy a bárány, amely rajta szopik, a sajátja? Mit tegyen a gazda, aki reggel a karámban azt látja, hogy a hím bárányok a tapasztalt anyákon, a nőstények az elsőszülőkön szopnak? És mi a helyzet, ha egy malacforma kisállat követi a juhot, mintha az anyja volna? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) huszonnegyedik lapján egy állattartói kérdésből jutott el a nagy talmudi dilemmáig: megkönyörül-e egy anyaállat egy idegen kicsinyen, és ha igen, csak akkor, ha maga is szült már, és csak a saját fajtájából valóra?

A Misna: nem kell attól tartani, hogy idegen kicsinyt szoptat

Az óra a Misna (משנה) újraolvasásával kezdődött, amelyről az előző napon Fehérvári Andris, az óra állatszakértője már tartott egy kis összefoglalót.

Rabban Shimon ben Gamliel (רבן שמעון בן גמליאל) két esetet ír le. Aki nem zsidótól szoptató állatot vesz, nem kell attól tartania, hogy az állat örökbe fogadta a kicsinyt. Ha szoptat, biztosan szült, és a következő utódjánál már nincs elsőszülöttségi kérdés.

A második esetben valaki bemegy a karámba, ahol egyszerre több állat ellett, köztük olyanok is, amelyeknek ez volt az első ellésük. Ha a hím bárányok a tapasztalt anyákon, a nőstények az elsőszülőkön szopnak, nincs elsőszülött sem most, sem később. Nem kell feltételezni, hogy a kicsinyek anyát cseréltek.

Köves Slomó rabbi szerint ezzel a véleménnyel kisállattenyésztő barátja is egyetért.

Félálomban mondta Rav?

Rav Nachman (רב נחמן) Rav (רב) nevében azt tanította, hogy a fejezet minden misnája szerint dönt a halachah (הלכה), kivéve azokat, amelyekben vita van.

A rabbi először a hátteret magyarázta el. Rabbi Yehudah HaNasi (רבי יהודה הנשיא) a második században állította össze a Misna kódexét, de nem csak a végső törvényt rögzítette, hanem az akkori állapotot is. A név nélküli szabály konszenzus, a nevesített vélemény viszont lehet, hogy éppen azért van név szerint idézve, mert nem az.

Csakhogy melyik misnára gondolt Rav? Köves Slomó rabbi úgy adta vissza a Gemara (גמרא) megjegyzését, hogy Rav nagyon fáradt lehetett, amikor ezt mondta, ahogy az ember beszélgetés közben elalszik, és utána nem tudja, álmodta-e, amit mondott.

Kizárásos alapon

A fejezet öt misnáját sorra vették:

• az elsőben Rabbi Yishmael (רבי ישמעאל) és Rabbi Akiva (רבי עקיבא) vitatkozik;
• a másodikban Rabbi Eliezer ben Yaakov (רבי אליעזר בן יעקב) szól, akinek tanítása mindig a halachah, így ezt fölösleges volna külön kimondani;
• a negyedikben Rabbi Yosei ben HaMeshullam (רבי יוסי בן המשולם) véleményéről Rav egy másik helyen név szerint is kimondta, hogy a halachah szerinte dönt;
• az ötödikben, a testi hibás állat szőrénél, ismét vita van.

Marad a harmadik, a mi misnánk. Ehhez viszont van egy vitatkozó brájta (ברייתא). A rabbi elmagyarázta, mi a brájta: olyan kódexparagrafusok, amelyek nem kerültek be a hivatalos kánonba, de fennmaradtak. Rav tehát azt tanította, hogy a brájtában megjelenő ellenvélemény nem számít vitának.

De akkor miért mondta ki külön Rabbi Yosei ben HaMeshullamról is? Mert ha csak az általános szabályt mondja, azt hihetnénk, hogy a brájta igenis vitának számít, és a szabály csak a negyedik misnára vonatkozik. A rabbi megnyugtatta a hallgatókat: ha ezt most nem tudnák visszamondani, ne ijedjenek meg, ez csak szemantika volt.

A brájta: az állat könyörületes

A brájta szerint aki nem zsidótól szoptató állatot vesz, annak következő utódja kétséges elsőszülött, mert az állat merachemet (מרחמת), könyörületes, és akkor is szoptathat, ha nem szült. Rabban Shimon ben Gamliel szerint viszont davar bechezkato (דבר בחזקתו): a dolog megmarad a feltételezett állapotában, az állat a saját kicsinyét szoptatja.

Az órán szóba került, hogy a kiskacsák és a libák azt követik, akit a kikelés után először meglátnak, de egy liba ettől még nem szoptat. Valaki azt javasolta, kérdezzék meg a ChatGPT-t. Felmerült, hogy nagy ritkán egy nem ellett állatnál is beindulhat a tej, ha gondoskodni kezd egy kicsinyről; a rabbi úgy vélte, ez olyan ritka, hogy nem lehet vele számolni.

A rabbi megjegyezte, hogy a kiadott magyar fordítás itt szépen a könyörületesség szót használja, mert az ige szó szerint ezt jelenti; az örökbefogadás az ő szava volt.

Anyák a sötétben, oroszlánok a szavannán

Két történet is elhangzott. A holokauszt idején egy kórházban két anya volt újszülöttjével a vaksötétben, amikor bejöttek a nácik. Az egyik anya felkapott egy gyereket, elmenekült, és túlélték a háborút. DNS-vizsgálat akkor nem volt, és felmerült a kérdés, nem a másik gyerekét vitte-e. A rabbi úgy emlékezett, ez azért volt kérdés, mert az asszony férje kohen volt. A rabbi, akihez fordultak, erre a misnára hivatkozott: az anya a sötétben is felismeri a saját gyerekét, és ösztönösen azt veszi fel.

A másik egy szafarifelvétel volt, amelyen három nőstény oroszlán és 15 kölyök látszik, a kölykök pedig ide-oda szopnak. A magyarázat: az oroszlánok ragadozók, és a nőstények vadásznak, ezért a természet, a rabbi szavával a jó Isten úgy alakította, hogy az egyik vigyáz a kicsikre, a többiek vadásznak. A juhoknál és a háziállatoknál ez nincs így.

Mit jelent Rabban Shimon ben Gamliel szava?

A Gemara kérdése: úgy érti, hogy az az állat nem fogad örökbe, amelyik még nem szült, vagy úgy, hogy egyáltalán soha nem könyörül meg idegen kicsinyen?

Az elsőszülöttség szempontjából ez mindegy, hiszen ha már szült, nincs elsőszülött. A különbség az oto ve’et beno (אותו ואת בנו) tilalmánál jelentkezik: az anyaállatot és a kicsinyét tilos egy napon levágni, és aki ezt megszegi, korbácsütés is járhat neki. Egy safek (ספק), kétséges eset miatt viszont nem jár büntetés. Ha az anya idegen kicsinyt is szoptathat, a levágásukért sosem lehetne büntetni, hacsak valaki nem látta a szülést.

Három lehetőség, nincs döntés

A Gemara bizonyítékokat keresett. A Misna úgy fogalmaz, hogy nem kell attól tartani, hogy a kicsiny egy másik állaté volt, de ez úgy is olvasható, hogy nem kell tartani attól, hogy az anya nem szült korábban. Ez tehát nem dönti el a kérdést.

A karámos esetnél az anyák most szültek, és mégsem cserélnek. Csakhogy ott más a helyzet: amelyik anya mellett ott a saját kicsinye, az nem hagyja el, hogy egy másikat szoptasson.

A rabbi így foglalta össze a lehetőségeket:

• örökbe fogad-e egy állat, amely soha nem szült;
• örökbe fogad-e, amely korábban szült, de most nincs mellette a kicsinye;
• elhagyja-e a saját újszülöttjét egy másikért.

Az első és a harmadik kérdésre a válasz nem, a középsőre nincs egyértelmű válasz. A rabbi összegzésében: ritkán előfordulhat, hogy egy állat befogad egy idegen kicsinyt, de ezt nem kell feltételezni.

Malac a juh nyomában

Rabba bar bar Chana (רבה בר בר חנה) Rabbi Yochanan (רבי יוחנן) nevében azt tanította: ha valaki azt látja, hogy egy malacforma kisállat követi a juhot, a juh mentesül az elsőszülöttség alól, a kisállatot viszont tilos megenni, amíg el nem jön Eliyahu (אליהו) próféta, és meg nem mondja a törvényt.

A rabbi egy természetfilmet idézett, amelyben egy leopárd megölt egy anyamajmot, a kis majom pedig a leopárdot kezdte anyjaként követni. Az lett az anyja, aki megölte az anyját.

A korábbi lapok szerint ha egy kóser állat nem kóser kinézetű utódot szül, az az utód kóser, a fordítottja nem. Egy teljesen malacszerű mutáns nem szent, de mentesíti az anyját.

Két vélemény egy mondatban

Csakhogy ez nem áll össze. A mentesítés Rabban Shimon ben Gamliel véleménye, aki szerint az állat nem fogad örökbe, a tilalom viszont a bölcseké, akik szerint örökbe fogadhat, így a kisállat akár valódi malac is lehet.

Ráadásul az Eliyahura való hivatkozás törvénykérdést jelent. Itt pedig az volna a kérdés, hogy malac-e vagy bárány, nem az, hogy mi a törvény. A DNS-vizsgálat felvetésére a rabbi azt felelte, hogy egy mutánsnál a DNS is megváltozhat.

Az sem lehet, hogy Rabbi Yochanan nem tudta, kit kövessen, hiszen ő maga mondta, hogy három kivétellel mindig Rabban Shimon ben Gamliel szerint dönt a halachah.

A válasz: saját fajta, idegen fajta

A feloldás: Rabban Shimon ben Gamliel követése biztos, de kétséges, hogy szerinte a már ellett állat megkönyörül-e idegen kicsinyen. A malac azért kell, mert a báránynál azt hihetnénk, hogy legfeljebb a saját fajtájához könyörületes. A malac példája azt mutatja, hogy talán még más fajhoz is.

Rabbi Yochanan egy másik helyen ugyanezt kérdésként idézi, és itt mindkét vélemény mentén meg lehet fogalmazni. A bölcseknél, akik az örökbefogadással számolnak, az a kérdés, hogy ez idegen fajra is áll-e, ez az elsőszülöttséget érinti. Rabban Shimon ben Gamliel nézőpontjából pedig az, hogy a malacformájú kisállatot meg lehet-e enni. A válasz a rabbi szavával: ha eljön a Messiás, megtudjuk.

A gazda trükkje

Fehérvári Andris visszatért az előző napi beszélgetéshez. A gazdák tudják, hogyan lehet egy elhullott anyajuh árváját egy másik anyával elfogadtatni, de ezt az embernek kell előidéznie. Szerinte a vita arról szól, hogy ez a természetben magától is megtörténik-e. Szóba került az is, hogy ikerellésnél az anya mindegyik kicsinyt szoptatja.

A rabbi így foglalta össze: Rabban Shimon ben Gamliel szerint ezek a természetben maguktól nem történnek meg, a bölcsek szerint elképzelhetők, ezért óvatosnak kell lenni.

A szőr az elsőszülött nyakán

Az óra végén új Misna következett. Az elsőszülött állat szent: tilos dolgoztatni és megnyírni. Rabbi Yosei ben HaMeshullam szerint aki le akarja vágni, és túl sok a szőr a nyakán, a vágás helyén eltávolíthatja, csak ne gyűjtse össze, hogy ne tűnjön nyírásnak. Ugyanígy szabad eltávolítani a szőrt akkor is, ha egy testi hibát kell megvizsgálni.

A rabbi másnapra vizsgát jelentett be, amely alapfogalmakról szól majd, például arról, mi számít elsőszülöttnek; ismétlésnek a Kövesd a rabbit podcast Beresit-sorozatát ajánlotta.

A lap kérdése így nyitva marad: az anyaállat a saját kicsinyét szoptatja, de hogy a már ellett anya megkönyörül-e egy idegen, akár más fajú kicsinyen, azt a Talmud nem dönti el.

Az előadásban elhangzott példák

• Fehérvári Andris előző napi összefoglalója és a kisállattenyésztő barát.
• Szoptató állat vásárlása nem zsidótól.
• Hím és nőstény bárányok a tapasztalt és az elsőszülő anyákon.
• A fáradt Rav, aki beszélgetés közben elalszik.
• Rabbi Yehudah HaNasi kódexe és a kimaradt paragrafusok.
• Az öt misna kizárásos vizsgálata.
• Kiskacsák és libák, akik az első látott lényt követik.
• A ChatGPT megkérdezése.
• A ritkán, gondoskodásra beinduló tej.
• A könyörületesség szó a magyar fordításban.
• Két anya újszülöttjével a sötét kórházban, a nácik és a kohen férj.
• Három nőstény oroszlán és 15 kölyök a szafarin.
• A kibuci közös anya.
• Korbácsütés az anya és a kicsinye egy napon való levágásáért.
• Az anya, aki nem hagyja el a saját újszülöttjét.
• A juhot követő malacforma kisállat.
• A gemenci erdő és a National Geographic természetfilmje.
• A leopárd és a kis majom.
• A malacot szülő juh és a bárányt szülő malac.
• Eliyahu próféta és a DNS-vizsgálat.
• Az árva bárány elfogadtatása, a gazda trükkje.
• Ikrek és hármas ellés.
• Az elsőszülött nyakán a szőr eltávolítása vágás előtt.
• Vizsga másnap és a Kövesd a rabbit podcast.

---

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud