Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Ávodá Zárá 47 – Napi Talmud 2038: Bálványbúza, luláv és forrásvíz

  

Cimkék:   

„Bálványbúza, luláv és forrásvíz – mikor marad örökre tiltott a szent célra?”

A mai tanulás egyik központi dilemmája, hogy egy tárgy vagy növény, ami bálványtisztelet tárgya lett, elveszíti-e örökre a szent vagy micva célra való alkalmasságát, vagy bizonyos változások után újra használhatóvá válhat. A Talmud több életszerű példán keresztül járja körül ezt a kérdést – a bálványként tisztelt búzakalászból őrölt liszttől kezdve a lulávon és ciceszhez való gyapjún át egészen a forrásvízig, sőt még a bálványtemplom szomszédságában lévő ház faláig.

Bálványbúza és az állatkölyök esete

  • Alapkérdés: Ha valaki egy búzakalász előtt leborul, majd azt learadják, megőrlik, és liszt lesz belőle – a liszt továbbra is bálványhoz kötött tiltott tárgy marad-e?
  • Hasonlat: A brájtában szereplő eset szerint, ha egy állat valamilyen bűn (pl. tiltott párosítás) miatt alkalmatlanná válik az oltárra, kölyke megengedett – kivéve R’ Eliezer szerint, aki a kölyköt is tiltja.
  • Párhuzam: Ha az állat már vemhes volt a bűn elkövetésekor, a kölyök „benne volt” az anyában – hasonlóan a búzában „benne van” a liszt.
  • Eltérés: A Talmud szerint a kölyök már a bűn előtt is állat volt, csak rejtve; a búza viszont őrléskor lényegileg átalakul, így a két eset nem teljesen azonos. A kérdés nyitva marad (teiku).

Res Lakis és a luláv kérdése

  • Alaphelyzet: Ha egy pálmafát bálványtisztelet céljára ültettek, minden használata tilos – így a luláv is.
  • Vita: Ha eredetileg nem bálványcéllal ültették, de később leborultak előtte, a bölcsek profán célra engedik, micvára viszont lehet, hogy nem – mivel „isteni használatra” már undorítóvá vált.
  • Alternatív magyarázat: A kérdés akár a „dichuj” elvére is vonatkozhat – vagyis, ha egyszer valami kizáródott a micva használatból, az örökre kizáródik-e?
    • Példa: A vér befedésének micvája – ha szél fedi be, majd újra láthatóvá válik, be kell-e fedni újra?
    • Ráv Pápá szerint itt nincs örök kizárás, de lehet, hogy ez csak szigorítás esetén igaz, engedmény esetén nem.

Gyapjú, szarv, furuja és bél – bálványállat melléktermékei

  • Kék bíbor (techelet – תכלת): Ha bálványként tisztelt állat gyapjából készült, a szentélyi ruhákhoz hasonlóan tilos.
  • Hangszerek: Ha a szentély énekének lényege az emberi hang, a kísérő hangszer talán nem része a szolgálatnak, így engedhető lenne. Ha viszont a hangszer a lényeges része, akkor tilos.

Forrásvíz az oltárhoz

  • Kérdés: Ha valaki forrásvíz előtt borul le, lehet-e azt a vizet a szentély oltáránál használt vízkiöntéshez (niszuch hamájim – ניסוך המים) alkalmazni?
  • Ha a víz folyton cserélődik, lehet, hogy a bálványtisztelet tárgya már nem ugyanaz a víz – de ha a forrás maga a tisztelet tárgya, akkor a tilalom fennmarad.
  • Közösségi tulajdonú víz esetében nem válik tiltottá, de saját forrásnál igen.

Fal egy bálványtemplom mellett

  • Ha egy zsidó ház és egy bálványtemplom közös fala leomlik, nem szabad ugyanott felépíteni – el kell húzni a falat (4 ámá).
  • Ha közös tulajdon volt, arányosan kevesebbet kell elhúzni.
  • A régi fal anyaga tiltott és tisztátalanná tesz – némely vélemény szerint nidá-szerűen (érintéssel és hordozással is).

Háromféle bálványház és kő

  • Ház:
    1. Eleve bálványként épített – örökre tilos.
    2. Eredetileg más célra épült, de bálványdíszítést kapott – a dísz eltávolítása után megengedett.
    3. Csak bálványt vittek be – kivitel után megengedett.
  • :
    1. Bálványcélra vájták ki – örökre tilos.
    2. Festették/meszelték bálvány célra – eltávolítás után megengedett.
    3. Csak bálványt helyeztek rá – levétel után megengedett.

Mai példák felsorolása

  • Bálványbúzából őrölt liszt vs. bálványállat kölyke.
  • Bálvány előtt tisztelt pálmafa lulávja.
  • Bálványállat gyapjúja (techelet), szarva, bele.
  • Forrásvíz bálványtisztelete és szentélyi vízkiöntés.
  • Bálványtemplom melletti ház falának újjáépítése.
  • Eleve bálvány célra épített ház és kő, illetve csak bálvánnyal érintkező ház/kő.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036