Cimkék: Ávodá Zárá  evőeszközök  kóserolás  podcast

A midjanita háborúban zsákmányuk ejtett #evőeszközök történetéből ismerjük a #kóserolás szabályait.

Tűz, víz és hamu – hogyan kóseroljuk a bálványborral szennyezett edényeket?

A 75-ös lap továbbviszi a taposómedencék és más boros edények kóserolásának témáját, és mélyebben belemegy abba, mit is jelent a „kitörlés” – hamuval? vízzel? vagy mindkettővel? A részletes rabbinikus vitákból kiderül, hogy nem csupán az anyag, de az edény állapota (nedves vagy száraz) is döntő tényező. A lap emellett alapvető tórai törvényeket idéz a nem zsidóktól származó eszközök mikvébe merítéséről, különbséget téve tulajdon és használat között. Végül a Gemára finoman árnyalja az egyes edényfajták státuszát (pl. üveg, fémbevonatú cserép) is.

A „kitörlés” fogalmának pontosítása

A taposómedencék tréfli borból való megtisztításánál használt fogalom, a neguv (kitörlés – ניגוב), nem egyszerű törlést jelent. A rabbinikus vita szerint ez több fázisból álló tisztítási eljárás:

• Ráv szerint: nedves medencénél hamu, majd víz; száraz medencénél víz, hamu, majd újra víz.
• Smuel szerint: még szigorúbb sorrend, több ciklussal – akár négy-öt lépésben.
• A vita lényege: nem az eljárás mibenléte, hanem az, hogy a különböző lépések számításba kerülnek-e külön fázisként.

A gyakorlatban tehát a medence kóserolásának módja attól függ, mennyire nedves vagy száraz, és milyen mélyen szívta magába a bort.

A taposómedencék körüli kötelek és kellékek

A szőlőt taposáskor sokszor különböző anyagú kötelekkel kötegelik. Ezek szintén beszívhatják a tréfli bort, így ezek kóserolása is szükséges. A brájtá felsorol több eszközt:

• Fa- és bambuszszálak: megtörlés szükséges hamuval és vízzel.
• Nádkötelek (gemi – גמי): 12 hónapig állni kell hagyni őket.
• Más vélemények szerint: elég „szüret és szüret között” eltelt idő, ami régiónként változhat.

Alternatív tisztítási módszerek is felmerülnek: forró víz, olívaolajba áztatás, vagy folyóvíz alá helyezés egy teljes napszakra (12 óra).

További eszközök: szűrők, kosarak, gyapjú és len

A különböző bor- és olívapréseléshez használt eszközök is eltérő tisztítási módot igényelnek:

• Hajból készült szűrő: elég átmosni.
• Gyapjúból készült szűrő: törölni kell hamuval és vízzel.
• Lenből készült eszközök: 12 hónap pihenőidő szükséges.
• Kosarak: anyaguktól függően elegendő az átmosás vagy törlés.

Csomózott eszközöknél mindig ki kell oldani a csomókat, mivel ezek alatt bor maradhat.

A tisztátalanság (tumá) kérdése a taposómedencében

A misna egy másik szintjén azt vizsgálja, hogy mi történik, ha egy ám háárec (nincs tisztasági szabályokra ügyelő személy) belenyúl a szőlővel teli taposómedencébe. A vélemények megoszlanak:

• Egyesek szerint csak a közvetlenül érintett szőlő válik tisztátalanná.
• Mások szerint az egész medence tartalma, mivel a nedvesség összeköti a szemeket.

A döntés attól függ, hogy a szőlőszemek között van-e fizikai elválasztás (pl. szár vagy kocsány), amely megszakítja a nedvességfolyamot.

A tórai kóserolási elv: ahogy elnyelte, úgy adja ki

A Tóra (Bámidbár 31) előírja, hogy a pogányoktól szerzett edényeket csak úgy lehet használni, ha:

• Tűzön használt edényt tűzben,
• Forró vízben használt edényt forró vízben kell kóserolni.

Ez azon a logikán alapul, hogy a tréfli íz forróság hatására ivódik be az edénybe – így csak ugyanilyen forróság képes kihozni onnan.

A mikvébe merítés kötelezettsége

A kóserolás önmagában nem elegendő: minden ilyen edényt további szertartással is meg kell tisztítani. A szöveg a „vetáhér” (וְטָהֵר) szóból tanulja, hogy a mikvébe merítés (tevila) is kötelező.

• A „nida vizében” való megtisztulás kifejezés (מי נדה) utal arra, hogy ugyanúgy kell meríteni, mint egy nőnek tisztulása idején.
• Ez azt is jelenti, hogy új edények esetén is kötelező a tevila, nem csak a zsákmányolt vagy használt darabokra.

Nem minden eset egyforma: tulajdonjog és kölcsön

A tevila csak akkor kötelező, ha a zsidó tulajdonába kerül az eszköz. Ha csak kölcsön kapja azt egy nem zsidótól, akkor nincs szükség mikvébe merítésre – ezt a midjáni zsákmány törvényeiből vezetik le, ahol az eszközök tényleges tulajdonba kerültek.

Speciális edények esetei

• Üvegedények: Ráv Ási szerint ezek is olyanok, mint a fémedények, mivel javíthatók és újraégethetők.
• Fémbevonatú cserépedények: vita tárgyát képezik. Rav Áhá szerint a fémbevonat dominál, Ravina szerint a cserép marad meghatározó. Ez a vita a mikvébe merítés szempontjából fontos – hiszen cserépedényeket nem lehet kóserolni, de fémeket igen.

Összefoglalásul elhangzott példák

• Nedves vagy száraz taposómedence kóserolásának különböző fázisai (víz, hamu, sorrendek).
• Különféle boros eszközök (kötelek, kosarak, szűrők) és azok kóserolása.
• A tréfli íz eltávolításának alapelve: ahogy bejutott, úgy jön ki.
• Kóserolás és tevila kapcsolata: még tisztított eszközöket is mikvébe kell vinni.
• A különbség tulajdonba vétel és kölcsönkapás között – csak előbbinél szükséges a mikve.
• Különböző edénytípusok: üveg, fémbevonatú cserép, és ezek státusza.

A következő lapon az edények kóserolásának részleteit folytatja a Gemara, különös tekintettel a főzés és a forróság különféle módjaira.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #evőeszközök #kóserolás