Cimkék: Ávodá Zárá  bőr  kóserolás  podcast

Tiltott anyagok, amelyek a legkisebb mennyiségben is tiltanak

A misna felsorol több olyan tiltott dolgot, amelyek még minimális mennyiségben is tréfává teszik a keveréket. Ez különleges kivétel az általános szabály alól, miszerint csak akkor lesz valami tiltott, ha az íze érezhető. Itt azonban az adott anyag már kis mennyiségben is problémát okoz.

Ide tartozik például a bálványimádásra használt bor (jájin neszách), bálványszobor, bálványáldozathoz használt állatszív, a megkövezett ökör, a leprás áldozati galambjai, a nazir levágott haja, a nem kiváltott szamár, a tejben főtt hús, a jomkipuri bűnbak, vagy a nem megfelelően levágott állat a szentélyben.

Miért tiltanak ezek a dolgok már minimális mennyiségben?

A Talmud két fő szempontot különböztet meg:

1. Asszur báhanáá – ha valami nemcsak fogyasztásra, hanem élvezetre is tilos, az szigorúbb megítélés alá esik.
2. Dávár se beminyan – ha valamit darabra szokás számolni, az azt jelzi, hogy különleges értéket tulajdonítanak neki, így nem tekinthető „keverékbe olvadó” dolognak.

A misna álláspontja szerint azok a tárgyak tesznek tréfává egy keveréket minimális mennyiségben is, amelyek egyszerre tilosak élvezetre és darabra számolt dolgok.

Kimaradt példák és magyarázatuk

Felmerül, miért nem szerepel a misnában az első három év termése (árlá), amely szintén élvezetre tilos és bizonyos esetekben darabra számolják. A válasz: ez már más helyeken szerepel. Ugyanígy a pészachi otthoni kenyér is csak egyes vélemények (pl. Rabbi Akiva) szerint tartozik ide – ő valóban fel is veszi ezt a listára.

A „ezek a dolgok” kifejezés a misnában azt a célt szolgálja, hogy kizárja mindazokat, amelyek csak az egyik kritériumnak felelnek meg, de nem mindkettőnek egyszerre.

Tréfli bor kóser borban – lehetőség a megváltásra

Ha tréfli bor (pl. bálványimádásra szánt bor) keveredik kóser borral, az egész keverék tilossá válik. Ugyanakkor létezik egy megoldás, amit Rabbi Gámliel javasolt: a keveréket el lehet adni nem zsidónak, és az ár egy részét – amely a tréfli bor arányának felel meg – meg kell semmisíteni. Ezzel elkerülhető a tiltott haszon élvezete.

Ez a lehetőség csak bizonyos feltételek mellett alkalmazható: ha a keverék külön hordókra osztható, vagy ha csak rabbinikus szintű tilalomról van szó. Tórai szintű tilalom esetén szigorúbb a megítélés.

A taposómedence esete – anyagfüggő kóserolás

A szőlő taposására használt medencék esetében a kóserság visszaállításának módja attól függ, milyen anyagból készült a medence:

Kőmedence esetén, ha a pogány csak kénnel kente ki (amelyet korábban borral szoktak befújni), akkor elegendő vízzel és hamuval áttörölni. Ha azonban a pogány bort is taposott benne, eltérő vélemények vannak: egyesek szerint a tisztítás továbbra is elegendő, mások szerint már ez is túl súlyos szennyezésnek számít.

Famedence esetén Rabbi szerint szintén elég az áttörlés, míg a bölcsek szerint le kell kaparni a ként, mivel a bor befolyhatott a kénréteg alá.

Cserépmedence esetén a bortól nem lehet megtisztítani a medencét, mivel a cserép magába szívja a nedvességet – ezek az edények tehát teljesen tréfává váltak.

Történet egy félrekóserolt medencéről

A Gemárá elmesél egy történetet, amikor egy ember kóserolni akarta a taposómedencéjét, és Rabbi egy tanítványát küldte segítségül. A tanítvány először úgy látta, minden rendben, hiszen a medence kénnel volt kikenve, de később észrevett egy repedést a kénben, amely mögé bor gyűlt be. Ekkor már nem volt elég az áttörlés – a ként le kellett kaparni. Ez a történet aláhúzza, mennyire körültekintően kell eljárni a kóserolás során.

Egyéb boros eszközök kóserolása

Szóba kerülnek más eszközök is, például a taposáshoz használt vödrök, kancsók és öntők. Rabbi szerint ezek közül a vödröket és öntőeszközöket még lehet kóserolni, de a kancsókat nem – mivel abban hosszú ideig állhatott a bor, és így jobban beivódik az anyagba. A bölcsek általában szigorúbbak ezek megítélésében.

A dupla pecsét szabálya – a hordók védelme

Ráv arról is gondoskodott, hogy amikor üres hordókat küldött el nem zsidókkal, azokat úgy zárta le, hogy semmilyen nem kóser folyadék ne kerülhessen beléjük útközben. Ez a „dupla pecsét” szabálya – minden olyan eszközre vonatkozik, amelybe hosszabb időre bor kerül, még akkor is, ha a hordó épp üres. A pecsétek biztosítják, hogy a kóserság megmaradjon, és a tartalom ne legyen gyanús.

Összegzés

Ez a lap többféle összetett kérdést vizsgál a kóserság határterületein: mit tekintünk jelentős mennyiségnek, mitől válik valami tréfává keveredés révén, mikor engedélyezhető a tiltott összetevő arányos levonása, hogyan befolyásolja az edény anyaga a tisztítás lehetőségét. A konkrét esetek – mint a taposómedencék vagy boros hordók – révén ezek az elvi viták a gyakorlati életben is komoly jelentőséggel bírnak.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #bor #kóserolás