Cimkék: Bává Bátrá  MI  örökség  podcast

A talmud különböző eseteket vesz végig, ahol valaki úgy válik egy #örökség -i lánc tagjává, hogy már nem él. Így merül fel pl. az unoka-nagyapa viszonyában, az időközben meghalt második nemzedék.

Tartalmi összefoglaló – Bává Bátrá 159 (Napi Talmud 1792)

1. Az unoka öröklési joga a nagyapától

1. Az alapvető eset:
   • Ha egy fiú (a középső nemzedék) az apja (nagyapa) vagyonát az apja életében eladta, majd a fiú meghalt, és utána meghalt a nagyapa is:
     • Az unoka (az eladó fia) visszakövetelheti a nagyapja vagyonát a vevőktől, arra hivatkozva, hogy az apja illetéktelenül adta el azt.
   • Az unoka azzal érvelhet, hogy ő nem az apja, hanem a nagyapja jogán örököl.
2. Miért különleges ez a törvény?
   • Az unoka közvetlenül a nagyapjától örököl, és figyelmen kívül hagyja az apját, aki a két generáció közötti láncszem.
   • Ez a szabály elsőre furcsának és nehezen elfogadhatónak tűnhet, de a Talmud azzal indokolja, hogy az öröklési láncban van egy “egyenes ági kapcsolat” a nagyapa és az unoka között.
3. Elsőszülöttség kérdése:
   • Ha az eladást az apja elsőszülötti joga alapján végezte, az unoka visszakövetelheti a vagyont, de az elsőszülöttség nem vonatkozik az unokára.
   • Az unoka azzal érvelhet, hogy ő “mintha az apja helyében lenne”, és így jogot formálhat a visszakövetelésre.

2. Tanúk és aláírások problémái

1. Tanúk hitelessége időbeli változások miatt:
   • Ha egy tanú, aki aláírt egy szerződést, később bűnössé válik (pl. erkölcstelen életet él vagy másképp válik alkalmatlanná), az aláírását még hitelesíthetik más tanúk, de ő maga nem.
   • Furcsa helyzet: Hogyan lehet, hogy mások hitelesíthetik az aláírását, miközben ő maga nem?
2. Az érintettség problémája:
   • Ha egy tanú később érintetté válik (pl. örökösként vagy rokoni kapcsolat révén), szintén nem hitelesítheti a saját aláírását, de mások megtehetik.
   • Ez azért furcsa, mert a saját aláírásának hitelesítését tiltják meg, miközben mások ezt megtehetik.
3. Rokoni kapcsolatok és tanúskodás:
   • A rokonok nem tanúskodhatnak egymás ügyében, de más, független személyek hitelesíthetik a rokon aláírását, ha az időben még érvényes volt.
   • Ez az általános szabály nem a hazugság lehetőségétől való félelemből ered, hanem a rokoni kapcsolatból fakadó érintettség elkerülése érdekében.

3. A koporsóban való öröklés kérdése

1. Öröklés a koporsóban:
   • A kérdés az, hogy ha valaki meghal, majd utána az örökítés tárgyát képező szülő (pl. anya) is meghal, akkor a halott örökösei (pl. apai ági féltestvérek) megörökölhetik-e az anyai vagyont.
   • A Talmud megállapítja, hogy a halott nem örökölheti az anyját (vagy más rokont), és így az ő örökösei sem juthatnak az örökséghez.
2. Az indoklás:
   • Az a szabály, hogy a vagyon ne kerüljön más törzshöz, amennyiben a halott örökösei nem vér szerinti kapcsolatban állnak az anyával.
   • Ez az elv a férjek és feleségek közötti öröklésnél is érvényesül.
3. Gyakorlati példa:
   • Ha az anya vagyona örökölhető lenne a halott fia révén, akkor az apai ági féltestvérek (akik nem állnak vérrokonságban az anyával) örökölnék azt, ami sértené az öröklési szabályok rendjét.

4. Vita az ingatlanok elbirtoklása körül

1. Hároméves birtoklási szabály:
   • Ha valaki három évig használ egy ingatlant, anélkül hogy az eredeti tulajdonos tiltakozna, jogot formálhat az ingatlanra, és nem kell megőriznie az adásvételi szerződést.
   • Ha azonban az ingatlan egy részét az eredeti tulajdonos használja (pl. egy szobát), az megszakítja a birtoklás folyamatát.
2. Birtoklási bizonyítékok:
   • A birtokon belül lévő félnek erősebb pozíciója van, és az azt állítónak, aki meg akarja változtatni a jelenlegi állapotot, bizonyítania kell az igazát.

5. A vagyontárgyak meghatározása vitás helyzetekben

1. Pontosítás vagy félreértés:
   • Ha valaki elad egy vagyont, és a vevő bizonyos ingatlanokat is beleértene az eladásba, a vita eldöntéséhez az szükséges, hogy a vevő bizonyítsa, az ingatlan valóban az eladás tárgyát képezte.
2. Status quo elve:
   • A birtokon belül lévő fél pozícióját kell védeni, kivéve, ha a másik fél bizonyítani tudja, hogy jogosult az adott vagyonra.

6. Egyenes ági öröklés az unokán keresztül

1. Unoka mint nagyapa örököse:
   • A Talmud egyértelműsíti, hogy az unoka közvetlenül a nagyapától örökölhet, még akkor is, ha a köztes generáció (az apa) nem szerepel az öröklési láncban.
   • Példa: Ha az apa és a fiú egyszerre halnak meg, az unoka örökölhet a nagyapától.
2. Vitás esetek:
   • Ha nem tudjuk, ki halt meg előbb (pl. egy katasztrófa során), akkor az öröklési láncot az alapján kell meghatározni, hogy kihez fűződik közvetlenebb kapcsolat.

Tanulságok

• Az öröklés és a tulajdonjog szabályai rendkívül összetettek, különösen, ha az öröklési láncban generációk esnek ki.
• A birtoklás, a tanúskodás és az aláírás hitelessége körüli viták a tulajdonhoz való jog meghatározásának alappillérei.
• Az unoka közvetlen öröklése a nagyapától bizonyítja a Tóra által biztosított jogi rendszerek rugalmasságát, még a bonyolult családi viszonyok ellenére is.

—————————————————-

Bává Bátrá (Az utolsó kapu) – בבא בתרא

Az üzleti társulás, a közös birtok határának megvonása, az adásvételi szerződések, valamint az örökösödési jog, illetve az okiratok kiállításának törvényei. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 176 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #örökség