Cimkék: Svuot  Jeruzsálem  MI  podcast  szentély

Jeruzsálem felszentelése: lehet-e egy kenyérrel megszentelni egy várost?

Mitől válik szentté Jeruzsálem, és mikor nevezhetjük a Szentélyt valóban a Szentélynek? A mai talmudi tanulásban megtudjuk, hogy nem elég falat építeni vagy új városrészt alapítani – a szentség csak egy különleges szertartás által “költözik be”. Ehhez kell egy király, próféta, főpap és két különleges kenyér. De milyen kenyér ez? És hogyan kapcsolódik mindehhez a háláadás, a zsoltárok és a hárfa hangja? Lehet-e egy megszegésre szánt kenyér a szentség eszköze? És mi a helyzet akkor, ha valaki nem is tudja, hogy hol kezdődik a szent tér? A Svuot traktátus 15-ös lapja lenyűgöző utazás Jeruzsálem határain belül és a szentség mélységeiben.

A Szentély és Jeruzsálem felszentelésének szabályai

A Misna tanítása szerint Jeruzsálem vagy a Szentély területének bővítése nem történhet önkényesen: külön szertartás szükséges, amelyben egyszerre van jelen király, próféta, az urim ve-tumim (a főpapi mellvért), a Sanhedrin (a legfelsőbb bíróság), énekesek, valamint két hálaáldozathoz tartozó kenyér. A szertartás során az új területet körbejárják, miközben ének és zene kíséri a menetet.

Ez a rendkívül összetett felszentelés emlékeztet Mózes eljárására a pusztai Szentély esetében. A Talmud a “két kenyérrel és énekkel” történő körmenetből vezeti le, hogyan lehet egy területet megszentelni.

Milyen kenyér szentel? A “nagy hálaáldozat” titka

A talmudi kérdés: vajon mit jelent a „két nagy hálaáldozat”? A válasz: nem az állat nagyságára, hanem a kenyérre vonatkozik. A hálaáldozat 40 kenyérrel járt: 30 kovásztalan és 10 kovászos kenyér. Ez utóbbiak mérete és sűrűsége miatt ezek lettek a „nagy kenyerek”, amelyekkel Jeruzsálemet felszentelték.

A Szentélyt viszont nem ezekkel, hanem a minchá (lisztáldozat) maradékával szentelték, mert az csak a Szentélyen belül volt fogyasztható. Ez a szimbolika a Talmud szerint a használat által történő megszentelést is jelzi.

A szent kenyér útja: mit eszünk és mit égetünk?

A körmenet során vitt két kenyeret nem egyszerre fogyasztották el. A Talmud szerint az egyik kenyeret elfogyasztották, a másikat pedig elégették – de hogy melyiket? Két vélemény alakult ki: ha egymás mellett haladtak, a belsőbbit ették meg; ha egymás mögött, akkor a második kenyeret, amely már megszentelt területre lépett. Egyes mesterek azonban úgy vélik, nincs racionális különbség: ez egyszerűen egy isteni rendelet.

A zsoltár, ami Jeruzsálemet őrzi

A körmenet során nemcsak kenyereket vittek, hanem zsoltárokat is énekeltek: elsősorban a 30-as zsoltárt és a 91-est (“Jósév b’séter eljon”), amely a betegségek és ártó erők elleni védelem énekeként ismeretes. Ez ma is jelen van a zsidó liturgiában: az esti smá részeként vagy temetési szertartások alkalmával is mondják. A Talmud kifejti, hogy ez a fajta használat megengedett, mert nem gyógyító ráolvasásként funkcionál, hanem Isten védelmének kérésére szolgál.

A szentség nem automatikus

A felszentelés elmaradása esetén az új részek nem számítanak szentnek, még akkor sem, ha fizikailag a város vagy a Szentély részei. A felszentelés szertartása az, ami a szentséget valóban „aktiválja”.

Tanulság

A fizikai határ nem elég: a szentség nem pusztán építmény kérdése, hanem spirituális jelenlét és közösségi tudat. Ahogy a kenyér nemcsak táplálék, hanem égi kapcsolat eszköze, úgy Jeruzsálem és a Szentély sem csupán tér, hanem az isteni akarat és az emberi együttműködés színtere.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #Jeruzsálem #Szentély